Szerbia az első helyen áll Európában a daganatos betegségekben elhunytak számát tekintve, 1999 óta jelentősen növekszik a rosszindulatú betegségekben szenvedők száma – jelentette ki Danica Grujičić, Szerbia volt egészségügyi minisztere a belgrádi Médiaközpontban tartott tanácskozáson, melynek témája a NATO 1999. évi szerbiai bombázásának következményeinek megállapítására irányuló Kezdeményezés.
A NATO-agresszió következményeinek orvoslásához szükséges intézkedésekről szóló nyilatkozat ismertetésekor Grujičić elmondta, hogy a rosszindulatú betegségek 1999. és 2018. közötti statisztikai elemzése a rosszindulatú megbetegedések számának évről évre való jelentős növekedését mutatta ki.
„A betegek száma 1999-ben 19 ezer, 2018-ban 30 ezer, míg 2021-ben 40 ezer volt. A rákos betegek halálozási aránya pedig 50 százalékos” – tette hozzá a volt miniszter, aki a rákos megbetegedések magas számát egyértelműen a bombázások okozta nukleáris szennyezés következményeként tartja számon.
Az említett időszakban Szerbiában az autoimmun megbetegedések számának nagymértékű növekedését is kimutatták, de Grujičić szerint a férfisterilitás és a terhességi szövődmények kapcsán is részletes elemzésére lenne szükség.
A NATO 1999-es szerbiai bombázásának következményeinek megállapítására összeállított Kezdeményezés kihirdette az 1999-es NATO-agresszió következményeinek rehabilitációjához szükséges intézkedéseket, melynek keretein belül tudományosan vizsgálják a bombázások következményeit és az azok ellen, az elmúlt 25 évben tett intézkedéseket. A vonatkozó projektek eredményeit tudományos bizonyítékként fogják felhasználni a Kezdeményezés azon nézeteihez, mely szerint a szegényített uránt tartalmazó fegyvereket be kell tiltani.
„Lehetetlen megmondani, hány tonna vegyszerrel mérgezték meg a környezetet 1999-ben” – mondta Milica Tomašević doktornő.
Hozzátette, hogy a NATO ökológiai támadást követett el.
„Sok helyen végleg elpusztultak az erdők, megmérgezték a vizeket, sok növény- és állatfaj élőhelyét tették tönkre. Ahol szegényített uránt használtak, ott annak a nagyfokú mérgező hatásával kell számolni, biológiai szempontból nincs kellően alacsony dózisú radioaktivitás, amely nem okozhat genetikai mutációkat” – tette hozzá Tomašević.
Huszonöt éve ezen a napon ért véget Jugoszlávia NATO-bombázása
