A szerbiai gyermekek mintegy 95 százaléka naponta használ mobiltelefont az internet eléréséhez, ami meghaladja a kutatásban szereplő 19 európai ország 87 százalékos átlagát. Ezzel párhuzamosan a szerbiai gyermekek háromnegyede van kitéve a gyűlöletbeszédnek. Az interneten az összes vizsgált országban a gyermekek 48 százaléka érzi magát biztonságban. Az internet fontos forrása a gyermekek társadalmi kapcsolatainak.
Az okostelefonok messze a legfőbb eszközök, amelyeket a gyermekek az internet eléréséhez használnak. Mind a 19 ország átlagában a gyermekek 87 százaléka naponta használ okostelefont vagy mobiltelefont az internet eléréséhez – derül ki a „EU kids online 2025/26” című kutatásból, amelyet 18 európai országban, köztük Szerbiában végeztek el.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Dobrinka Kuzmanović kutató, a Belgrádi Egyetem Bölcsészettudományi Karának professzora szerint Szerbiában ez az arány 95 százalék, ami mintegy háromszázalékos növekedést jelent a 2018-as korábbi kutatáshoz képest.
„Ez azt mutatja, hogy a szerbiai gyermekek gyakrabban használják a mobiltelefonjukat, mint az európai kortársaik. 28 százalékuk használ számítógépet az internet eléréséhez. A telefon után a laptop vagy az asztali számítógép a legelterjedtebb, de ezek aránya a 2018-as kutatáshoz képest 43-ról 28 százalékra csökkent, míg a táblagépek használata a legkevésbé jellemző. Nincsenek kifejezett nemi különbségek, kivéve a videójátékokat, amelyeket a fiúk többet játszanak, mint a lányok” – mondta Kuzmanović az eredmények bemutatásakor. Rámutatott arra is, hogy például iskola előtt a 15–17 éves gyermekek 70 százaléka, a 13–14 évesek 48 százaléka, míg a 11–12 éves korosztály 35 százaléka használja a telefont.
A kutatás szerint a 13 év alatti gyermekek kétharmada naponta használja valamelyik közösségi hálózatot, jóllehet még nem érték el a használatához szokásos korhatárt.
Szinte az összes megkérdezett gyermek, szám szerint 98 százalékuk használt már mesterséges intelligencián alapuló eszközöket, leggyakrabban a tanulás támogatására, a házi feladatok elkészítéséhez, a tananyag magyarázatához és összefoglalásához. A gyermekek egyötöde – a lányok nagyobb arányban – egészséggel és személyes problémákkal kapcsolatos tanácsokért is használja ezeket az eszközöket. A kutatási adatok szerint Szerbia az élvonalbeli országok közé tartozik Európában ebben a szegmensben.
A gyermekek online élményeinek fontos aspektusát képezi a káros tartalmaknak és a gyűlöletbeszédnek való kitettség. Tízből három gyermek legalább havonta egyszer találkozik gyűlölködő üzenetekkel, és ez az arány Írországban 15 százalék, míg Szerbiában a 40 százalékot is eléri.
Mind a 19 országban a gyermekek 40 százaléka számolt be arról, hogy nyugtalanító vagy erőszakos képekkel találkozott, 39 százalékuk a kóros soványságot népszerűsítő tartalmakkal, 37 százalékuk pedig az önkárosításról szóló anyagokkal futott össze.
A gyermekek kevesebb mint fele – 48 százaléka – nyilatkozta azt, hogy biztonságban érzi magát az interneten. Azok aránya, akik szerint az elmúlt hónapban valami nyugtalanította vagy felzaklatta őket az interneten, a 2020-as 7 százalékról 2025-re 23 százalékra emelkedett.
Tijana Milošević, a Belgrádi Egyetem Filológiai Karának adjunktusa ismertette azt az adatot, hogy a gyermekek egyötöde (21 százaléka) kapott szexuális jellegű üzenetet. Ebből több jutott a fiúknak.
„Másrészt viszont a lányok duplán nagyobb arányban kaptak ilyen üzeneteket ismeretlen személyektől, míg a fiúk leggyakrabban valakitől, akit ismernek, de nem az iskolájukból való” – mondta Milošević.
A többi káros tartalomtípust illetően Milošević megemlítette a gyűlöletbeszédet, az összeesküvés-elméleteket, az önkárosításra vagy öngyilkosságra buzdító tartalmakat, valamint az állatkínzást.
„A gyűlöletbeszéd magában foglalja a kisebbségek – nemzeti, szexuális, faji stb. – bármilyen formájú célba vételét. Szerbiában ez – talán a várakozásoknak megfelelően – aggasztóan magas, mivel a gyermekek mintegy háromnegyedét tette ki, ami jelentős növekedés a korábbi ciklushoz képest, amikor ez az arány 45 százalék volt” – összegezett Milošević.
Az „EU kids online 2025/26” című kutatás reprezentatív összehasonlító adatokat nyújt, amelyeket 19 európai ország – Ausztria, Belgium, Csehország, Észtország, Finnország, Írország, Olaszország, Lettország, Luxemburg, Málta, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szerbia, Szlovákia, Spanyolország, Svájc és Horvátország – 10 és 16 év közötti, összesen 28 465 gyermekétől gyűjtöttek össze.
A célpopulációt a 2009 és 2015 között született gyermekek alkották. Az adatgyűjtés 2025 áprilisától 2026 áprilisáig tartott egy olyan kérdőív segítségével, amelyet a gyermekek önállóan töltöttek ki az iskolában.
