A rekordrészvétel és a szerb politikai palettán megjelenő új politikai erő győzelme jellemezte a 2026. október 25-én tartott előrehozott parlamenti választásokat.
Az újvidéki tragédia és 16 ember halála után kibontakozó, rendszerellenes tiltakozásokból létrejött Egyetemista lista a szavazatok 52,65 százalékát szerezte meg, és ezzel a köztársasági választási bizottság előzetes becslései szerint megfosztotta hatalmától az eddig kormányzó Szerb Haladó Pártot (SNS).
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Ezzel legyőzte az SNS köré szerveződő Egyesült Szerbia elnevezésű listát, amelynek vezetője és jelöltje Aleksandar Vučić, az ország nemrég leköszönt elnöke volt. Ez a lista a szavazatok 39,22 százalékát kapta.
Az eredmények alapján az Egyetemista listának mintegy 140 mandátuma lesz, ami abszolút többséget jelent a 250 fős parlamentben.
A haladók körülbelül 104 mandátumra számíthatnak.
Mint a BBC News szerb szolgálata az október 25-i választások eredményei kapcsán emlékeztet, az SNS 14 éves kormányzás után ellenzéki padsorokba kerül – legalábbis a köztársasági parlamentben –, de továbbra is hatalmon vannak valamennyi helyi képviselő-testületben, valamint a tartományi parlamentben.
Az új köztársasági parlament megalakulásához és az új kormány felállításához azonban több lépésre lesz szükség.
A jelenlegi szerbiai politikai helyzet rendkívüli
Az új kormány megalakításában Szerbia elnöke és a köztársasági parlament elnöke is részt vesz, jelenleg azonban mindkét tisztséget Ana Brnabić, az SNS magas rangú tisztségviselője tölti be.
Vučić szeptember 27-én lemondott, miután október 25-re kiírta a parlamenti választásokat.
A parlamentet feloszlatták, a kormány ügyvezetői minőségben működik, az államfői feladatokat pedig Ana Brnabić látja el, aki a feloszlatott parlament elnöke volt.
Hasonló helyzet alakult ki akkor is, amikor lejárt az akkori szerb elnök, Milan Milutinović mandátuma – magyarázza Milan Jovanović, a belgrádi Politikatudományi Kar professzora.
„2003 végén nem választottak elnököt, ezért Nataša Mićić, az akkori parlament elnöke lett az államfő ügyvivője is. Ő írta ki a parlamenti választásokat, majd az új kormány megalakításának megbízatását a Vojislav Koštunica vezette koalícióra bízta” – mondta a professzor a BBC szerb nyelvű szerkesztőségének.
A parlamentnek 30 napon belül kell megalakulnia
A köztársasági parlament megalakulását több lépés előzi meg.
Először a Köztársasági Választási Bizottságnak (RIK) kell közzétennie a hivatalos eredményeket, mégpedig a helyi választási szervek összesített jelentéseinek beérkezésétől számított 96 órán belül.
A helyi választási szerveknek szintén 96 órájuk van a jelentések benyújtására, de a többségük már továbbította az adatokat. Jovanović szerint ezért valószínű, hogy október 26-án estére valamennyi jelentés megérkezik a RIK-hez.
A helyi választási szervek döntései ellen fellebbezést lehet benyújtani, egyes ügyekben pedig bíróságokhoz is lehet fordulni. Ilyenkor meg kell várni az illetékes intézmények döntését is – teszi hozzá a Politikatudományi Kar professzora.
Miután ezek az eljárások lezárultak, a RIK benyújtja a parlamentnek az összesített jelentést – mondja Jovanović.
„Ha a RIK a jövő héten benyújtaná a jelentést a parlamentnek, akkor az új parlament megalakulására egy hónap állna rendelkezésre. Mivel csak kevés lista jutott át a választási küszöbön, a feladat egyszerű, és minden nagyon gyorsan lezárulhat” – nyilatkozta Jovanović a BBC szerb nyelvű szerkesztőségének.
A következő lépésben a parlament elnöke – jelen esetben Ana Brnabić – egyeztet a parlamenti képviselőcsoportokkal. A professzor szerint ez egyszerű feladat, mivel kevés pártról van szó. A többséget szerző politikai erő, ezúttal az Egyetemista lista, javaslatot tesz az alakuló ülés összehívására.
Az ülésen igazolják a képviselői mandátumokat, leteszik az esküt, majd megválasztják a parlament elnökét és alelnökeit, valamint létrehozzák a parlament munkatestületeit.
Az új összetételű parlament első ülését a parlamentbe bejutott listák legidősebb képviselője vezeti. Amint ezek az eljárások lezárulnak, megkezdődik az új kormány megalakítására rendelkezésre álló határidő.
A 2022 tavaszán tartott választások azonban azt mutatják, hogy ez a folyamat elhúzódhat.
Akkor három hónapot kellett várni a végleges eredményekre, mert a dél-szerbiai Veliki Trnovac faluban található egyik szavazóhelyen ötször is megismételték a választást.
A kormány megalakítására 90 nap áll rendelkezésre
A kormány megalakításában Szerbia elnöke és a köztársasági parlament vesz részt. A mostani, különleges politikai helyzetben mindkét feladat Ana Brnabićra hárul.
A kormánynak 90 napon belül meg kell alakulnia, ellenkező esetben új választásokat kell tartani.
„Szerbia elnöke egyeztet a parlamenti képviselőcsoportokkal a kormányfőjelölt személyéről. A jelöltet a többséget szerző politikai erő, jelen esetben az Egyetemista lista állítja. A kormányfőjelölt javaslatot tesz az új kormány összetételére, a parlament képviselői pedig abszolút többséggel döntenek arról, támogatják-e a javaslatot” – magyarázza Jovanović professzor
A törvény értelmében a kormányzó pártnak vagy koalíciónak a választási folyamat lezárásától számítva három hónapja van a kormány megalakítására.
A szerbiai kormányfők közül – legalábbis a kormánytagok összeállításának gyorsaságát tekintve – Zoran Đinđić volt a leggyorsabb. Ő 2001-ben mindössze 33 nap alatt alakította meg kormányát, miután a 2000. december 23-i parlamenti választásokon elsöprő győzelmet aratott a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS).
A három hónapos időszak a gyakorlatban hosszabb is lehet, ha a választások napjától az új kormány megalakulásáig eltelt teljes időt vesszük figyelembe.
Az 1990-es évek végén például hat hónapot kellett várni arra, hogy Mirko Marjanović, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) tisztségviselője megalakítsa kormányát.
2020-ig a választások és a kormány megalakulása között eltelt idő rekordját Vojislav Koštunica kormánya tartotta: a 2007-es választások után 114 nappal alakult meg.
Az új rekordot azonban éppen Ana Brnabić állította fel: az ő kormánya több mint 120 nappal a választások után alakult meg.
Fotó: N1
