Az egyetemi hallgatói lista a szavazatok mintegy 48,5 százalékát szerezné meg a következő szerbiai parlamenti választáson, míg a Szerb Haladó Párt – Aleksandar Vučić lista 38,6 százalékot, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) pedig 3,9 százalékot kapna – derül ki a Társadalomkutatási Iroda (BIRODI) által kidolgozott, vasárnap közzétett választási becslési modellből, írja a FoNet.
A központi forgatókönyv szerint a hallgatói listára mintegy 2,003 millióan szavaznának, a SzHP–Aleksandar Vučić listára körülbelül 1,593 millióan, a Szerbiai Szocialista Pártra pedig hozzávetőleg 162 ezren.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az SzHP és az SzSzP együttesen a voksok mintegy 42,5 százalékát szerezné meg, ami körülbelül 248 ezer szavazattal kevesebb, mint amennyit a hallgatói lista kapna.
A BIRODI közlése szerint a modell a 2012 óta megtartott választások hivatalos eredményeire, a közvélemény-kutatásokra és a demográfiai változásokra épül.
Az elemzés elkészítéséhez a Köztársasági Választási Bizottság (RIK), a CRTA, a Nova srpska politička misao (NSPM), a Faktor plus, a Nacija TV és az Ipsos adatait is felhasználták.
A bizonytalanság mértékének meghatározásakor figyelembe vették a közvélemény-kutatások rendszeres eltéréseinek korrekcióját, modellezték a választási részvételt, valamint Monte Carlo-szimulációkat is alkalmaztak.
A becslés szerint a hallgatói lista eredménye 45,9 és 51,1 százalék között alakulhat.
Az SzHP–Vučić lista esetében 36,3–40,9 százalékos, az SPS-nél pedig 3,2–4,6 százalékos eredményt valószínűsítenek.
A többi ellenzéki lista és a nemzeti kisebbségek listái együttesen 7,8–10,2 százalékot szerezhetnének.
A modell mintegy 4,132 millió választópolgár részvételével számol. A becslésnél figyelembe vették a fiatalok, valamint a korábban távol maradó választók esetleges nagyobb arányú mozgósítását is.
A BIRODI külön hangsúlyozta, hogy nem klasszikus közvélemény-kutatásról és nem is a választási végeredmény előrejelzéséről van szó, hanem a lehetséges választási eredményeket bemutató analitikai forgatókönyvről.
A tényleges eredményt több tényező is jelentősen befolyásolhatja. Ezek közé tartozik a fiatalok és a korábban nem szavazók részvételi aránya, az ellenzéki szavazatok koncentrációja, az SPS eredménye, valamint az, hogy hány lista tudja átlépni a háromszázalékos parlamenti küszöböt.
A BIRODI közölte, hogy modelljét az újabb közvélemény-kutatások eredményeinek megjelenésével folyamatosan frissíteni fogja.
