Négynapos, 32 órás munkahét a fizetések csökkentése nélkül, határozatlan idejű munkaszerződés 12 hónap után, magasabb pótlékok a túlóráért, az éjszakai és a vasárnapi munkáért, valamint a munkaidőn kívüli megkeresések visszautasításának joga – egyebek mellett ezeket az intézkedéseket tartalmazza az Egyetemista lista munkaügyi és szociális programja. A javaslatcsomag a munkavállalói jogok, a bérezés, a szociális védelem és a nyugdíjrendszer átfogó átalakítását célozza, számolt be róla a Nova.
A program kiindulópontja, hogy a jelenlegi szerbiai munkajogi szabályozás nem nyújt elegendő védelmet a dolgozóknak, különösen azoknak, akik nem hagyományos munkaviszonyban dolgoznak. A kezdeményezés emellett szakítana az olcsó munkaerőre építő beruházásösztönzési politikával, és az állami támogatásokat inkább a termelés, a technológiai fejlődés, a minőségi munkahelyek és a tisztességes bérek felé irányítaná.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A felsorolt intézkedések egyelőre politikai javaslatok, megvalósításukhoz a vonatkozó törvények módosítására és az új szabályok gyakorlati bevezetésére lenne szükség.
Rövidebb munkahét, biztosabb foglalkoztatás
A munkáltatók önkéntesen bevezethetnék a négynapos, 32 órás munkahetet a fizetések csökkentése nélkül. A túlórát minden esetben nyilván kellene tartani és ki kellene fizetni, a munkabeosztást pedig legalább hét nappal előre közölnék. A dolgozóknak munkaidőn kívül nem kellene válaszolniuk a munkával kapcsolatos megkeresésekre.
A határozott idejű szerződések általános időtartama legfeljebb 12 hónap lehetne, ugyanarra a munkára pedig legfeljebb négy ilyen szerződést lehetne kötni. A helyettesítések kivételt képeznének, legfeljebb 36 hónapos időtartammal. Ha a szerződés betegállomány alatt jár le, a munkaviszony a keresőképtelenség végéig meghosszabbodna.
A program a felmondásokkal szembeni védelmet is erősítené: garantálná a védekezés és a szakszervezeti képviselet jogát a fegyelmi eljárásokban, a kényszer hatására aláírt közös megegyezéseket pedig érvénytelennek tekintené. A munkaerő-felesleg miatt elbocsátott dolgozó helyére a munkáltató hat hónapig nem vehetne fel mást, az adott munkakör újbóli betöltésekor pedig elsőbbséget élvezne a korábban elbocsátott alkalmazott.
Magasabb pótlékok és átláthatóbb bérezés
A javaslatcsomag több béren kívüli juttatás és munkavégzési pótlék minimumát is meghatározná. Az étkezési térítés legalább a munkáltatónál előző hónapban kifizetett átlagbér 10 százaléka, de legalább a minimálbér 20 százaléka lenne. Az éves szabadságra járó térítésnek legalább egyhavi minimálbért kellene elérnie.
A tervezett pótlékok:
- munkaszüneti napokon végzett munka: legalább 150 százalék;
- éjszakai és túlórás munka: legalább 50 százalék;
- vasárnapi munka: legalább 110 százalék;
- több műszakban végzett munka: legalább 30 százalék;
- terepmunka: legalább 26 százalék.
A ledolgozott évek után minden teljes munkaviszonyban töltött évre legalább 0,5 százalékos pótlék járna, a korábbi munkáltatóknál eltöltött időt is figyelembe véve. Az álláshirdetésekben kötelezővé tennék a fizetési sávok feltüntetését, a bérezési adatok átláthatóságával pedig segítenék a fizetési diszkrimináció felismerését.
A minimálbért a tényleges megélhetési költségekhez és az inflációhoz igazítanák. Emellett progresszív adózást és az eltartott családtagok után járó adókedvezményt vezetnének be. Betegszabadság esetén az első 30 napra a korábbi jövedelem legalább 75 százalékának megfelelő, de a minimálbérnél nem alacsonyabb térítés járna.
A nem hagyományos munkaviszonyban dolgozók védelme
A munkavállalói jogokat kiterjesztenék az alkalmi és ideiglenes munkát végzőkre, az ifjúsági szövetkezeteken keresztül foglalkoztatottakra, az önfoglalkoztatókra és a digitális platformok dolgozóira is. Tartós függőségi viszony esetén munkaszerződést kellene kötni, a szezonális foglalkoztatás pedig évente legfeljebb kilenc hónapig tarthatna.
A fiatalok szakmai gyakorlatát képzési tervhez és kijelölt mentorhoz kötnék, időtartamát ugyanannál a munkáltatónál legfeljebb hat hónapban korlátoznák.
A szakszervezetek működését is megkönnyítenék: a reprezentativitási küszöböt területi és ágazati szinten öt százalékra csökkentenék. A sztrájk bejelentési határideje két napra rövidülne, elismernék a szolidaritási sztrájk jogát, a ki nem fizetett bérek miatt sztrájkolók pedig a munkabeszüntetés idejére is jogosultak lennének a fizetésükre.
Új szülői és szociális jogok
A szülési szabadságra minden dolgozó nő jogosult lenne, a munkaszerződése típusától függetlenül. Hat hónap egészségbiztosítási jogviszony után a korábbi jövedelem legalább kétharmadát, 12 hónap után pedig annak teljes összegét kapnák, de a térítés nem lehetne alacsonyabb a minimálbérnél.
Az apák számára három hónap szabadságot vezetnének be a gyermek születése után, a szülői szabadság egy részét pedig kizárólag ők vehetnék igénybe. Emelnék a gyermekpótlékot, eltörölnék a támogatásban részesíthető gyermekek számára vonatkozó korlátozást, és ingyenes tanszerekkel, iskolai étkezéssel, valamint közlekedéssel egészítenék ki a támogatásokat.
A szociális segély alapösszegét legalább az abszolút szegénységi küszöb 10 százalékával emelnék. Felülvizsgálnák a vagyonhoz kapcsolódó jogosultsági korlátozásokat, fejlesztenék az élelmiszerbankokat és a népkonyhákat, valamint intézkedéseket vezetnének be az energiaszegénység enyhítésére.
A tartós gondozásra szorulók személyre szabott támogatást kapnának, amelyből családtagot vagy hivatásos gondozót is fizethetnének. A fogyatékossággal élők esetében az intézményi elhelyezés helyett a közösségi életvitelt segítő szolgáltatásokat fejlesztenék.
Nyugdíjreform és a veteránok támogatása
A nyugdíjakat évente kétszer igazítanák az árak és a bérek változásához, a legalacsonyabb nyugdíjakat pedig az általános emelésen felül további öt százalékkal növelnék. Szociális nyugdíjat vezetnének be a 65 év felettiek számára, akik nem rendelkeznek megfelelő szolgálati idővel vagy nyugdíjjogosultsággal. Ennek összege a legalacsonyabb mezőgazdasági nyugdíjjal lenne azonos.
Enyhítenék a korai nyugdíjazás miatti levonásokat: legalább 42 év tényleges munkaviszony után 65 éves korban megszűnne a csökkentés, 40–42 év szolgálati idő esetén pedig 65 éves kortól megfeleznék, 70 éves kortól eltörölnék azt.
A mezőgazdasági termelők esetében felülvizsgálnák a nyugdíjbiztosítási tartozásokat, elengednék a késedelmi kamatokat, és hosszú távú törlesztést tennének lehetővé. Az intenzív családi gondozást végzők után pedig az állam fizetné a járulékokat, legfeljebb öt év szolgálati időt elismerve.
Fotó: Magnific
