Srdanović: Folytatódik a koszovói párbeszéd, az Oroszországhoz fűződő viszonyról a polgárok döntenek

Ilija Srdanović, az Egyetemista lista első jelöltje kijelentette, hogy a lista folytatja a Koszovóról és Metóhiáról szóló párbeszédet, valamint a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálásáról szóló, az Európai Unió közvetítésével 2013-ban aláírt brüsszeli megállapodás végrehajtását.

Srdanović a Szabad Európa Rádiónak (RSE) elmondta, hogy az Egyetemista lista folytatja az európai integráció útját. Mint fogalmazott, Szerbia polgárai a jövőben több tájékoztatást kapnak majd az uniós tagság előnyeiről, az ország belpolitikáját pedig hozzáigazítják az európai normákhoz, különös tekintettel a 23-as és a 24-es tárgyalási fejezetre.

Srdanović közölte, hogy az új hatalom tiszteletben tartja majd az Aleksandar Vučić vezette kormány által aláírt nemzetközi politikai megállapodásokat.

A Szerbiában beruházásokat végrehajtó külföldi vállalatokkal kötött szerződéseket szintén betartják, amennyiben azok összhangban állnak Szerbia jogrendszerével és a nemzetközi jogi dokumentumokkal – tette hozzá.

A Moszkvához fűződő viszonyról, illetve az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatos álláspont esetleges felülvizsgálatáról szóló kérdésre azt válaszolta, hogy a nemzetközi kapcsolatok valamennyi kérdését a szerb polgárok közötti nyílt párbeszéd keretében kell rendezni.

Ismételten arra szólított fel, hogy Szerbiában kerüljenek el mindenfajta „bosszúállást”. Állítása szerint a jelenlegi közbiztonsági helyzetért a távozó, ügyvivő kormány viseli a felelősséget.

„Az Egyetemista lista – Az egyetemisták győznek programja, terve és valamennyi eddigi tevékenysége, beleértve az egyetemista mozgalom minden megmozdulását, a jogállamiság, valamint az alkotmány és a törvények tiszteletben tartásának alapelveire épül. Minden további tevékenységünket is ezek az alapelvek vezérlik majd.

Eddig egyikünk sem, én magam sem szólítottam fel senkit semmiféle bosszúállásra. A rend és a törvények tiszteletben tartását követeltük. Az elmúlt napokban, különösen tegnap, a listánk számos tagja és személy szerint én is arra kértük a polgárokat, hogy békésen és méltóságteljesen kísérjék végig a választási folyamat lezárását.

A kormánypárti Informer médium székházánál és annak környékén történt eseményeket az Egyetemista lista nem kezdeményezte, nem ösztönözte és nem támogatta. Mi a rendet és a törvényességet támogatjuk, és azt szeretnénk, ha Szerbia a jövőben is ilyen lenne” – mondta Srdanović.

Mint közölte, az egyetemisták programja előirányozza a lusztrációs törvény elfogadását, és „a lusztrációs törvény valószínűleg egyike lesz azoknak a jogszabályoknak, amelyeket a következő időszakban elfogad a szerb parlament”.

Arra a kérdésre, hogy ki lesz a miniszterelnök-jelölt, illetve kiket jelölnek miniszternek, Srdanović azt mondta, hogy a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) még nem hirdette ki a végleges választási eredményeket.

„A választási folyamat végleges eredményei nem fognak eltérni a reprezentatív mintán alapuló, már közzétett adatoktól, ahogyan a jelenleg feldolgozott szavazási anyag eredményeitől sem. A mandátumok száma tehát nagyjából a jelenlegi állásnak megfelelő lesz.

A választások azonban hivatalosan csak akkor zárulnak le, amikor a Köztársasági Választási Bizottság a törvénynek megfelelően kihirdeti az eredményeket. Ettől a pillanattól nyílik meg az út a következő lépés előtt: az új parlament, a parlamenti testületek megalakítása, majd a kormányalakítási folyamat megtervezése előtt” – fogalmazott.

Elmondása szerint a kormány személyi összetételéről, vagyis a tisztségviselők személyéről az Egyetemista lista képviselőcsoportjának többsége dönt majd.

Srdanović azt mondta, kész lenne elfogadni egy esetleges jelölést, de hangsúlyozta, hogy minden tisztségre azt a jelöltet választják majd, akiről közösen úgy ítélik meg, hogy a legtöbbet teheti Szerbia polgárainak érdekében.

Hozzátette, hogy az Egyetemista lista továbbra is az európai integráció útját követi. Szerbia már 2000-ben, 26 évvel ezelőtt elkötelezte magát az európai integráció mellett.

„Ezt a munkát folytatjuk, és az európai integrációs folyamat is tovább halad. Azt azonban mindenképpen megígérhetjük, hogy nem követjük el azt, amit az előző hatalom tett: hogy 15 év alatt 20 százalékponttal csökkent a szerb polgárok körében az európai integráció támogatottsága” – mondta.

„A civilizációs értékek, a jogegyenlőség, a korrupció elleni fellépés, az intézmények működése és a sajtószabadság alapelveire építve teljes mértékben összehangoljuk Szerbia belpolitikáját a 23-as és a 24-es tárgyalási fejezet követelményeivel. Ezek jelentik az európai integráció további előrehaladásának legfőbb akadályait” – hangsúlyozta Srdanović.

A Moszkvához fűződő viszonnyal kapcsolatban megismételte, hogy a nemzetközi kapcsolatok valamennyi kérdését a szerb polgárok közötti nyílt párbeszéd útján kell rendezni.

„Ezt nem döntheti el egyetlen ember. Mi azért dolgoztunk, és sikerrel jártunk abban, hogy Szerbiában soha többé ne térhessen vissza egy olyan kormányzási rendszer, amelyben egyetlen ember határozza meg, merre haladjon az ország és a nemzet.

Párbeszédet kezdeményezünk, és lehetőséget adunk a polgároknak arra, hogy megválasszák azt az irányt, amelyet a saját szempontjukból a legjobbnak tartanak” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy felülvizsgálhatják-e az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatos álláspontot, Srdanović azt válaszolta, hogy erről Szerbia polgárai döntenek majd.

Srdanović kiemelte, hogy a Koszovóról és Metóhiáról szóló párbeszéd folytatása az egyetemisták programjának egyik alapvető eleme.

„Szerbia bel- és külkapcsolatainak teljes rendszere a Szerb Köztársaság alkotmányának tiszteletben tartására épül. Ezért a Koszovó és Metóhia jövőjéről, illetve az erről folytatandó tárgyalásokról szóló álláspontunk is összhangban van Szerbia alkotmányával.

Továbbra is nyitottak maradunk, teret biztosítunk a nyílt párbeszédnek és a kérdések rendezésének, mindenekelőtt polgáraink, valamint a nemzetközi közösség valamennyi szereplőjének érdekében” – fogalmazott.

Srdanović reményét fejezte ki, hogy folytatódik az együttműködés a boszniai Szerb Köztársasággal, Szerbia és a boszniai entitás polgárainak érdekében.

„Természetesen segítséget nyújtunk majd az országunk közvetlen környezetében élő polgároknak. A boszniai Szerb Köztársaság kérdése különösen fontos. Arra törekszünk majd, hogy a párbeszéd nyíltan folyjon, és minden bosznia-hercegovinai, illetve a boszniai Szerb Köztársaságban élő polgár számára a lehető legjobb közös megoldásokat találjuk meg” – mondta.

A srebrenicai eseményekkel kapcsolatos álláspontjáról kérdezve azt mondta, hogy a kérdést a bíróság már rendezte.

„A parlamentünk által 2010-ben elfogadott, nemzetközileg elismert dokumentumok léteznek. Nem lehet azonban a 40 évvel ezelőtti eseményekért olyanokra hárítani a felelősséget, akik 2000 után születtek.

A 2000 után született szerb fiatalok a Szerbián belüli problémák miatt követeltek változásokat. A listán szereplő személyek közül senki sem felelős a kilencvenes évek eseményeiért. Az előző hatalom viszont igen. A jövő generációja, amely 2000 után született, azt szeretné látni, milyen lesz Szerbia a jövőben” – mondta.

Mint hozzátette, a bíróságok már meghozták ítéleteiket, a fontos történelmi kérdések rendezését pedig „a jövő történészeire kell bízni”.

Fotó: Beta