Immáron a második ciklusban fogja irányítani Szabadkát egy kőkemény haladókáder. Bogdan Laban után Stevan Bakić jött, aki már mandátuma első heteiben gondoskodott arról, hogy leplezetlenül megmutassa, milyen húrokat is szeret pengetni.

Soha nem feledem a képet… Ahogy a városháza alatt elvonult a tiltakozó tömeg, amelynek eleje már Jovan Nenad szobra körül kezdett el összesodródni, aközben az épület egyik ablakánál megjelent maga Bogdan. Azt hiszem, erre szokták azt mondani, hogy „jelenség“. Olyan vigyor ült ki az arcára, amit csak a provinciák legmagabiztosabb urai engednek meg maguknak, akik tudják, hogy itt aztán az égvilágon semmi bajuk nem lesz. Tehát ez az önbizalomtól duzzadó gúnyos mosoly villant felénk, ahogy a fehér inget viselő birtokosa a nyitott ablakkeretre támaszkodott két kezével. Néhányan gyorsan észrevettük őt, és a reakció futótűzként söpört végig a meneten, majd többen válogatott, de nem trágár kifejezéseket kezdtek el feléje küldözgetni – aki erre csak vigyorogva fel-felszegte az állát, néhány hasonlóan kekeckedő mozdulatot téve a kezével. Egy jó fél perc után aztán visszavonult a függöny mögé, de úgy, ahogyan a Palicsi-tó fölötti légben kísértő lidércek szoktak: fokozatosan, valószínűtlen módon, otthagyva közben jelenlétük nyomasztó emlékét a térben.

Ez volt tehát Bogdan Laban, Szabadka expolgármestere 2019 elején, az 1 az 5 millióból tüntetéssorozat idejekor. Ekkor túl voltunk már a „torokkitépős“ ügyén, amely minden botránya közül a legnívósabb volt – de még előtte álltunk annak, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség ipari mennyiségben kezdjen el „középeurópázni“ és „balkanizációzni“, amellyel egyben nagyon markáns módon próbált szembehelyezkedni a Bogdan Laban által képviselt politikai stílussal.

Aztán most azt is mondhatnánk, végre váltás következett be. A Szerb Haladó Pártnak sikerült azt a Stevan Bakićot delegálnia a polgármesteri székbe, aki eddig is keresetlen VKT-s beszólásairól volt ismeretes, illetve arról, hogy az 1 az 5 millióból tüntetések szabadkai résztvevőinek a legsötétebb szerbiai éveket megidézve azt üzente, figyelik őket… Most első ízben Kosztolányi Dezső szobrának másfél héttel ezelőtti megrongálásakor megmutatta, hogy a korábbi magatartásából semmit sem hajlandó feladni.

Bakić ugyanis nyilvánosan figyelmeztetésben részesítette Silling Lédát, a Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatóját és Vesna Hajnalt, a közigazgatási hivatal Felügyeleti és Ellenőrző Titkárságának titkárát, amiért azok nem értesítették őt időben a káresetről.

Míg Hajnal városi alkalmazott, addig az Műemlékvédelmi Intézet községközi alapítású, amelynek vezetője nem Szabadka polgármesterének függvénye. Ennek ellenére Silling Lédát is ugyanúgy kezelte Bakić, mintha kvázi beosztottja lenne. Viszont ezen túlmenően is megkérdőjelezhető, hogy egy ilyen munkaszervezeti és -fegyelmi ügyet miért kell a nyilvánosság előtt „keménykedően“ kiteregetni. Hacsak nem a politikai izmainkat akarjuk megvillantani…

A másik esetre aztán csak néhány nappal később, szeptember 17-én került sor egy polgármesteri közleményben. Bakić reakcióját Marinika Tepić, a Szabadság és Igazság Pártjának alelnöke váltotta ki, aki rendőrségi jegyzőkönyvekre hivatkozva azt állította, hogy egy újvidéki verekedés gyanúsítottja azért tudott megszökni, mert valakik megpróbálták eltussolni az ügyet. Mi több, szerinte Andrej Vučić, a szerb elnök fivére, illetve Nebojša Stefanović belügyminiszter klánjai közötti leszámolás áll az eset hátterében. Itt álljunk megy egy pillanatra, és szögezzük le: Újvidékről van szó, s nem Szabadkáról. Másrészt ne feledjük, hogy Tepić aktív politikus, s amikor egy politikus arra hivatkozik, hogy mindenféle jegyzőkönyvek vannak a birtokában, akkor az vagy igaz, vagy nem. Tehát szükséges némi távolságtartás az ügyben – efféle önuralmat azonban Bakić nem gyakorolt. Az általa kiadott hivatalos közlemény végét betűhíven idézzük:

„Az Önök minden hazugságára mi eredményekkel válaszoltunk, új munkahelyekkel, többkilométeres autópályákkal, óvodákkal, iskolákkal… Végül is, Čobanu, te csak a megbízóid mikrofonja vagy, egy egyszer használatos szájmaszk.“

Ahhoz már hozzászokhattunk a Laban-érában is, hogy a hivatalos magyar nyelvhasználat néha „slajfol“ Szabadkán. Úgy gondoljuk, egy-egy eset még könnyen megérthető, azonban mára tendeciává vált az, hogy elemi nyelvhelyességi szabályokat rúgnak fel vezető beosztásban levő emberek, illetve állami és önkormányzati intézmények. Hát tényleg nincs egy épkézláb hivatalnok kéznél Szabadka városában, aki nyelvtanilag megfésülné a szöveget? Ha ugyan lehet és van rajta mit, mert Bakić szóhasználata csaknem elérte az elődje által képviselt „kitépem a torkodat“ jelentő stiláris szintet – ráadásul míg Laban privát helyszínen engedte meg magának a primitív beszédmódot, addig utódja lazán beleépítette az ezzel rokon szótárat a hivatalos közleményébe. És akkor még nem elemeztük a szájmaszkos minősítés ocsmány jelentésmezejét…

Egy szó, mint száz: hosszú lesz ez az önkormányzati választási ciklus Szabadkán… Világosan kitapintható, hogy a Kern Imre–Pásztor Bálint tandem sokkal fajsúlyosabb szerepet próbálhat meg eljátszani a szabadkai városházán Bakićékkal szemben, mint amilyet a Horváth Tímea–Bunford Tivadar páros töltött be Labannal szemközt. Mindenesetre politikai tapasztalat ide vagy oda, a szerbiai állam és társadalom szinte minden pórusáig elérő SZHP-s „doktrínával“ szemben vajmi kevés esélye lehet a VMSZ két politikusának – annál is inkább, mivel ők egyébként annak integráns és alávetett részei… Hogy ebből hogyan jöhet létre az az állítólagos minőségi váltás, amit a Vajdasági Magyar Szövetség a tavaszi kampány során megígért, rejtély. Különösen akkor, ha észben tartjuk, a nagyberuházások, a külföldi tőke becserkészése vagy akár az útépítések még nem okvetlenül jelentik azt, hogy például a közéleti kultúra, a káderpolitika vagy a köznép kétirányú (belföldi oligarchák és külföldi nagytőke általi) kizsákmányolása jottányit is változni fog. Ez az utóbbi problémahalmaz nem nemzetiségi vagy etnikai színezetű. Ez benne van a levegőben, amit szívunk, attól függetlenül, hogy kik ülnek a mívesen faragott székekben…

A cikk nyomtatott változata a Családi Kör hetilapban jelent meg.

Stevan Bakić, Szabadka polgármestere (Fotó: Szabadkai önkormányzat)