Aleksandar Vučić szerb elnök szerdán este szólalt fel az ENSZ Közgyűlésén New Yorkban. Elemzők szerint beszédének egyes, élesebb részei elsősorban a belpolitikai közönségnek szólhattak a feszült választási időszakban. A megszólalást egyes kommentátorok „antinyugati” és „agresszív” hangvételűnek nevezték, míg a horvát miniszterelnökkel, Andrej Plenkovićtyal folytatott szóváltást a két politikus saját választóiknak szánt üzeneteként értékelték.
Vučić beszédében elsősorban a nemzetközi közösség Szerbiával szembeni, szerinte igazságtalan és kettős mércén alapuló hozzáállását bírálta. Arról is beszélt, hogy a kulturális és identitásbeli megosztottságok egyre erősebbek, és politikai célokra használják fel őket.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az elnök szerint egy „új világrend születésének” vagyunk tanúi, amely egyre inkább két hatalmi központ köré szerveződik, miközben egyre több erős regionális szereplő próbálja önállóan alakítani saját környezetét és a globális folyamatokat.
Vučić ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Szerbia továbbra is az európai úton halad, és megköszönte Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, valamint António Costának, az Európai Tanács elnökének az országnak nyújtott segítséget.
„Nem lesz visszhangja” a beszédnek
Ivo Visković, a Belgrádi Politikatudományi Kar nyugalmazott professzora és korábbi németországi nagykövet szerint Vučić beszéde egyes pontokon meglepően éles volt, hátterében pedig a választási kampány állhat.
„Úgy tűnik számomra, hogy mindezek miatt elsősorban a hazai közönségnek szólt a választási versenyben. A beszédnek azok a részei, amelyek a világpolitikával foglalkoztak, meglehetősen korrektek voltak” – mondta Visković a Novának.
Szerinte a beszédnek nem lesz jelentős nemzetközi visszhangja, bár néhány fontos kérdést érintett, például a világ államai közötti egyenlő kapcsolatok szükségességét.
Vučić és Plenković „összjátéka” belpolitikai célokra
A regionális közvélemény figyelmét különösen felkeltette Vučić Horvátországról szóló beszédrészlete, illetve Plenković Szerbiával kapcsolatos megszólalása.
Vučić az ENSZ Közgyűlésén azzal vádolta Horvátországot, hogy büszke náci múltjára, valamint a náci jelszavak és szimbólumok használatára. Szerinte a szerb nép nem fogadhatja el „a múlt legszörnyűbb szellemeinek újjáéledését”.
Plenković beszédében ezzel szemben a nemrégiben Belgrádban, állami tiszteletadás mellett eltemetett, háborús bűnökért elítélt Ratko Mladićra tért ki. Kiemelte, hogy Mladićot a srebrenicai népirtásért ítélték el, és bírálta a szerbiai állami részvételt és tiszteletadást a temetésen. Szerinte ez ellentétes azokkal az európai értékekkel, amelyekhez Szerbia csatlakozni kíván.
Visković szerint a két politikus egymásnak címzett bírálatai elsősorban belpolitikai célokat szolgálnak.
„Az ENSZ-ben nincs sok idő, mindenki felszólalhat, és ezeket a beszédeket alaposan elemzik. A világsajtóban csak néhány beszéd emelkedik ki, amelyek valami szenzációsat tartalmaznak. Sem Plenković, sem Vučić beszéde nem váltott ki olyan hatást világviszonylatban, amely hosszú távon befolyásolná a politikát” – mondta.
Vučić beszéde „antinyugati és agresszív”?
A beszéd Szerbiában is eltérő reakciókat váltott ki. Míg a kormányhoz közel álló média újabb „történelmi” beszédként értékelte, mások szerint Vučić nyugat- és EU-ellenes hangot ütött meg.
Branka Latinović, a Nemzetközi Kapcsolatok Fórumának alelnöke különösen a Pristinával kötött Brüsszeli Megállapodással kapcsolatos részt emelte ki. Szerinte Vučić azon kijelentése, miszerint az EU „becsapta” Szerbiát a megállapodásban vállaltakkal kapcsolatban, az EU-val szembeni retorikát erősíti.
„Ez olyan EU-ellenes retorika, amely csak tovább zárja előttünk a Brüsszel felé vezető ajtókat” – mondta Latinović az N1-nek.
Az Ursula von der Leyennek és António Costának címzett személyes köszönetet ugyanakkor „udvarlásnak” nevezte. Szerinte Vučić ezzel személyes kapcsolatot próbál kialakítani az uniós vezetőkkel, miközben azt akarja jelezni, hogy Szerbia nem mond le az európai integrációról.
Srđan Cvijić, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ nemzetközi tanácsadó testületének elnöke az N1-nek agresszívnak és egyértelműen megfogalmazottnak nevezte Vučić beszédét.
Szerinte azonban az egyik legfontosabb fejlemény az volt, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter arra utalt: Szerbia olyan kérdésekben érintett, amelyek potenciálisan problémásak és robbanásveszélyesek, ezért nemzetközi figyelmet keltenek.
„Amikor ezt az amerikai diplomácia vezetője mondja, az nagyon komoly dolog. Minden más tulajdonképpen arra való felhívás, hogy először ezt rendezzük, aztán folytatjuk a stratégiai párbeszédet, és talán én is elmegyek Szerbiába” – mondta Cvijić.
Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke beszédet mond az ENSZ Közgyűlésén, New Yorkban, 2026. szeptember 23-án (Fotó: ENSZ)
