November 11, az I. világháborús fegyverszünet napja állami ünnep, ilyenkor a munkavállalók nagy része pihen, de számos szolgálat – az egészségügy, a rendőrség, a média stb. – teljes gőzzel dolgozik. Azok, akik ezen a napon a munkahelyükön lesznek, különleges törvényi bérelszámolási szabályokra, de egyben szigorú munkakötelezettségekre is számíthatnak. Az idei fegyverszünet napja munkanapra esik, így mindazok, akik ezt a napot munkával töltik, dupla napidíjra jogosultak, amelyet akkor fizetnek ki, amikor a munkavállalók a munkaszüneti napokon, vagyis az állami ünnepeken dolgoznak.
A munkavállalónak joga van távol maradni a munkától azon az ünnepnapon, amelyen a törvény értelmében nem kell dolgozni, azok számára pedig, akik mégis dolgoznak, a jogszabály bérpótlékot, illetve a munkaszüneti napi munkavégzésért járó pótlékot ír elő, mégpedig annyi napra, ahány napot a törvény az ünnep megünneplésére meghatároz.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Mivel a törvény előírja, hogy a fegyverszünet napját állami ünnepként egy napig ünneplik, a munkavállaló egy napra szerezhet jogosultságot a bérpótlékra, illetve a fegyverszüneti ünnepnapon végzett munkáért járó emelt bérre. Ezen felül a munkáltatók felajánlhatnak egy „helyettesítő” szabadnapot is, amennyiben munkavállaló munkaideje másképp nem szervezhető meg.
A törvény szerint a munkáltató előírhat olyan munkavállalói jogokat, amelyek kedvezőbbek a törvényben elismerteknél.
„A munkáltatónak jogában áll valamilyen általános aktusban vagy munkaszerződésben úgy rendelkezni, hogy ez az emelt bér meghaladhatja a 110%-ot, de kevesebb nem lehet” – magyarázta korábban Bojan Škrkić ügyvéd.
Azok a munkavállalók, akik az ünnepnap alatt specifikus műszakokban dolgoznak, többszörös bérpótlékra jogosultak. Ezeket a tételeket egyébként a bérjegyzéken is világosan láthatóvá kell tenni.
