Bár az idei év az egyik legtermékenyebb a szerbiai gyümölcstermesztésben, a termelők alacsony felvásárlási árakkal, az aszály következményeivel és az importgyümölcs egyre erősebb konkurenciájával szembesülnek. Különösen nehéz a helyzet az almatermesztésben.
Miközben az idei almatermés mennyiségét akár 450 ezer tonnára becsülik, a hazai alma kilónkénti ára 40–50 dinárra csökkent, a másodosztályú gyümölcsöt pedig ipari feldolgozásra mindössze 11–12 dinárért vásárolják fel. Eközben a lengyel alma ára az üzletekben akár a 200 dinárt is elérheti, ezért egyes gyümölcstermesztők azt fontolgatják, hogy az idei termést egyáltalán nem szedik le, írja a Blic Biznis.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Zoran Keserović, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának nyugalmazott professzora elmondta, hogy idén az epertermesztők érték el a legjobb bevételeket, míg az áfonyát, cseresznyét, körtét és szedret termesztők valamivel rosszabbul jártak.
Az aszály különösen a szilvatermesztőket sújtotta: a gyümölcs felvásárlási ára kilogrammonként 12–30 dinár között mozgott, a meggyet pedig 30–40 dinárért vették át. Keserović szerint a legnagyobb haszonra a feldolgozók és a pálinkafőzdék tettek szert, amelyek alacsony áron jutottak alapanyaghoz.
A lengyel import tovább csökkenti az árakat
Az időjárási nehézségek mellett a hazai gyümölcstermesztés egyik legnagyobb problémáját az importból származó termékek jelentette konkurencia okozza, különösen az alma és az ipari feldolgozásához használt termékek esetében.
Keserović elmondta, hogy idén Kínából almasűrítményt és almapürét is importáltak, miközben a szerb piacra friss lengyel alma is érkezik. Úgy véli, ezért legalább a jövő év márciusáig meg kellene hosszabbítani az importra kivetett védővám érvényességét, amelynek hatálya novemberben jár le.
Az intézkedés célja az lenne, hogy a hazai termelőknek több idejük legyen értékesíteni az idei termést, amely jelentősen meghaladja az előző szezonét.
Becslése szerint az almatermés 100–120 ezer tonnával is meghaladhatja a tavalyit, amikor mintegy 330 ezer tonnát takarítottak be. Szerbia teljes gyümölcstermése pedig elérheti az 1,5 millió tonnát.
3000 tonna alma a hűtőházakban, a termelők jobb árakra várnak
Nikola Kotarac, a zalánkeméni Voćar mezőgazdasági szövetkezet igazgatója szerint jó minőségű alma elsősorban azokban az ültetvényekben terem, ahol öntözőrendszer működik.
Elmondása szerint tavaly a hazai alma kilogrammonként 60–70 dinárba került, idén viszont már csak 40–50 dinárba, miközben a lengyel almát 150–200 dinárért árulják az üzletekben.
A szövetkezet hűtőházaiban jelenleg mintegy 3000 tonna almát tárolnak. A termést tavaszig szeretnék raktározni, abban bízva, hogy addig emelkednek a felvásárlási árak.
Még kedvezőtlenebb a helyzet a másodosztályú almával, amelyet a hazai feldolgozóipar mindössze 11–12 dinárért vásárol fel kilogrammonként. Kotarac ezt a Kínából érkező feldolgozott alma importjával hozza összefüggésbe.
Egyes gyümölcstermesztők már a szüret feladását fontolgatják
Az alacsony árak mellett a magas munkaerőköltségek is terhelik a termelőket. Kotarac szerint egyes gyümölcsöskert-tulajdonosok már azt fontolgatják, hogy egyáltalán nem szedik le az almát, mert a betakarítás pénzügyileg nem érné meg nekik.
A hazai alma egyik lehetséges felvevőpiacaként Szaúd-Arábia is szóba került, az exportot azonban a magas csomagolási és szállítási költségek nehezítik.
A szerbiai gyümölcstermesztők tehát a jó termés ellenére is értékesítési nehézségekkel és alacsony árakkal küzdenek, miközben az idei termés jelentős része továbbra is vevőkre vár a hűtőházakban.
Fotó: Pixabay
