A szerb kormány által nemrég elfogadott rendelet értelmében 2027. január 1-jétől új rendszer segítheti az adminisztratív illetékek kiszámítását és befizetését. A rendszer automatikusan meghatározhatja a fizetendő összegeket, elkészítheti a befizetési bizonylatokat, és lehetővé teheti az elektronikus fizetést is. A változtatás célja, hogy az ügyfeleknek ne kelljen többé különböző ügyfélszolgálatok között járniuk a szükséges információkért és dokumentumokért.
A tervek szerint a köztársasági, tartományi és helyi közigazgatási illetékek, valamint a közjavak használatáért fizetendő díjak egyetlen központi digitális nyilvántartásba kerülnek. A jogszabály az Európai Unió reformprogramjához kapcsolódik, és a közigazgatási ügyintézés digitalizációjának újabb lépése, számolt be a Blic Biznis.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Egy helyen az illetékek és a befizetési adatok
Az egységes, nem adójellegű bevételeket nyilvántartó rendszer (JENP) a már működő közigazgatási eljárások nyilvántartásához kapcsolódó elektronikus modul lesz. A rendszer egyik legfontosabb eleme az állami intézmények közötti adatcsere automatizálása, úgynevezett webszolgáltatások révén.
Az adatbázist közvetlenül összekapcsolják az eKözigazgatás (eUprava) elektronikus ügyintézési portállal, a Plati elektronikus fizetési rendszerrel, a Kincstári Igazgatósággal, valamint a külkereskedelmi ügyintézés nemzeti egyablakos rendszerével.
A lakosság számára ez elsősorban a befizetési bizonylatok kézi kitöltésének megszűnését jelentheti. Amikor 2027. január 1-jén teljesen működésbe lép a bizonylatgeneráló funkció, az ügyfeleknek várhatóan a számlaszámot és a pontos fizetendő összeget sem kell majd külön kikeresniük.
Elegendő lesz kiválasztaniuk a portálon a szükséges szolgáltatást és azt a települést, ahol benyújtják a kérelmüket. A rendszer automatikusan összegyűjti a szükséges adatokat, kiszámítja a fizetendő összeget, majd megjeleníti a fizetésre kész elektronikus bizonylatot, amely azonnali átutalással is rendezhető.
Legalábbis ez szerepel a rendeletben.
Kevesebb ügyintézés, átláthatóbb költségek
Az új rendszer egyik előnye az idő- és pénzmegtakarítás lehet. A tervek szerint a szoftver felismeri majd azokat a feltételeket, amelyek alapján az ügyfelek illetékkedvezményre jogosultak, vagy teljes mentességet kaphatnak a fizetés alól.
Így az érintetteknek nem feltétlenül kell majd személyesen, az ügyfélszolgálaton igazolniuk a kedvezményre való jogosultságukat: a rendszer a háttérben végezheti el az ehhez szükséges ellenőrzéseket.
A vállalkozások és a nagyobb cégek számára szintén változást hozhat a központosított nyilvántartás. Egyetlen helyen tekinthetik majd át a rájuk vonatkozó, nem adójellegű állami terheket, ami megkönnyítheti a működési költségek tervezését, és csökkentheti a szabályozási változásokból eredő bizonytalanságot.
Szigorúbb ellenőrzés és intézményi felelősség
A rendszer nemcsak az állampolgárok ügyintézését alakítaná át, hanem a közigazgatási dolgozók feladatait is pontosabban szabályozná. Az adatok helyességéért és naprakészségéért az illetékes intézmények és a nyilvántartás kezelői tartoznak felelősséggel.
A rendszer technikailag összekapcsolja a közpolitikai titkárságot, az informatikai és elektronikus közigazgatási hivatalt, a Kincstári Igazgatóságot és a vámigazgatást. Az automatikus adatcsere csökkentheti az emberi hibák lehetőségét a befizetések könyvelésekor, az intézményeknek pedig évente legalább egyszer hivatalosan is meg kell erősíteniük a közigazgatási eljárások nyilvántartásában szereplő, nem adójellegű bevételeik adatainak pontosságát és naprakészségét, akkor is, ha az előző ellenőrzés óta nem történt változás.
A rendelet célja, hogy a papíralapú és a digitális ügyintézés párhuzamossága helyett egységesebb, automatizált közigazgatási rendszer jöjjön létre. Hogy ez a gyakorlatban mennyire szünteti meg a hivatali ügyintézés nehézségeit, az a rendszer tényleges működésén, az adatok pontosságán és az intézmények közötti együttműködésen múlik.
Fotó: Magnific
