Politikai földrengés. Szerbiában és külföldön is leggyakrabban így jellemzik az előrehozott parlamenti választások eredményét, amely véget vetett Aleksandar Vučić tizennégy éves uralmának.
A szerbiai politikai életben bekövetkezett tektonikus változások következményei szinte azonnal érezhetővé váltak. A választásokat követő napokban elsősorban az intézmények működésében bekövetkezett hirtelen fordulatok váltottak ki jelentős visszhangot, különösen az igazságszolgáltatás és a közszolgálati médiaszolgáltatók területén.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Emiatt háttérbe szorultak azok a kérdések, amelyek egy választási folyamat lezárását követően rendszerint a figyelem középpontjába kerülnek. Pedig a szerb parlament alakuló ülésének összehívásával már megtörtént az első lépés az új hatalom létrehozása felé.
Továbbra is kérdés azonban, mikor alakul meg az új szerb kormány, és kik töltik majd be a miniszterelnöki és miniszteri tisztségeket. Eközben az elnökválasztás kiírására vonatkozó határidők is telnek, erről azonban a parlamenti választások utáni események közepette viszonylag kevés szó esik – írja az Insajder.
1. Hogyan alakul meg a szerb parlament új összetétele?
A parlament akkor tekinthető megalakultnak, amikor a képviselők legalább kétharmadának mandátumát igazolják.
Tara Tepavac, a Filozófiai és Társadalomelméleti Intézet munkatársa korábban az Insajdernek arra figyelmeztetett, hogy újabb intézményi problémákat okozhat, ha az alakuló ülésen csupán a mandátumokat igazolják, de az ülés többi feladatát nem végzik el.
„Őszintén remélem, hogy valamennyi választási lista minden mandátumot szerzett képviselője tisztában van azzal, hogy az elmúlt két év rendkívül magas választási részvétele és a polgárok mozgósítása azt mutatja: az emberek számára az a legfontosabb, hogy az intézmények végre valóban végezzék a munkájukat. Az ilyen jellegű akadályozás nem kívánatos, és nem is segítheti elő, hogy bárki a polgárok választási akaratával ellentétes eredményt kényszerítsen ki. Úgy gondolom, nagyon egyértelmű eredményeink vannak” – mondta Tepavac.
A Köztársasági Választási Bizottság adatai szerint az Egyetemista Lista 140 mandátumot szerzett, vagyis többségbe került a parlamentben. Az Aleksandar Vučić – Egyesült Szerbia lista 103 képviselői helyet kapott.
Két-két mandátum jutott a Vajdasági Magyar Szövetség – dr. Pásztor Bálint és az Albán Koalíció listájának. Egy-egy képviselője lesz a Rasim Ljajić – Emberi (SDP–CDP), a Sandžaki Demokratikus Akciópárt – Sandžak Őrzői, valamint a megismételt szavazást követően az Usame Zukorlić (SPP) – Mozgalom az Egyesülésért listának.
2. Milyen határidők vonatkoznak az új szerb kormány megalakítására?
A parlament megalakulásának napjától számítva 90 nap áll rendelkezésre az új kormány megválasztására. Amennyiben ez nem történik meg a meghatározott határidőn belül, a parlamentet feloszlatják, és új választásokat írnak ki.
A miniszterelnök-jelöltet a köztársasági elnök javasolja a parlamentnek, miután meghallgatta a mandátumot szerzett választási listák képviselőinek véleményét.
A kormányfőjelölt ismerteti a kormány programját, és javaslatot tesz a miniszterek személyére. A parlament egyszerre szavaz a programról, a miniszterelnökről és a kormány tagjairól.
A kormány megválasztásához az összes parlamenti képviselő többségének, vagyis legalább 126 képviselőnek a támogatása szükséges.
Az új kormány mielőbbi megalakítása a következő évi költségvetés elfogadása miatt is fontos.
A költségvetési rendszerről szóló törvény értelmében ugyanis a parlamentnek legkésőbb december 20-áig el kell fogadnia a következő évi költségvetést. Ellenkező esetben ideiglenes finanszírozást vezetnek be, amely legfeljebb a pénzügyi év első három hónapjára vonatkozhat, és a törvényben meghatározott feltételek mellett további három hónappal meghosszabbítható.
Az ideiglenes finanszírozásról a jelenleg ügyvezetőként működő szerb kormány dönthet. Szerbiában legutóbb 2007 elején volt szükség ilyen megoldásra.
A kormányalakítás elhúzódásának rekordját sokáig Mirko Marjanović második kormánya tartotta. Az 1997 szeptemberében megtartott parlamenti választások után csak 1998 márciusában, 184 nappal később alakult meg a kabinet.
Ezt a rekordot 2022-ben döntötték meg, amikor Ana Brnabić új kormányának megválasztására 206 napot kellett várni. Előző, 2020-ban megalakult kormányát 129 nappal a választások után választották meg.
A leggyorsabb kormányalakítás rekordját Zoran Đinđić tartja, akinek kabinetje 2001-ben mindössze 33 nappal a választásokat követően alakult meg.
Dejan Šoškić, az Egyetemista Lista képviselőjelöltje nemrég az Insajdernek azt mondta, reálisnak tartja, hogy az új kormány egy hónapon belül megalakuljon, amennyiben senki sem akadályozza a folyamatot.
Šoškić szerint a parlamenti többség egyértelmű, és a helyzetet az is egyszerűsíti, hogy nincs szükség bonyolult koalíciós tárgyalásokra.
3. Kik az Egyetemista Lista miniszter- és miniszterelnök-jelöltjei?
Az Egyetemista Lista képviselői egyelőre többnyire azt hangsúlyozzák, hogy korai lenne konkrét nevekről beszélni, ugyanakkor a jelöltek kiválasztásának folyamata már zajlik.
Radomir Saičić nemrég a Danas napilapnak azt mondta, hogy egyelőre nem tud nyilatkozni a leendő kormány tagjairól, mert az egyeztetések még nem zárultak le. Állítása szerint a döntést az egyetemista mozgalom és az Egyetemista Lista jelöltjei közösen hozzák meg.
„Természetesen foglalkozunk ezzel, nem arról van szó, hogy karácsonyig malacot hizlalunk. De hogy pontosan mi lesz, arról még folynak a tárgyalások. Mindezt alaposan át kell gondolni, mert rendkívüli helyzetben vagyunk” – fogalmazott Saičić.
Ilija Srdanović, az Egyetemista Lista listavezetője szintén úgy véli, hogy egyelőre korai találgatni a leendő miniszterelnök és a miniszterek személyéről.
4. Hogyan politizál majd az SNS az ellenzékben?
A Szerb Haladó Párt tizennégy év után ellenzékbe kerül. Aleksandar Vučić már bejelentette, hogy visszatér a párt élére, és reformokat tervez. A közösségi médiában azt is közölte, hogy az új parlamentben a „Szerbia a terror ellen” elnevezésű képviselőcsoport vezetője lesz.
Vučić a Pink Televízió műsorában kijelentette, hogy a parlamentben lehetőségük lesz „még erőteljesebben megszólalni”.
„Végső soron több mint 84 képviselőnk van. Ezzel rendkívüli ülésszakot is kezdeményezhetünk, és biztosítani tudjuk a munkához szükséges határozatképességet. Januárban, februárban, júliusban, augusztusban és szeptemberben – mindazokban az időszakokban, amikor mi is lehetőséget adtunk az ellenzéknek, és amikor a kormány leváltásának kérdésével is foglalkoznunk kellett. Saját javaslatokkal állunk elő, megmutatjuk, mit tanultunk, és min változtatnánk, de rámutatunk a problémákra is, elsősorban a gazdaság területén. Természetesen politikai javaslataink is lesznek” – mondta Vučić.
A közösségi médiában közzétett üzenetében arról is beszélt, hogy nehéz küzdelem vár rájuk.
„Harcolni fogunk a parlamentben, amíg lélegzünk, amíg beszélni tudunk. Úgy gondolom, hogy a parlament ülését már körülbelül tíz napon belül összehívják” – jelentette ki.
5. Mikor tartják az elnökválasztást?
Aleksandar Vučić lemondása óta már több mint egy hónap telt el, Ana Brnabić azonban még nem írta ki az elnökválasztást.
„Akkor írom ki az elnökválasztást, amikor eljön az ideje, Szerbia alkotmányával összhangban” – nyilatkozta október 5-én az Insajdernek Ana Brnabić megbízott köztársasági elnök.
Azóta az Egyetemista Lista megnyerte a parlamenti választásokat, Brnabić pedig október 30-án azt mondta az Insajdernek, hogy az elnökválasztást legkésőbb december 27-éig megtartják.
Ez azt jelenti, hogy a választásokat legkésőbb november 27-éig ki kellene írni.
„Remélem, hogy valaki más fogja kiírni. Remélem, addigra legalább a parlament megalakul” – mondta Brnabić egy sajtótájékoztatón az Insajder újságírójának kérdésére.
Arra a kérdésre, hogy a parlamenti választások végleges eredményének kihirdetése után mikor hívja össze a parlament alakuló ülését, azt válaszolta: „A lehető legrövidebb időn belül.”
Vučić szeptember 27-én mondott le, és ettől az időponttól számítják az elnökválasztás kiírására vonatkozó határidőket.
Az elnökválasztást a parlament elnöke írja ki, a kiírás és a szavazás napja között pedig legalább 30, legfeljebb 60 napnak kell eltelnie.
Már most biztosnak látszik, hogy az elnökválasztási kampány akkor kezdődik majd, amikor még javában zajlanak a parlamenti választásokat követő eljárások.
Az sem kizárt, hogy az elnökválasztást már nem Brnabić, hanem a szerb parlament új elnöke írja ki.
Az Egyetemista Lista elnökjelöltjeinek neve egyelőre nem ismert. Vučić korábban úgy fogalmazott, hogy „nincs értelme részt venni valamiben, ami bohózat”.
A Szerbiai Szocialista Párt elnöke, akinek pártja a legutóbbi parlamenti választásokon nem érte el a bejutási küszöböt, október közepén bejelentette, hogy indulni kíván az elnökválasztáson. Ugyancsak októberben jelentette be indulási szándékát Aleksandar Vulin, a Szocialisták Mozgalmának vezetője.
Kérdés azonban, hogy a megváltozott politikai körülmények között ezek a bejelentések továbbra is érvényesek-e.
Jelenleg Branimir Nestorović, a Mi, a nép ereje mozgalom vezetője is jelezte indulási szándékát.
Mihailo Brkić, a Szerbia Központ (SRCE) párt alelnöke pedig kijelentette, hogy pártja az elnökválasztáson az Egyetemista Lista jelöltjét támogatja. A SRCE az Európai Szerbia koalíció tagjaként indult a parlamenti választásokon, de nem jutott be a törvényhozásba.
