Még nem teljesen világos, mit tervez Vlagyimir Putyin a hatalom megőrzése érdekében, de az sem világos, mi lesz az amerikai elnökkel a Szenátusban, valamint a Fidesszel az Európai Néppártban. Minderről csak találgatások léteznek, mint ahogy arról is, mit hoz a Brexit és a berlini Líbia-béketárgyalás. Trump fenyegetései az EU ellen azonban valóságosak – sajnos az ausztrál természeti katasztrófa még inkább az.
- PUTYIN
»Az alkotmány én vagyok«
A dán jobb-liberális Jyllands-Posten napilap így kommentálja Putyin orosz elnök által tervezett alkotmányos változásokat:
„»Az állam én vagyok« – mondta XIV. Lajos, francia napkirály. »Az alkotmány én vagyok«– suttoghatta magában Vlagyimir Putyin, amikor bejelentette, hogy megváltoztatja az alkotmányt. Sokan gondolkodtak már arról, hogy a negyedik és utolsó elnöki hivatali ideje után hogyan fogja Putyin újra megszervezni a jövőjét. A Kremlben a hatalom jövőbeli megosztására vonatkozó első jelek még homályosak és számos lehetőséget hagynak nyitva. Talán egy teljesen új pozíciót hoznak majd létre neki egy olyan funkcióval, mint a »Nemzet vezetője«, amely az igazi hatalmat biztosítja számára élete végéig. Mindez azt mutatja, milyen messze van Oroszország attól, amit mi demokráciának nevezünk. Az erős Putyin viszont egy gyenge Oroszországot tükröz.”
Putyintól Putyinig
A lengyel Dziennik Gazeta Prawna üzleti lap ezt írja Putyin hatalmi terveiről:
„Az orosz elnök néhány órával ezelőtt bejelentette, hogy állami reformokra, alkotmányos reformra, lényeges gazdaságpolitikai korrekciókra és alapvető változásokra van szükség. Ez tulajdonképpen annak a kezdete, amit Moszkvában hatalmi tranzitnak hívnak – Putyintól Putyinig. A gyakorlatban ez azonban más is lehet. Mivel az orosz elnök nemrég kezdte meg azokat a politikai folyamatokat, amelyeknek a következményei – Mihail Gorbacsov peresztrojka-időszakához hasonlóan – nagyon távol lehetnek attól, amit eredetileg tervezett.”
Putyin megy, mert maradni akar
Miután Putyin bejelentette az alkotmányos változásokat, a Neue Zürcher Zeitung am Sonntag így kommentálta azokat:
„A Duma, és nem a következő elnök választja meg a kormányfőt a jövőben. Putyin ezenkívül alkotmányba akarja iktatni az Államtanácsot, amely korábban csak tanácsadási feladatokért volt felelős. Az Orosz Föderáció regionális kormányzatainak képviselői gyűlnek ott össze évente többször.
A Duma vezetői is ott vannak képviselve. Ez támasztja alá azt a feltételezést, hogy az Államtanács olyan testületté válik, amelyből kiindulva Putyin továbbra is uralhatja az ország minden politikai ügyét. A Kreml ura világossá is tette: »Amikor 2024-ben feladom elnöki posztomat, megyek, hogy maradhassak.« Az Oroszországot uraló üzleti és biztonsági struktúrák elitjének nagy része már várt is erre a jelre: a hatalomátadás sípjára.
Így Putyin személyesen adja át saját magának a hatalmat. Kormányzatának két évtizede alatt a Kreml informális paktumot kötött az elittel. Ezért ez az elit megbízhat Putyinban, és folytathatja üzleti tevékenységeit, mint eddig. Fordítva ugyanez érvényes.”
- TRUMP MEGY – DE HOGYAN ÉS MIKOR
A republikánusok gyors eljárást akarnak
A londoni Financial Times ezeket a megjegyzéseket írja Trump elnök elleni vád- eljárásról:
„A szenátusban folyó eljárás ugyanúgy politikai, mint egy tényleges szavazás. A demokraták azt akarják, hogy új bizonyítékokat vegyenek figyelembe és a tanúk szélesebb körét hallgassák meg. Mitch McConnell, a szenátusi többség republikánus vezetője pedig egy szűkebb eljárást szeretne. […] Az elnök gyors felmentése lehetővé tenné Trump számára, hogy a február 4-i elnöki Unió-beszédet saját becsületének fordulópontjává tegye. És ez minimalizálná a kínos nyilatkozatok lehetőségét. A demokraták, akik tisztában vannak azzal, hogy Trumpot nem fogják elítélni, mégis úgy érzik, hogy az elnök utálja a zaklatást. Minél tovább tart ez a zaklatás, annál valószínűbb, hogy kiborul. Ez a demokraták előnyére szolgálna.”
A demokraták küzdenek Trumppal
A Stuttgarter Zeitung ezt írja a Trump elleni vádeljárásról:
„A 2020-as választási évben még mindig sok minden történhet. A demokraták feladata egy meggyőző jelölt bemutatása, aki tisztességgel és szilárd ítélőképességgel rendelkezik, és meggyőzően gondoskodik a középosztály igényeiről. Ez a feladatuk azonban eddig észrevehetően nehéznek bizonyult. Trump számitásai megvalósulhatnak.”
- A NÉPPÁRTI BÖLCSEK TANÁCS(TALANSÁG)A
Orbán pártját állítólag felfüggesztették – Továbblépés február elején
A Frankfurter Allgemeine Zeitung arról ír, hogy a Fidesz jövője bizonytalan az Európai Néppárban:
„Az Európai Néppártban (EPP) felmerültek a követelések, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök pártját ne zárják ki a keresztény-demokratikus pártok családjából. A (német) CDU képviselője, Daniel Caspary azt javasolta ennek az újságnak tett interjújában, hogy a Fidesz »felfüggesztése maradjon egyelőre hatályban«. A párt vezetése által kinevezett »három bölcs embernek« továbbra is tárgyalnia kell Orbánnal »a változás ösztönzésére«. Bár Orbán talán valóban »megsértette« az európai törvényeket és megsértheti az EPP alapvető keresztény értékeit is, »jobban befolyásolhatjuk őt és pártját, mindaddig, amíg pártunk családjában van«. Amint ez az újság az európai néppártok köréből értesült, ez az álláspont megfelel annak a javaslatnak, amelyet a Bölcs Tanács hétfőn adott Donald Tusknak, az EPP elnökének. A német Hans-Gert Poettering, az osztrák Wolfgang Schüssel és a belga Herman Van Rompuy 2019. márciusában megbízást kaptak arra, hogy tárgyalásokat folytassanak Orbánnal. Tusk a tagpártokkal tárgyal most. Az EPP február 3-án dönt majd javaslata alapján arról, hogyan kell kezelni Orbán pártját a továbbiakban.”
- BIZTOS A BREXIT (UTÁNI) BIZONYTALANSÁG
Európa a Brexit után
Erről a kérdésről így találgat a budapesti Élet és Irodalom (ÉS) nevű hetilap:
„»A nép kormánya« alakult meg Londonban – a vezetője populista, megbízhatatlan, időnként bohócot játszik, de most olyan vezérré nőtte ki magát, aki megoldást hozott országa számára. […]
Számunkra azonban a kérdés a következő: nyert vagy vesztett-e Európa a Brexittel? Kétségtelen, hogy most egy történelmi pillanat, és egyfajta válaszút előtt áll az unió, amely most kapott új vezetést. [Az új vezetők közül] valamennyien az EU magországaiból jöttek, és valamennyien elkötelezettek az európai egyesülés mellett.
Ez az egyesülés azonban mehet több irányba is. Mehetne föderalista irányba, hiszen az EU megszabadult az ilyen folyamat legfőbb akadályozóitól, az angoloktól, akik nem kértek az euróból, Schengenből, kialkudták a különállás jogát minden közösségi hatáskört erősítő lépésnél, s valójában csak egy dolog érdekelte őket: a vámmentes szabadkereskedelem. Félig mindig kívül álltak, s többek szerint a néhai De Gaulle elnöknek volt igaza, aki soha nem akarta beengedni őket. […]
A másik út, hogy az EU megelégszik a monetáris unió megerősítésével, leáll vagy majdnem leáll a bővítéssel, igyekszik megszilárdítani a meglévőt, és erősebbé válni nemzetközi téren az Egyesült Államokkal és Kínával folyó gyilkos konkurenciaharcban. […]
Egyvalami biztos: nemzetek fölötti hatásköröket bővíteni kívánó, gyorsabb haladást szorgalmazó föderalisták és a nemzetállamhoz ragaszkodó szuverenisták meddő vitái csak egyféleképpen oldhatók fel: a kormányközi konferencián ki kell alakítani egy többlépcsős struktúrát (aminek jogi kereteit már tulajdonképpen a lisszaboni szerződés is tartalmazza a megerősített együttműködés lehetőségével – ennek révén jött létre például az európai ügyészség), létrehozva az integráció köreit. Az európai tagországokból alakulhat például egy kemény mag nagyobb költségvetéssel, a források más irányú felhasználásával (kutatásra-fejlesztésre, bevándorlásra). Egy másik kör lehetne a katonai-biztonsági együttműködésben érdekeltek köre (ez jelenleg 25 tagországra terjed ki). Aki nem akar, nem csatlakozik, kimarad és lemarad. Kevesebb előnyhöz jut.”
- IRÁN
Iráni vita: Trump vámokkal fenyegeti az EU-t
A Frankfurter Allgemeine Zeitung megerősíti Trump fenyegetését az EU-tagállamok ellen:
„A [német] szövetségi kormány megerősítette, hogy az Egyesült Államok gépjárművekre kivetendő vámokkal fenyegette meg az EU-t az Iránnal folytatott nukleáris megállapodás vitájában. A Szövetségi Külügyi Bizottság titkos ülése után a Szövetségi Külügyminisztérium egy magas rangú diplomatája azt mondta, hogy Washington január 8-án ezt a fenyegetést jelentette be a magas rangú tisztségviselőknek. A fenyegetést azonban a megállapodásban részt vevő három EU-ország, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia elutasította.”
Amerikának rugalmasabbnak kell lennie Iránnal szemben
A londoni Times így kommentálja Irán és az Egyesült Államok konfliktusát:
„A gazdasági nyomás hatékonysága lehetőséget, de problémát is jelent az Egyesült Államok számára. Tekintettel a belföldi elégedetlenségre, Teherán úgy dönthet, hogy ha súlyosbítja a régióban elkövetett agresszióit, akkor kevéeebb vesztenivalója van. Trump kormánya a szankciók megszüntetésének feltételeit nyomasztó feltételekhez szabta Irán számára. Ezek a követelések – különösen a nukleáris tevékenység szinte teljes feladása és Izrael létezési jogának elismerése – önmagukban helyesek. Nem praktikus azonban elvárni, hogy Irán ezen követelések mindegyikét egyszerre teljesítse. Ezért az Egyesült Államoknak rugalmasnak kell lennie és be kell vezetnie prioritásokat, feltéve, hogy Irán ezekre reagál.”
- LÍBIA
A berlini konferencia nem oldja meg a líbiai konfliktust
A moszkvai Izvesztyija napilap a berlini Líbia-konferenciáról, amelyen Putyin is részt vett, így ír:
„A berlini konferencia résztvevői a líbiai konfliktus politikai megoldására szólítottak fel, külső beavatkozás nélkül. Felismerték, hogy a konfliktus nem oldható meg katonai úton. Ennek ellenére nem sikerült a konfliktusban részt vevő két fél képviselőit egy asztalhoz ültetni. De mindenesetre megállapodtak abban, hogy fegyvereket nem szállítanak Líbiába, és hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa ennek megszegése esetén szankciókat hozhat. […] Berlinben tehát nem sikerült a kilenc évig tartó válságnak véget vetni. A konfliktus megoldásához belső líbiai konferenciára van szükség, amelynek érdekében az ország két erőközpontja végül beleegyezik abba, hogy végre meghallgassa egymást. A német csúcstalálkozó így csak megtoldja a Párizsban és Palermóban tartott hasonló találkozók listáját, amelyek megerősítik a jelenlegi státust, de nem oldják meg a problémát.”
Putyin a berlini tárgyalások egyértelmű győztese
A berlini Líbia-csúcstalálkozó kilátásait illetően, a bizonytalanságok ellenére, a római La Repubblica napilap így vélekedik:
„Az egyetlen vendég, aki győztesként hagyta el a berlini konferenciát, az Vlagyimir Putyin orosz elnök volt. Haftarot támogatva zsoldosokkal, de elkerülve a hivatalos erők bevonását, politikai szerephez jutott Észak-Afrikában és a Földközi-tenger déli partján, amelyet a Szovjetunió annak idején elveszített. És Putyin közvetítése, valamint az Erdoganra gyakorolt nyomása nélkül a berlini konferenciát nem lehetett volna megtartani. Ha Líbiában folytatódik a tűzszünet, akkor ez nem fog ártani neki. Ha viszont az meghiúsul, akkor ez Európa kudarca lenne, és folytatódhat a megkezdett pótháború.”
- BOZÓTTÜZEK KÖRÖS-KÖRÜL
Ausztrália jövője veszélyben van
Ausztrália éghajlat-politikáját, valamint a kormány és a szénipar kapcsolatát a bécsi Die Presse napilap kommentálja:
„A globális felmelegedés következtében az (ausztrál) tengerpartok melletti tengeri táj tovább veszti el vonzóerejét, és a bokrok tűzveszélye jelentősen növekszik. Egy olyan nyár, mint az idei, hamarosan normális lehet. Az idegenforgalom, az ország második legfontosabb iparága, már most figyelmeztet a milliárdos veszteségre. Ennek ellenére tovább építik a világ egyik legnagyobb bányáját a Great Barrier Reef (Nagy-korallzátony) közelében, aminek szene égetés következtében évente 705 millió tonna széndioxidot bocsát majd ki. Több ezer munkahely kötődik egy olyan iparághoz, amelynek múlttá kellene válnia. Ezen a héten Németország, a barnaszén országa hirdette meg egy ilyen korszak végét. Ausztráliának ez példaként szolgálhatna, és egy nagy fordulatot kéne tennie. Rövidlátó, önpusztító útja nem folytatódhat.”
Trump és Putyin (Illusztráció: Sarah Rogers, Daily Beast)
