Hongkong bekebelezése

A tokiói Asahi Shimbun c. lap véleménye egyértelmű a kínai biztonsági törvényről, amely teljesen új helyzetet teremtett Hongkong számára:

„Ennek a törvénynek az elfogadásával a Kínai Kommunista Párt egyértelműen megmutatta, hogyan »értékel« egy szabad társadalmat. A párt ezzel nemcsak a fiatal hongkongi tüntetők körében okozott csalódást, hanem az egész világon. Az egész nemzetközi közösség számára most az a kérdés, hogyan kell kezelni egy olyan országot, amely nem tartja tiszteletben a szabadságot és az emberi jogokat, és aki hadat üzen a világrendnek. Mint az ázsiai demokrácia vezető nemzetének, a japán kormánynak be kell fogadnia azokat a demokratikus aktivistákat, akik most Hongkongból ki akarnak vándorolni, és egyértelmű álláspontot kell elfoglalnia: Egy Peking által elnyomott Hongkong elfogadhatatlan.”

„Minden, amitől a hongkongi polgárok féltek, fokozatosan valósággá vált” –állítja a hongkongi Mingpao c. kínai nyelvű napilap:

„Az embereknek most ismét félteniük kell szabadságukat, biztonságukat és életmódjukat. Az érintett Hongkong tehetetlen, és a játszma vesztese lett. Peking hangsúlyozza, hogy a biztonsági törvény csupán egy kisebbséget fenyeget és a lakosság túlnyomó többségét megvédi. De lehet-e hinni Peking szavainak? Alaposan meg kell vizsgálni, hogy miként alkalmazzák majd a törvényt minden egyes konkrét esetben.”

„Az új biztonsági törvény ellen tiltakozók közül a hongkongi rendőrség szerdán több mint 300 embert tartóztatott le”, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung:

„A rendőrség közlése szerint körülbelül egy tucat tüntetőt tartóztattak le az új biztonsági törvény állítólagos megsértése miatt, amely röviddel éjfél után lépett hatályba. Több ezer tüntető gyűlt össze a város központjában olyan szlogeneket kiabálva, mint például: »Függetlenséget Hongkongnak« vagy »Ellenállás a végsőkig«. A pekingi Hongkong-iroda egyik magas rangú tisztségviselője Hongkongnak szánt »születésnapi ajándéknak« nevezte a törvényt, amely csak később fogja megmutatni valódi értékét. A jövőben a gyanúsítottakat Kína területén is bíróság elé állíthatják – mondta Zsang Hsziaoming.

Dominic Raab brit külügyminiszter a biztonsági törvényt »az 1984-es kínai-brit megállapodás egyértelmű és súlyos megsértésének« nevezte. Az Egyesült Királyság kormánya megígérte, hogy a megközelítőleg 3 millió tengerentúli brit útlevelet kérelmezők öt évig maradhatnak az Egyesült Királyságban, majd állandó tartózkodási engedélyt kérhetnek. Ilyen előnyökre csak az 1997 előtt született hongkongi állampolgárok jogosultak.”

„Hongkong, a népszerű ázsiai város, egy évszázados brit gyarmati uralom után 23 évvel ezelőtt ezen a napon, július 1-én visszakerült a kínai anyaföldhöz”, írja – meglehetősen megtévesztő – „jelentésében” a pekingi Renmin Ribao c. napilap:

„Hongkong Kína elválaszthatatlan része volt annak, ami a Csin dinasztia korszakában az 1. ópiumháborút követő Nankingi Szerződés értelmében 1842-ben brit gyarmattá vált. Az anyaországhoz való visszatérésének emlékét, ezt a történelmi eseményt, a hongkongiak napjainkban megfelelő módon ünneplik. Kína központi kormánya ezt az ünnepséget nagyon különlegessé tette azzal, hogy június 30-án elfogadtatta a hongkongi nemzetbiztonsági törvényt. A hongkongiak melegen üdvözölték és feltétel nélkül támogatták a nemzetbiztonsági törvény elfogadását, miközben hazafias dalokat énekeltek és a nemzeti zászlót lobogtatták.

Az elemzők azon a véleményen vannak, hogy ez a törvény elő fogja segíteni Hongkong fényesebb jövőjét. A régóta esedékes törvény elfogadásával, amint azt az Alaptörvény 23. cikkelye előírja, a volt brit gyarmat már rég várt dekolonizációja végre megkezdődött. Habár Hongkong Kína globális gazdasági központjának szerves része, mindemelett megőrzi gyarmati örökségként saját valutáját, útlevél- és bevándorlási rendeleteit, valamint jogrendszerét.

Kína visszanyerte a Hongkong feletti szuverenitást. Ezzel megváltozott a lobogója, a Népi Felszabadító Hadsereg egy kis létszámú egysége felváltotta a brit hadsereget, és az Országos Népi Gyűlés [a kínai parlament] többször átértelmezte a helyi Alaptörvényt. […]

Az »egy ország, két rendszer« alatt garantált autonómia tiszteletben tartásának jeleként Kína központi kormánya mindig ragaszkodott a be nem avatkozás politikájához, amikor a város helyi önkormányzatának munkájáról volt szó. A helyi önkormányzat azonban folyamatosan elmulasztotta kezdeményezni Hongkong dekolonizálását a zavargások, a szabotázs, az erőszak, az anarchia és a nyugati imperialista ügynökök és zsoldosok által kiváltott vandalizmus ellen, amit különösen az Egyesült Államok szervezett. […]

A szuverén ország belügyeibe való teljes beavatkozással az Egyesült Államok tavaly novemberben elfogadta az úgynevezett Hongkongi emberi jogok és demokrácia törvényét. A Szenátus június 25-én pedig az úgynevezett Hongkongi autonómiatörvényt is elfogadta. Ennek a törvénynek az a célja, hogy szankciók kivetésével megakadályozza Kína nemzetbiztonsági törvényének elfogadását, amely a hongkongi különleges közigazgatási régióra vonatkozik.

Képaláírás szövege itt