Egy közép-bácskai halastó halaihoz
a hal nem áll
a halál sem áll
a hal nem ül
a halál sem ül
a hal úszik
a halál nem úszik
a döglött hal sem úszik
van akinek vagyona elúszik
a halálnak nincs vagyona
van aki boldogságban úszik
a halál sosem boldog
zenekarban a rossz zenész úszik
a halál nem játszik zenekarban
a hal nem hal meg
a halál sem hal meg
a hal megdöglik
a halál sohasem döglik meg
a döglött halnak bűzös szaga van
a halálnak nincs szaga
a döglött halakat meszes gödörbe takarítják
s az embereket is időnként így temetik
a halált nem földelik
a halat az emberek sütik főzik megeszik
a halál ezt nem teszi
a hal a kukacot és az embert is megeszi
a halál semmit sem eszik
sok szép színes hal és ember van
a halálnak nincs színe
sok kétszínű hal és ember van
a halál mindig őszinte
a nagy hal megeszi a kis halat
a nagy halál nem eszi meg a kis halált
a tudósok szerint az ember valami halivadékból származott
ebből való a halál
sokféle hal és halálnem van
halál csak egyféle
némelyik halnak fülig ér a szája
a halálnak is
Újvidék, 03. 08. 01.
A halak jegyében, burokban születtem, március 16-án