Azzal, hogy a mai uniós nagyköveti ülésen politikai vétót emelt a magyar és a lengyel kormány a 2021-2027-es uniós költségvetéssel és a helyreállítási alaphoz szükséges saját forrás rendelettel szemben, lényegében megállt az uniós költségvetési döntéshozatali folyamat, írja a Portfolio.hu.

Ezzel együtt most hatalmas nyomásgyakorlás mellett elindult egy alkudozás a háttérben, hogy hogyan lehet a kialakult helyzetet kezelni. Erről leghamarabb kedden a tagállamok szakminisztereit tömörítő Általános Ügyek Tanácsában lesz érdemi és egyúttal rövid időre nyilvánosan is közvetített vita, majd szerdán az újabb nagyköveti ülésen is szóba kerülhet a kérdés. Mindezzel párhuzamosan állam- és kormányfői szinten megy majd tovább a háttérben az egyeztetés, amelynek egyik formális pontja a csütörtöki videókonferenciás EU-csúcs lesz.

Ma még „csak” a politikai vétó hangzott el Magyarország és Lengyelország részéről. A formális, jogi aktusként értelmezett vétó leghamarabb szerdán jöhet a saját forrás rendeletnél, a költségvetés ügyében pedig leghamarabb a jövő héten. Valószínűbb azonban, hogy a két rendeletet egyben kezeli majd a német soros elnökség, azaz egyszerre akarja majd jogilag is megszavaztatni ezeket a Tanácsban leghamarabb a jövő héten, vagy valamikor a jövőben.

A Portfolio szerint a vétó miatt négy forgatókönyv, illetve azok kombinációja képzelhető el:

  1. Súlyos válság nyomán klasszikus brüsszeli kompromisszum. A politikai vétót végül nem követi jogi vétó, mert utóbbi elkerülésére valamilyen háttérmegállapodással eljutnak a tagállamok vezetői, illetve az Európai Parlament (a legfelső szintű egyezkedés már zajlik is).
  2. Felszalámizás. A két politikai vétó után végül csak az egyik ügyben halad formális vétó felé a vita. Ez azt jelenti, hogy a saját forrás rendeletet jogilag is megvétózza a magyar (és a lengyel) kormány, de azért, hogy a helyreállítási alap mégse vesszen kárba, elkezdi a többi tagállam kormányközi alapon összerakni a felállításához szükséges jogi keretet.
  3. Teljes blokkolás egyik verziója. A két politikai vétó után két formai vétó is lesz, így a helyreállítási alap a kormányközi felállítás irányába halad tovább. Az új MFF pedig szintén nem tud elindulni, így 2021-től a 2020-as évre megállapított uniós költségvetés egytizenketted részével halad iszonyatos zavarok mellett az EU, illetve a tagállamok.
  4. Teljes blokkolás másik verziója. A jogállamisági vita mélységét és a belőle származó költségvetési zavarokat látva előfordulhat, hogy a tagállamok döntő többsége úgy dönt: előre akar lépni a Magyarországgal és Lengyelországgal szemben évek óta zajló 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárásban. Ez azt jelentené, hogy szavazásra vinné a német soros elnökség (vagy a követező soros elnökök) a két ország elleni ügyet a Tanácsban és ha ott egyszerre szavaztatnák meg a két ország elleni ügyről a többi 25-öt, akkor elméletileg ki lehetne kerülni azt, hogy a magyarok és a lengyelek egymást bevédik a szavazásnál.

A cikk teljes terjedelmében ITT olvasható.

Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő