Egy átfogó kutatás mutat rá arra, hogy a szerbiai fiatalokat nem nagyon érdeklik az 1990-es években zajlott háborúk, amelyekben Szerbiának is része volt, de rávilágít azokra a rendszerbeli hiányosságokra is, amelyek hozzájárultak a fiataloknak a térségbeli megbékéléshez és a múlttal való szembesüléshez való viszonyulására. A kutatást az Inicijativa mladih za ljudska prava (Fiatalok az Emberi Jogokért) szervezet végezte el, a címe pedig: A szerbiai fiatalok álláspontja a kilencvenes évek háborúiról.
„Az utóbbi néhány évben jelentősen nőtt azok száma, akik tagadják vagy relativizálják azokat a bűncselekményeket, amelyeket a kilencvenes évek háborúi folyamán követtek el. Ezek közé tartozik a háborúkról való tudósítások gyakorlata a sajtóban, a háborús bűncselekményekről való megemlékezések, az elítélt háborús bűnösök politikai tevékenysége és a szélesebb körben vett emlékezetpolitika” – olvasható a szervezet közleményében.
A kutatások rámutatnak arra is, hogy a történelem tankönyvekben is meglehetősen problémás a tények bemutatása.
A Fiatalok az Emberi Jogokért idén augusztusban végzett kutatást, amely igyekszik feltárni, hogy milyen álláspontot képvisel az ifjabb nemzedék a kilencvenes évek háborúival kapcsolatban, kutatási partnere pedig a SmartPlus közvélemény-kutató volt.
A kutatás célja, hogy felderítse, milyen ismeretekkel rendelkeznek a fiatalok az egykori Jugoszlávia területén zajlott háborúkról, azok résztvevőiről, a háborús bűnök elkövetőiről, illetve annak felmérése, hogyan vélekedik az ifjabb nemzedék a Hágai Nemzetközi Törvényszékről, a NATO-bombázásokról, Koszovóról, valamint a múlttal való szembesülésről.
A kutatási adatokat hétfőn teszik közzé, tudatta a Danas.
A horvátországi Vukovar 1991-ben, miután a Jugoszláv Néphadsereg és a szerb szabadcsapatok három hónapnyi ostrom után bevették a várost
