Megkezdődött a nagyon vitatott 22. labdarúgó világbajnokság Katarban, tele vele a világsajtó. Az éghajlatváltozási világkonferencián szintén sok vita zajlott. És persze folytatódik a vita az Uniós és Orbán viszonyáról meg az orosz agresszió megállításának lehetőségéről. Átlapoztuk a világsajtót Århustól Zürichig, Brüsszeltől Budapestig és Mexikóvárostól Pekingig.

Álom és nyomorúság az arab sivatagban

A katari vébé kapcsán folyó vitákról (emberi jogok, homoszexuálisok és leszbikusok büntetéséről, a csapatkapitányok karszalagjáról) a Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap ezt írja:

„Úgy tűnik, a baloldali internacionalisták háborodtak fel leginkább a katari labdarúgó-világbajnokság miatt. A FIFA-tornának legközelebb kellene állnia saját ideáljaihoz. Olyan sokszínű nemzetek, mint Németország, Kanada, Marokkó, Szaúd-Arábia és Irán Katarban találkoznak most egy labdarugó fesztiválon. Nem kellene ezért a világon mindenkinek bekapcsolnia a televíziót? Aki úgy gondolja, hogy lelkiismereti okokból nem hajlandó megnézni ezt a világbajnokságot, annak még sok minden mást is kellene bojkottálnia. A kínai termékeket például, hogy ne támogassák az ujgurok üldözését. Vagy a Bajnokok Ligáját, amelyben Katar is érintett. Vagy kritikusan kellene feltennie a kérdést, hogy hogyan nézhette végig valaki az oroszországi világbajnokságot, miután Vlagyimir Putyin annektálta a Krím-félszigetet. A jelenlegi lelkiismeret-furdalások azonban annyira szelektívek, hogy aligha lehet őket komolyan venni.”

Gianni Infantino, a FIFA elnöke elítéli a Nyugat Katar-ellenes képmutatását, írja a londoni The Times című konzervatív napilap:

„Infantino egy 57 perces beszédben azt állította, hogy a média lényegében »köpköd« az arab házigazdára, és összehasonlította az olasz bevándorlók helyzetét Svájcban a migráns munkások helyzetével Katarban, akik sokat szenvedtek – és közülük sokan meg is haltak – a világkupa helyszínén folyó építkezéseken. Végül elmondta azt is, hogy vörös haja és szeplői miatt őt is sokan zaklatták az iskolában.”

A mexikóvárosi La Razón című független napilap így elemzi a katari labdarugó világbajnokságot:

„Katar a labdarúgó-világbajnokságnak köszönhetően most javíthat geopolitikai helyzetén. Ez a kis ország gazdag, de folyamatosan olyan erős közel-keleti szereplők árnyékában él, mint Irán és Szaúd-Arábia. Tehát megpróbál a lehető legtöbb pénzt felhasználni az aszimmetria kiegyenlítésére.”

A pekingi Huanqiu Shibao című napilap közbevág:

„A következő hónapban a bajnokság világszerte meg fogja határozni a futballrajongók mindennapjait. A világ megváltozott a legutóbbi, négy évvel ezelőtti világbajnokság óta. Fokozódnak a geopolitikai és ideológiai konfliktusok. Annál inkább szükséges, hogy ez a sportesemény összehozza a különböző nemzetekhez és vallásokhoz tartozó embereket.”

Brüsszel hajthatatlan Magyarországgal kapcsolatban

Budapest 17 korrupcióellenes intézkedéssel azt akarta megakadályozni, hogy zárolják az uniós költségvetésből származó pénzeket. De a Bizottság szerint Orbán nem teljesített, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:

„Az EU Bizottság keményen kezeli a magyar jogállamiság hiányosságait. Orbán Viktor kormányának tehát belátható időn belül milliárdok visszatartására kell számítania az uniós költségvetésből és a COVID-os helyreállítási alapból. Mint   megbízható bizottsági forrásból megtudtuk, az illetékes hatóságok arra a következtetésre jutottak, hogy Magyarország nem váltotta be kellőképpen a korrupció elleni küzdelem reformjára tett ígéreteit.

Budapest ugyan betartott néhány ígéretet, de nem tartotta be mindegyiket és a különösen fontos ígéreteit – számolt be a forrás. A Bizottság ezért a jövő heti szerdai ülésén azt fogja javasolni a tagállamoknak, hogy a három kohéziós programból 7,5 milliárd eurót zároljanak. Emellett ezekhez a pontokhoz és további igazságügyi reformokhoz kötik az újjáépítési alapból szánt 5,8 milliárd euró kifizetését is. Ezt szem előtt tartva az újjáépítési alapért felelős biztosok szerda délutáni ülésükön végül elfogadták Magyarország nemzeti újjáépítési tervét, és elfogadásra javasolták azt a Tanácsnak.

Az első részlet kifizetését – a Lengyelországnak tett feltételekhez hasonlóan – 27 mérföldkő végrehajtásához kötik, amelyek mind a 17 korrupcióellenes intézkedésre és igazságügyi reformokra vonatkoznak, és amelyek mellett Budapest szeptemberben kötelezte el magát. Ezzel a magyar kormány azt akarta elérni, hogy elkerülje maga ellen az uniós költségvetés védelme érdekében indított eljárást. Ez azonban most nem sikerült.

Az uniós pénzügyminiszterek december 6-án döntenek – mindkét esetben minősített többséggel – a rendes költségvetésből 7,5 milliárd euró befagyasztására irányuló javaslatról, valamint a jogállamiság reformjának mérföldköveivel ellátott újjáépítési terv elfogadásáról. Így a kezükben van, hogy rávegyék Budapestet arra, ne vétózza meg a multinacionális cégek minimáladójának és az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós költségvetési támogatás bevezetését. Amennyiben a pénzügyminiszterek nem fogadják el az újjáépítési tervet, a Magyarországnak kijelölt, összesen négymilliárd eurós támogatások 70 százaléka az év végéig visszavonhatatlanul elvész.”

Meghallgatták Varga Juditot az EU-ügyi miniszterek, november 30-án jöhet az európai bizottsági értékelés. A tagországok egy része „viszonylag elégedett” volt az ismertetett intézkedésekkel, többeknek azonban megmaradtak a fenntartása, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:

„Az EU-tagországok képviselőinek több mint a fele szót kért a magyarországi jogállamiság helyzetéről tartott meghallgatáson az Európa-ügyi miniszterek pénteki brüsszeli ülésén. Az úgynevezett 7. cikkely szerinti eljárás keretében megrendezett eszmecserén Varga Judit képviselte Magyarországot. Forrásaink szerint bevezetőjében az igazságügyi miniszter kizárólag azokról a korrupcióellenes és igazságszolgáltatási reformokról beszélt, amelyeket a kormány a visszatartott uniós támogatásokért cserébe vállalt végrehajtani.

A tanácskozáson elnöklő Mikuláš Bek cseh miniszter sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a tagországok egy része »viszonylag elégedett« volt az ismertetett intézkedésekkel, többeknek azonban megmaradtak a fenntartásai.

Az ülésről beszámoló EU-s tisztségviselők szerint számos kérdés és észrevétel hangzott el, például a sajtószabadságról, a melegek jogairól, a bíróságok függetlenségéről és a brüsszeli szankciókat kritizáló nemzeti konzultációról. A meghallgatáson annak ellenére is szót kért a finn és a svéd tárcavezető, hogy Magyarország halogatja NATO csatlakozásuk jóváhagyását. Jessika Roswall svéd Európa-ügyi miniszter a tanácskozásra érve újságíróknak azt mondta, sem a magyar ratifikáció késése, sem a stockholmi kormányt támogató és a hatalom közelébe került populisták nézetei nem változtatnak a jogállamiság védelmét kulcsfontosságúnak tartó svéd állásponton. Információink szerint viszont a szélsőjobb vezetésével megalakult új olasz kormány képviselője – ellentétben a korábbival – nem szólt hozzá a vitához.”

A klímakonferencia nem hozott bíztató eredményt

A Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap ezt írja a klímakonferencia döntéséről, amelynek alapján létrehoznak egy alapot a szegényebb országok éghajlatváltozási támogatására:

„Először kapták meg a fejlődő és feltörekvő országok az európaiak és az amerikaiak általános beleegyezését, de ennek az áttörésnek van egy bökkenője. Az európaiak és az amerikaiak két okból szinte mindvégig ellenálltak. Először azért, mert biztosítani kell a pénzeszközök megfelelő felhasználását. Másodszor pedig azért, mert a feltörekvő országoknak és a nagy kibocsátóknak, például Kínának vagy Szaúd-Arábiának is hozzá kell járulniuk ehhez az alaphoz. Mindkét követelés jogos, de egyiket sem lehetett elérni.”

A varsói Gazeta Wyborcza című legnagyobb példányszámban megjelenő baloldali-liberális napilap így ítéli meg a segélyalap létrahozásáról szóló döntést:

„A konferencia történelmi eredménye a szegényebb országokat segítő alap létrehozásáról szóló megállapodás. A történelmi kudarc viszont az, hogy az éghajlatot károsító kibocsátások csökkentésében nem történt előrelépés.”

A párizsi Libération című, Jean-Paul Sartre és Serge July által alapított közép-baloldali napilap így értékelt:

„Volt idő, amikor az ember megelégedett volna egy félig teli pohárral. Az éghajlatváltozás sürgőssége azonban szükségessé teszi, hogy túllépjünk a COP27-en elért közönyös megállapodáson. [. . .] Örülni kell tehát annak, hogy Sarm el-Sejkben nem módosították felfelé azt a célt, hogy mindent megtegyünk a hőmérséklet-emelkedés 1,5 fokra való korlátozása érdekében. Jobb, ha megkongatjuk a vészharangot António Guterres ENSZ-főtitkárral, aki elismerte, hogy »ez a COP egy kérdésre még nem válaszolt«: a kibocsátásaink drasztikus csökkentésére.”

Az olajtársaságok nyerték meg a klímajátékot, írja a római La Repubblica című liberális, korábban szociáldemokrata napilap:

„Sarm el-Sejkben éppen véget ért az évi klímamérkőzés az aktivisták által felsorakoztatott költők és a konferencián tömegesen jelenlévő néma olajtársasági lobbisták között, amelyet az utóbbiak nyertek meg könnyedén. Talán az ukrajnai háború, az energiaválság és az infláció visszatérése miatt kimerült világ ezúttal nem tehetett többet. Mindannyiunk figyelmét jelenleg más vészhelyzetek kötik le. A Twitter napok óta csak Elon Muskról és Donald Trumpról csivitel; Katarban megkezdődött a labdarúgó-világbajnokság, amelynek előkészítésében a vendégmunkások ezrei haltak meg, és a polgári jogokat lábbal tiporják. Miért kellett volna tehát a legjobb arcunkat felmutatnunk a COP27-en? Hiszen ez egy haszontalan klímakonferencia volt, de helytelen lenne kudarcként elvetni. [. . .] Marad az utolsó pillanatban megkötött megállapodás, amelyet egyesek csekélynek tekintik, de valójában nem az. Csak 31 évet késett.”

Az ukrán helyzet továbbra is kritikus

Végül térjünk ki az ukrán helyzetre. A londoni Financial Times című konzervatív-liberális gazdasági napilap így kommentálja Oroszország újra erősödő támadásait:

„A csatatéren tapasztalt megalázó kudarcok után Oroszország a frontvonalon kívüli milliók életét próbálja pokollá tenni, ezzel kényszerítve Kijevet, hogy békét kérjen. Nem valószínű, hogy az ukránok óriási ellenálló képessége megtörik. Az áramszolgáltatók lenyűgöző munkát végeztek a javítások és az improvizációk során, hogy megőrizzék az áramellátást. Ha azonban a kár meghalad egy bizonyos szintet, a rendszerek összeomolhatnak. Egy új humanitárius válság veszélye ezért elképzelhető.”

Az århusi Jyllands-Posten című liberális-konzervatív dán napilap másképp vélekedik:

„Az Egyesült Államok csendben küldött diplomatákat Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnereihez. Ezeknek azt kell ellenőrizniük, hogy betartják-e a Moszkvával szemben kiszabott szankciókat. Az akcióra azért került sor, mert az ukrajnai háború elhúzódásával néhány jel arra mutatott, hogy az Oroszországba irányuló export megnövekedett. A szankciók sújtották ugyan Oroszországot, és a csatatéren a fejlemények sem a Kreml által tervezett módon haladnak. De az európaiaknak szembe kell nézniük azzal az igazsággal is, hogy túl sokáig éltek olcsó orosz energián. A szankcióknak mindenekelőtt azokat kell sérteniük, akik ellen irányulnak. De naivitás lenne azt gondolni, hogy egy ilyen gazdasági háborúban téged sem sújthatnak.”

Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)