A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapját a magyar kormány döntése alapján 2001. április 16-án tartották először. Azóta ezen a napon emlékezünk azokra, akiket származásuk, vallásuk miatt 1938 és 1944-45 között megfosztottak jogaiktól, munkaszolgálatra kényszerítettek, majd Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után április 16-tól kezdve gettósítottak és koncentrációs táborokba deportáltak.
A járványhelyzet idén sem teszi lehetővé a vészkorszak idején meggyilkolt ártatlan áldozatokra való együttes emlékezést, de az online térben szervezett események lehetőséget adnak rá, hogy közösen most is tudjunk emlékezni az összes üldözöttre, áldozatra.
Az emléknapon a budapesti Holokauszt Emlékközpont megnyitja az Emlékmozaik című virtuális kiállítást, amely úgy jött létre, hogy bárki beküldhetett fotót, tárgyat, és ezekből a „mozaikkockákból” állt össze a személyes emlékeket felvonultató, online kiállítás (hdke.hu). A szervezők célja, hogy lássuk az emlékek sokszínűségét, és bemutathassák az áldozatokkal együttérző élő emlékezést.
Az Emlékközpont pénteken honlapja virtuális terében megjeleníti az áldozatok neveit az emlékezés örökké lobogó gyertyája alatt. Rendhagyó online történelemórával és egy szintén online követhető kádissal, vagyis ősi zsidó imával is felidézik az áldozatokat. A kádis és a szimbolikus mécsesgyújtás 16 órától élőben követhető az Emlékközpont Facebook–oldalán.
A pénteken délelőtt 10 órától közvetített rendhagyó történelemórán az embert próbáló idők túlélési stratégiáiról hallhatunk egy rendkívüli könyv és dokumentum kapcsán, és megtudhatjuk, hogy milyen szellemi, illetve érzelmi élményekből meríthetünk erőt ilyen rettenetes körülmények között. Életünkben sokszor találkozunk receptekkel, melyek biztos tanácsokat próbálnak adni nem csak arra nézve, hogy hogyan készítsünk el bizonyos ételeket, de arra is, hogy hogyan éljünk. Most arra is keresik a választ, vajon egy vészkorszakban kialakult ételrecept mit üzenhet a mai kor emberének.
Címképünkön a Dohány utcai zsinagóga kertjében létesült temető látható, amely egyedülálló a világon, ugyanis zsidó szokás szerint temető nem helyezhető zsinagóga mellé. Ez a terület 1944-ben a budapesti gettóhoz került, ahonnan az áldozatokat nem tudták a temetőkbe vinni és szükségből közülük sokakat itt helyeztek közös sírokba.
A budapesti Dohány utcai zsinagóga kertjében létesült szükség temető (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)
