Szerbiában naponta több mint 450 ezren éheznek, ennek ellenére az élelmiszer-adományok adóját sem törölték el, még azoknak az élelmiszereknek sem, amiknek a szavatossági ideje hamarosan lejár.
A jótékonysági szervezeteknél ez az egyik legnagyobb korlátozó tényező
– mondta a Szerbiai Filantropikus Fórum ügyvezető igazgatója, Veran Matić.
Európa azon kevés országai közé tartozunk, ahol az élelmiszer adományok áfáját nem törölték el, emiatt pedig sok cég dönt amellett, hogy inkább megsemmisítik az élelmiszert, mint hogy eladományozzák, ugyanis adóköteles az is. Ha megsemmisítik, úgy azonban nem kell kifizetni a 20 százalék áfát. Az adományokra vonatkozó áfa eltörlése biztosan növelné az adományok számát és mennyiségét, sőt megteremtené az adományozás kultúráját is
– mondta Veran Matić, aki arra is rámutatott, hogy az állam az adópolitikával ösztönözhetné a jótékonykodást. Kijelentette, hogy Albánia és Szerbia az egyetlen olyan országok, akik rendelkeznek ezzel az adóformával.
A Szerbiai Jótékonysági Fórum javaslatot tett Szerbia kormányának és a Pénzügyminisztériumnak egy kompenzációs alap létrehozására és az áfa-visszatérítés lehetőségére, ha egy-egy adományozói projekt befejeződik, de konkrét válasz erre még nem érkezett.
Megkértek bennünket, hogy találjunk jó példákat az európai gyakorlatra, mi pedig Dániában és Írországban találtuk, ahol a kárpótlási alap létrehozásával már a következő évben is nagyon magas százalékban megduplázták vagy megháromszorozták a segélyeket és az adományokat
– magyarázta Matić. Emlékeztetett arra, hogy a B92 Alap egykor hat védőházat épített a családon belüli erõszak áldozatainak, ám az akkor befizetett áfa összegéért még két védőház épülhetett volna.
Matić kijelentette, hogy Szerbiában túlnyomórészt pénzben, de élelmiszerben is adományoznak. Hozzátette az a tendencia, hogy a cégek non-profit szervezetekkel partneri viszonyt építenek ki, és pénzügyi tranzakció helyett mentorálást és üzleti támogatást nyújtanak nekik.
Elmondása szerint a jótékonysági akciók 34,4 százaléka, valamint az adományozott összegek 65 százaléka került az egészségügybe, a polgárok pedig a jótékonysági akciók több mint egyharmadát támogatták, és a teljes felajánlott pénz több mint kétharmadát adományozták. Matić emlékeztetett arra, hogy 2022-ben egy becslés szerint mintegy 33 millió eurót adományoztak Szerbiában, ebből 18 millió eurót adományoztak a polgárok, a fennmaradó összeget, mintegy 16-17 millió eurót cégek és társaságok.
A legkiszolgáltatottabb szerbiai lakossági csoportokról szólva, amelyeknek a legnagyobb szüksége van az adományokra, Matić rámutatott, hogy ezek az idős állampolgárok, akikre nagyon kevés adomány irányul.
Társadalmunkban nagy százalékban élnek az idősek, akiknek nincs jövedelmük, nincs nyugdíjuk, vagy az alacsony nyugdíjuk nem biztosítja a megélhetést, és ezt nagyon nehéz az adományozók fókuszába állítani
– magyarázta Matić, hozzátéve hogy a fogyatékkal élők is a veszélyeztetett csoportok közé tartoznak.
