Szerbia 2022-es demokrácia-indexe 6,33 pont a brit Economist hetilap szerint, ezzel pedig az ország visszaesett öt pontot, így jelenleg a 68. helyen állunk, és továbbra is a hiányos demokrácia kategóriájába tartozunk. A nyugat-balkáni országok és a volt Jugoszlávia összes országa a „hiányos demokrácia” kategóriába tartozik, kivéve Bosznia-Hercegovinát, amely „hibrid rezsimnek” minősül.
Szlovénia a 31. helyen, Horvátország az 59. helyen áll. Montenegró a 61. és Albánia a 64. helyen. Egyedül Észak-Macedóniát előztük meg, ők a 72. helyre csúsztak, míg Bosznia-Hercegovina a 95. helyről a 97. helyre lépett vissza. Románia a 61., Bulgária az 57., Magyarország pedig az 56. helyen áll, azonban fontos kiemelni, hogy a kelet-európai országok közül egyik sem tartozik a teljes demokráciával rendelkező országok közé.
A demokrácia-index számításakor Az Economist Intelligence Unit (EIU) Demokrácia a frontvonalon és a harc Ukrajnáért kutatásában 167 országot vizsgálnak, valamint öt nagy kategórián belül 60 mutatót értékelnek. Az öt nagy kategória a választási folyamat és pluralizmus, a kormány működése, a politikai részvétel, a demokrácia politikai kultúrája és a polgárok szabadságjoga, magyarázza az Economist.
A 0-4 ponttal rendelkező országok a tekintélyuralmi rendszer kategóriájába, a 8-10 ponttal rendelkező országok pedig a teljes demokrácia kategóriájába tartoznak.
Szerbia összesen 6,33 pontot kapott (a maximum 10-ből), és a 68. helyen áll, Moldovát megelőzve és Guyana mögött. A legnagyobb pontot a „választási folyamat és pluralizmus” minősítésben kapta – 7,83, a legalacsonyabbat pedig a 2021-es értékkel megegyező értékeléssel – a politikai kultúra esetében – 3,75.
Tizenhat ország a hiányos demokráciák csoportjába tartozik, és Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán immár tekintélyelvű rezsimként csatlakozott Oroszországhoz és Fehéroroszországhoz.
A jelentésben teljes demokráciaként jellemezhető országok Nyugat-Európa legtöbb országa, az USA, Kanada, Ausztrália, Japán és Dél-Korea. Szinte minden EU-tagállam az EIU-index szerint haladt vagy stagnált, kivéve Bulgáriát és Horvátországot, amelyek visszafejlődtek.
