Tíz hónap múlt el azóta, hogy az oktatási minisztérium aláírta a tankönyvek nyomtatásáról szóló memorandumot a kisebbségi nemzeti tanácsokkal, azonban a tervezett száz tankönyv közül eddig mindössze 34-et nyomtattak ki.
A kisebbségi tankönyvnyomtatás megtorpanása, amely az oktatási minisztérium szerint a kisebbség hibája is, egy sarkalatos pontja lehet az országnak az Európa Unióhoz történő csatlakozását tekintve.
Vicsek Annamária, a Vajdasági Magyar Szövetség tagja, aki jelenleg oktatási államtitkárként dolgozik, a Tanjug hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy a kisebbségi nemzeti tanácsokkal a memorandumot azért írták alá, hogy a tankkönyveket a törvény által előírt határidőkön kívül is lehessen nyomtatni a könyveket.
„Egyes kisebbségi nemzeti tanácsok esetében azért tapasztalható megtorpanás, mert a szerződések függelékében az áll, hogy a hiányzó tankönyvek megírására javasolt személyek neveit küldjék el a minisztériumnak is. Az Albán Nemzeti Tanácstól ezeket a neveket még nem kaptuk meg” – mondta Vicsek, aki hozzátette, a 43 albán nyelvű tankönyv közül eddig egyetlen egyet sem nyomtattak ki.
Az albán nyelvű tankönyveken kívül a bolgár és a bosnyák nyelvűekkel is gond van, azzal, hogy a tervezett 11 bolgár nyelvű tankönyvből 10-et már kinyomtattak, egy pedig jóváhagyásra vár. A tervezett 14 bosnyák nyelvű tankönyvek közül eddig csak egy hagyta el a nyomdát, mivel a többi nem felelt meg az oktatás és nevelés fejlesztéséért létrehozott intézet szabványainak.
Eddig a legtöbb könyvet magyar és szlovák nyelven nyomtatták ki, s Vicsek szerint ez a két nemzet a legnépesebb kisebbség Szerbiában. A minisztérium célja, hogy a kisebbségeknek szóló valamennyi tankönyvek minél előbb elérhető legyen, s a következő időszakban a középiskolásoknak szóló tankönyveket is biztosítani tudják.
Vicsek szerint az oktatási minisztérium jól együttműködik a nemzeti kisebbségekkel, s az utolsó megbeszélésen arra kérték meg őket, hogy javasolják azokat a témákat, amelyek szerintük fontosak, hogy bekerüljenek a bilaterális szerződésbe.
