A VMDK szerint a tegnapi MNT-választások megmutatták, hogy az egypárt mélyrepülése tovább folytatódik. Mint közleményükben fogalmaznak, győzelmet kiáltottak, és nagy mellénnyel álltak a kamerák elé, a számok valójában egészen mást mutatnak, mint amit a hurráoptimizmusuk sugall.
„A külön választói névjegyzékben 108 974 választó szerepel. Az előzetes adatok szerint mintegy 40 százalékos részvétel mellett hozzávetőleg 43 500 szavazatot adhattak le. Az előzetes mandátumbecslések és a részvételi adatok alapján a Magyar Összefogás körülbelül 29–31 ezer szavazatot szerezhetett, ami 23–25 mandátumot jelenthet, míg a VMDK–VMÚ listája hozzávetőleg 12–14 ezer szavazatot és 10–12 mandátumot érhetett el.
Ezek a számok azt mutatják, hogy a VMSZ még a parlamenti választásokon elért szavazatszámát sem tudta érdemben növelni, nemhogy valódi előrelépést felmutatni. Ezzel meg is dőlni látszik Pásztor Bálint narratívája, amely a „referendumhangulattal” magyarázta a korábbi rossz választási eredményeket.
Másrészt a VMDK–VMÚ eredménye azt jelzi, hogy a vajdasági magyar közösség jelentős része elégedetlen az egypárti politikai berendezkedéssel, és valódi politikai alternatívát keres. Ez a támogatottság egy parlamenti választáson, a természetes küszöb alkalmazásával, akár egy szerbiai parlamenti képviselői hely megszerzésére is elegendő lehetne.
Mindezek alapján tehát inkább egy pirruszi győzelemről beszélhetünk.
De mégis mi ennek az oka?
A VMSZ mögött továbbra is egy jól bejáratott politikai gépezet áll: adatbázis, jelentős anyagi erőforrások, valamint az önkormányzati és tartományi struktúrákban meglévő hatalom.
Ha megvizsgáljuk a külön választói névjegyzék összetételét, illetve a választás napján tapasztaltakat, arra következtethetünk, hogy a szavazók jelentős része az idősebb korosztályból került ki. A fiatalok közül ugyanis sokan fel sem iratkoztak a külön választói névjegyzékbe.
A közösségi hálókon, elsősorban a Déli Szemlén és a hamis Facebook-oldalakon keresztül sokakban sikerült azt a képet kialakítani, hogy most a „tiszások” akarják átvenni a hatalmat, amit az „igazi patriótáknak, akik Orbán mellett állnak”, mindenáron meg kell akadályozniuk.
Emellett a Joó Bence nevéhez köthető felvétellel sikerült háttérbe szorítani a Fremond Árpádnak tulajdonított, a „hülyékről és ellenségekről” szóló botrányos kijelentések politikai következményeit is.
Vagyis a Fidesz ismét megnyert egy csatát a VMSZ számára. A hosszú éveken keresztül csúcsra járatott propaganda hatását ugyanis nem lehet egyik napról a másikra levetkőzni.
A VMDK–VMÚ kihívásai
Az új politikai kihívó számára igazából csak most kezdődik a munka. Egyben kell tartani a csapatot, komoly ellenzéki munkát kell végezni az MNT-ben, és tovább kell erősíteni a szervezeteket a soron következő önkormányzati és tartományi választásokra készülve.
A belgrádi és budapesti politikai, valamint anyagi erőforrások esetleges átrendeződése komoly kihívást jelenthet az egypárt számára, ugyanakkor az új magyar kormány párbeszédre való nyitottsága új fejezetet nyithat a vajdasági magyar közösségen belüli politikai fékek és ellensúlyok kialakulásában.
A választás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a vajdasági magyar közösségben létezik egy jelentős, politikai alternatívát kereső választói réteg. Ennek a bizalomnak a megtartása, megerősítése és politikai képviselete lesz a következő időszak legfontosabb feladata.” – olvasható a VMDK közleményében.
