Úgy tűnik, sokak figyelmét elkerülte a koreai Samsung (és a japán Toyota) az idén március elején nyilvánosságra hozott közleménye, amelyben bejelentették az új szilárd test akkumulátorokat, ráadásul még azt is hozzátették, 2027-re már szuper-vékony lap alakú lesz a fejlesztésük. Pedig illett volna komolyan venni, hiszen addigra más megjelentek a piacon a hasonló elven működő elemek (battériák), amelyeket a háztartási eszközökre fejlesztették ki. Úgy tűnik a két cég most már más-más úton fejlesztenek, mivel három nappal ezelőtt mindkét cég bejelentette, immár az általuk kifejlesztett akkumulátorok 1000 kilométernél is nagyobb út megtétele után fogják igényelni az újratöltést (Samsung – 600 mérföld, Toyota – 750 mérföld).
Ahhoz, hogy megértsük, miben különbözik az eddig preferált robbanásveszélyes lítium-ion és a mostanra kifejlesztett szilárd test akkumulátor a mellékelt ábrán láthatjuk azt.
Forrás: https://www.monolithai.com
Már első ránézésre látható, hogy amíg a lítium-ion akkumulátorban az elektrolit tartalmazhatja a jadaritból kimosott, lítiumhidroxidból és lúgos sókból kapott elegyet, addig a szilárd test akkumulátornál, mint lehetőség az anódként használatos fém lítiumot. Tehát, hiába mossák ki a Jadar-völgyében a lítiumot, az a kutyának sem kell (nemsokára), azaz az így kapott elegyből elektrolízissel kellene fém lítiumot kapni. De ez már a közgazdászok dolga, hogy megállapítsák, érdemes-e óriási mennyiségű elektromos energiát (áramot) felhasználni, hogy olyan lítiumlapocskákat készítsenek, amelyek majd egy akkumulátorban, semmi mást, mint elektromos energiát kell, hogy termeljenek.
Nem véletlenül írtam a fém lítiumról, hogy lehetőség, hiszen már nagyban folynak a kísérletek a sokkal olcsóbban előállítható fémek (főleg az alumínium, de a réz stb.) anódként történő felhasználására, ha pedig ezek eredményesek lesznek – és miért ne lennének? – akkor már a jadarit kimosása a kőzetekből is teljesen értelmetlenné válna!
Nálunk a mézesmadzag még maradt. Egy évig reménykednek a jadarit sorsfordító hatásában. Igazuk van: a remény hal meg utoljára. Egyedül észre kellene venni, már valahol megírták a „halálos ítéletet”!
