A Vajdasági Magyar Újrakezdés (VMÚ) szerint az október 25-i parlamenti választások eredménye egyértelműen megmutatta, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség elveszítette korábbi támogatottságának jelentős részét. A szervezet szerdai sajtótájékoztatóján a november 8-i nemzeti tanácsi választásokról, a vajdasági magyar intézményrendszer átalakításáról, a palicsi fiatalok bántalmazásának ügyéről és a magyar nyelvű sajtó felelősségéről is szó volt. A VMÚ több médiavezető, valamint Góli Csilla szabadkai alpolgármester lemondását is követeli.

Rózsa Zsombor, a Vajdasági Magyar Újrakezdés elnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az október 25-i parlamenti választásokon a vajdasági magyar választók jelentős része elfordult a Vajdasági Magyar Szövetségtől.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal

Állítása szerint a VMSZ közel harmincezer szavazót veszített a korábbi parlamenti választásokhoz képest, amit az elmúlt évek politikájának következményeként értékelt.

Rózsa különösen azt kifogásolta, hogy a VMSZ előbb a Fidesz, majd a Szerb Haladó Párt mellett kötelezte el magát. Véleménye szerint ezzel olyan helyzetbe hozta a vajdasági magyar közösséget, amelyben a párt már nem tekinthető annak legitim képviselőjének.

A VMÚ elnöke több magyarlakta önkormányzat választási eredményeit is ismertette. Elmondása szerint a VMSZ Szabadkán 6882, Zentán 2887, Magyarkanizsán pedig 4368 szavazatot szerzett.

Rózsa úgy értékelte, hogy a támogatottság visszaesése különösen a magyar többségű településeken figyelemre méltó.

A szervezet vezetője szerint a VMÚ az új szerb és a magyar kormány számára is tárgyalópartner lehet. Közölte, hogy a magyar kormánnyal már korábban kapcsolatot alakítottak ki, és kulturális, valamint gazdasági kérdésekről is folytatnak egyeztetéseket. Az Egyetemista listával szintén a kezdetektől együttműködnek, és ezt a kapcsolatot a jövőben is fenn kívánják tartani.

A sajtótájékoztatón Lázár Tibor az egyetemista mozgalom kisebbségek iránti nyitottságát emelte ki. Mint mondta, a választási kampány során a tájékoztató anyagok magyar nyelven is elérhetők voltak, a mozgalom honlapján is megjelentek magyar nyelvű tartalmak, és az Egyetemista listán három magyar nemzetiségű jelölt is mandátumhoz jut.

Lázár szerint a vajdasági magyar közösség számára különösen fontos az egyetemista mozgalom jogállamiság helyreállítására vonatkozó vállalása, mivel a kisebbségi jogok érvényesülésének egyik legnagyobb problémáját nem a jogszabályok hiánya, hanem azok be nem tartása jelenti.

A VMÚ többséget szeretne szerezni a Magyar Nemzeti Tanácsban

A november 8-i nemzeti tanácsi választásokkal kapcsolatban Mezei Zoltán, a Vajdasági Magyar Újrakezdés listavezetője ismertette a szervezet elképzeléseit.

Hangsúlyozta, hogy a VMÚ egyik legfontosabb célja kezdettől fogva egy független szakemberekből álló lista indítása volt.

“Borzasztóan fontosnak tartjuk az MNT depolitizálását. Jelen pillanatban az MNT a VMSZ meghosszabbított keze, a pártdöntések végrehajtó szerve” – fogalmazott Mezei.

A listavezető szerint az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat területén egyaránt meg kell szüntetni a pártpolitikai befolyást. Úgy véli, a támogatások elosztását, az intézményi kinevezéseket és az elmúlt évek döntéseit is felül kell vizsgálni.

A VMÚ programjában hangsúlyos szerepet kap a szakmaiság, az átláthatóság és az intézmények önállóságának megerősítése.

Mezei elmondta, hogy a szervezet már közzétette 16 pontos programirányelvét, amelyet további szakmai egyeztetések alapján kívánnak részletesen kidolgozni.

A VMÚ új területeket is bevonna a Magyar Nemzeti Tanács tevékenységébe. Ezek között szerepel a gazdaságfejlesztés, a népesedési és népjóléti kérdések kezelése, a külföldön élő vajdasági magyarokkal való kapcsolattartás, valamint az önálló ifjúsági programok kidolgozása.

A listavezető szerint a vajdasági magyarság elvándorlásának mérsékléséhez kiszámítható gazdasági környezetre és olyan támogatási rendszerre van szükség, amelyben nem a pártlojalitás, hanem a tudás és a szakmai teljesítmény számít.

A külföldre távozott vajdasági magyarokkal digitális platformokon keresztül tartanák a kapcsolatot, hogy az általuk megszerzett tudás és tapasztalat a szülőföldjükön is hasznosulhasson.

Az ifjúsági programokkal kapcsolatban Mezei hangsúlyozta: nem elegendő néhány koncert vagy alkalmi rendezvény támogatása. Folyamatos párbeszédet szeretnének kialakítani a fiatalokkal, segítséget nyújtanának a pályaválasztásban, és bevonnák őket a közösségi döntéshozatalba.

Együttműködés a VMDK-val, de nem koalícióban

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a VMÚ listáján a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) öt jelöltje is helyet kapott.

Mezei Zoltán hangsúlyozta, hogy ez nem választási koalíció, hanem együttműködési megállapodás. A VMDK elfogadta a VMÚ programját, listavezetőjét és alapelveit, az öt jelölt személyéről és sorrendjéről pedig maga döntött.

A listán más politikai szervezetekhez kötődő személyek is szerepelnek, de Mezei szerint ők független szakemberként csatlakoztak.

A Szabad Magyar Szó kérdésére, hogy milyen eredményre számítanak a november 8-i választáson, Mezei azt válaszolta: a parlamenti választások után már a többség megszerzését is lehetségesnek tartják.

“A szavazópolgárok fogják eldönteni, de meggyőződésem, hogy esélyünk van arra, hogy többségben legyünk” – fogalmazott.

Hozzátette, hogy a listán szereplő szakemberek munkájára akkor is számítanak, ha nem jutnak be a Magyar Nemzeti Tanácsba, a VMÚ ugyanis a választásokat követően is folytatni kívánja tevékenységét.

A kampány hátralévő részében minél több településre szeretnének eljutni. Mezei szerint Csantavéren és más településeken már tartottak lakossági fórumokat, és további személyes találkozókat szerveznek.

A külön választói névjegyzék kapcsán elmondta, hogy az aláírásgyűjtés során a hozzájuk fordulók mintegy 10–15 százalékáról derült ki, hogy nem szerepel a névjegyzékben. Ezeknek a polgároknak segítséget nyújtottak a feliratkozásban, és a november 4-i határidőig folytatják a tájékoztatást.

Góli Csilla lemondását követelik a palicsi bántalmazási ügy miatt

A sajtótájékoztató egyik legélesebb hangvételű része a március közepén Palicson történt bántalmazással foglalkozott.

A VMÚ képviselői felidézték, hogy március 15-re virradó éjszaka egy nagyobb társaság három fiatalt támadott meg. Egyiküknek sikerült elmenekülnie, ketten azonban a templomkertbe húzódtak, ahol a támadók utolérték és bántalmazták őket. A fiatalok a sajtótájékoztatón elhangzottak szerint nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedtek.

Az érintettek egy néptánccsoport tagjai voltak, és a sérüléseik miatt nem tudtak részt venni a következő napokra tervezett fellépéseiken.

A VMÚ szerint az ügy kezelésében súlyos mulasztások történtek. A szervezet korábban tényfeltáró videót is közzétett, amelyben azt állította, hogy az esetet megpróbálták eltussolni.

A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint az ügy végül szabálysértési eljárásként folytatódott, négy személyt hallgattak ki, az ügyészség pedig nem állapított meg bűncselekményt. A VMÚ képviselői kifogásolták, hogy a lehetséges nemzeti vagy etnikai indíték vizsgálatáról sem kaptak érdemi tájékoztatást.

A szervezet álláspontja szerint a történtekben az érintett intézmények és tisztségviselők felelősségét is vizsgálni kellene.

Külön bírálták Fremond Árpádot, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét, aki korábban jogi segítséget ígért az érintetteknek, valamint Góli Csilla szabadkai alpolgármestert.

A VMÚ szerint Góli Csilla nem tette meg azokat a lépéseket, amelyek tisztségéből adódóan elvárhatók lettek volna, ezért a lemondását követelik.

Fremond Árpád lemondását ugyanakkor nem kérik, mert álláspontjuk szerint a november 8-i választáson a polgárok dönthetnek a munkájának megítéléséről.

A szervezet képviselői azt is kifogásolták, hogy az esetről a vajdasági magyar sajtó jelentős része nem számolt be megfelelően.

A Szabad Magyar Szó kérdésére, miszerint mi lett a feljelentéssel, amit Fremond Árpád tett Rózsa Zsombor ellen, a VMÚ elnöke azt mondta, az egész ügy a vicc kategóriába tartozik. Őt behívták kihallgatásra egy ügy miatt, de hogy mi volt az ügy, arról nem volt tudomásuk. Így ezzel véget is ért ez az egész.

A Magyar Szó és a Pannon RTV vezetőinek távozását is követelik

A VMÚ a sajtótájékoztatón a vajdasági magyar nyelvű média működését is élesen bírálta.

A szervezet szerint a Magyar Szó, a Pannon RTV, a Pannon Televízió és a Szabadkai Magyar Rádió hosszú időn keresztül nem biztosított egyenlő megszólalási lehetőséget a közösség különböző politikai és közéleti szereplőinek.

Álláspontjuk szerint a kritikus vélemények háttérbe szorultak, fontos kérdések maradtak feltevés nélkül, és az olvasók, nézők, illetve hallgatók nem kaptak kiegyensúlyozott tájékoztatást.

A VMÚ ezért a Magyar Szó és a Pannon RTV vezetőinek, valamint az érintett médiumok főszerkesztőinek lemondását követeli.

A felszólításban többek között Erdődi Edvina, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatója, Pesevszki Evely, a lap főszerkesztője, Agárdi Gábor, a Pannon RTV igazgatója, Bálint Csaba, a Pannon Televízió főszerkesztője és Dedić Suzana, a Szabadkai Magyar Rádió főszerkesztője is szerepel.

A szervezet szimbolikus bocsánatkérést is követel. Azt szeretnék, hogy a Magyar Szó egyik vasárnapi címlapja üresen, kizárólag egy bocsánatkérő üzenettel jelenjen meg, a Pannon Televízió 24 órára függessze fel adását, a Szabadkai Magyar Rádió pedig óránként olvassa be ugyanezt a szöveget.

Az általuk javasolt üzenetben a médiumoknak el kellene ismerniük, hogy megsértették az újságírói etika alapelveit, tényeket hallgattak el, és egyoldalúan tájékoztatták a vajdasági magyar közösséget.

A VMÚ a Déli Szemle működésének felfüggesztését is követelte, és külön bírálta a portál szerkesztőjét, Németh Klaudiót.

A Vajdasági Magyar Újrakezdés a következő napokban a nemzeti tanácsi választási kampányra összpontosít. A szervezet szerint a parlamenti választások eredménye új politikai helyzetet teremtett, amelyben lehetőség nyílhat a vajdasági magyar intézményrendszer átalakítására.

Balról jobbra: Mezei Zoltán, Rózsa Zsombor és Lázár Tibor (Fotó: SZMSZ)