Az újvidéki vasútállomás a tragédia után (Fotó: 021.rs)
Goran Vesić és Tomislav Momirović volt miniszterek, valamint további 13 személy ellen folyik vizsgálat a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészségen (JTOK), mivel felmerült a gyanú, hogy az újvidéki vasútállomás és az Újvidék–Szabadka vasútvonal felújítása során elkövetett visszaélésekkel 115 millió dollár kárt okoztak Szerbia költségvetésének. A Nova.rs portál exkluzív részleteket tett közzé a nyomozásról, valamint arról, hogy a gyanúsítottak – Vesić miniszteri mandátuma idején – olyan munkálatokról kötöttek megállapodást és terveztek be, amelyek nem képezték részét az eredeti kereskedelmi szerződésnek, és nem kapcsolódtak a Belgrád központ–Ópázova és az Újvidék–Szabadka–államhatár (Kelebia) közötti magyar–szerb vasútvonal modernizációs projektjéhez.
Az érintettek között szerepel Tomislav Momirović és Goran Vesić volt miniszterek, Anita Dimoski helyettesük, Nebojša Šurlan, a Szerbiai Vasúti Infrastruktúra egykori megbízott igazgatója, Slobodanka Katanić befektetésfejlesztési menedzser, valamint az Újvidék–Kelebia vasútvonal és az újvidéki vastútállomás alvállalkozói is. Őket azzal gyanúsítják, hogy a projekt keretében elkövetett visszaélésekkel 115 millió dollárral károsították meg az állami költségvetést.
Duplán számláztak
A Nova.rs beszámolója szerint a gyanúsítottak olyan munkálatokat is leszámláztak, amelyeket a szerződés és a projekt már tartalmazott – ezeket új és kiegészítő munkaként tüntették fel.
„Momirović, Dimoski és Šurlan Katanić társ-aláírásával megkötötték a kereskedelmi szerződés 1. számú mellékletét, amelyhez árlista is tartozott. Ebben részletezték a munkák típusát, terjedelmét, mennyiségét és értékét az eredeti szerződés alapján. Viszont több olyan munkát kihagytak belőle – mind a 2020. július 20-án jóváhagyott CIP által készített előzetes tervdokumentációban szereplőket, mind a 2017-es vázlatos tervben foglaltakat –, amelyek már a kereskedelmi szerződés részei voltak. Ezeket később új munkaként számlázták le, noha azok benne voltak az eredeti árban is. Ezáltal a felújítás többszörösen túl lett fizetve.”
A portál további részleteket is közzétett a Goran Vesić elleni pénzügyi vizsgálatról. Vesić, Šurlan és Katanić 2022. december 9-én, miután a költségvetési forrásokat biztosították, aláírták a kínai CRIC–CCCC kivitelezőkkel a 2. számú mellékletet, majd 2023. október 6-án a 3. mellékletet, 2024. március 15-én pedig a 4. mellékletet a kereskedelmi szerződéshez.
Szabadkai Vasútállomás (Fotó: Tóth Imre)
A gyanú szerint ezekben olyan munkákat és szolgáltatásokat szerződtek le, amelyek nem voltak részei az eredeti kereskedelmi szerződésnek, és nem kapcsolódtak közvetlenül a Belgrád–Ópázova és az Újvidék–Kelebia vasútvonalak rekonstrukciójához.
„A 2., 3. és 4. mellékletek 5., illetve 4. cikkeiben olyan záradékokat rögzítettek, amelyek kizárták a kereskedelmi szerződés rendelkezéseinek alkalmazását ezekre a munkákra. Ehelyett külön eljárást írtak elő az alvállalkozók kiválasztására, a munkák irányítására, a felelősségviselésre és a finanszírozásra. E szerint az alvállalkozókat közvetlenül a beruházó és/vagy finanszírozó (azaz az állam) jelölte ki, és ő is irányította őket. A kivitelező (CRIC–CCCC) egyetlen feladata az volt, hogy a 100 százalékos előleg beérkezése után fizesse ki a kijelölt alvállalkozókat, az összeg 5 százalékát megtartva saját közvetett költségeire. Ezzel megkerülték a közbeszerzési törvényt, kizárták a versenyt és az átlátható ellenőrzést.”
A vizsgálati határozat szerint ez a gyakorlat 18.529.216 dollárnyi vagyoni előnyt biztosított az alvállalkozóknak, anélkül, hogy nyilvános pályázatot írtak volna ki. Ugyanakkor a CRIC–CCCC részére lehetővé tették, hogy az elvégzett munkák értékét 1.214.100.460 dollárban számlázza ki (a szerződéses érték a kínai cégekkel meghaladta az 1,2 milliárd dollárt), valamint további 64.258.060 dollár értékben extra munkákat is elvégezzen, amelyekért utólag külön fizettek.
„Így a CRIC–CCCC kivitelező cég legalább 18.759.287 dollár vagyoni előnyhöz jutott, míg a Szerb Köztársaság költségvetését 115.558.520 dollár kár érte – ez a szerződéses és a tényleges költségvállalás közötti különbség.”
A kínai cégek „megjutalmazása” a fáradozásokért
Másrészt Anita Dimoski, Nebojša Šurlan és Slobodanka Katanić azzal is gyanúsítottak, hogy aláírták a kínai cégekkel az archeológiai lelőhelyek védelméről szóló protokollt, amely szerint az indirekt költségekre a munkák értékének 5 százaléka járt volna. Ám végül 12 százalékot engedélyeztek számukra, indokként a kulturális örökségvédelmi hivatalokkal való „kiemelkedő együttműködést” hozva fel.
Az alvállalkozók között szerepelt az SSESS, a Shandong Luqiao Group, a Karin Komerc, a Dis Niskogradnja és az Ingrap Omni cégek. A gyanúsítottak elmulasztották kijelölni azt a koordinátort, aki a protokoll szerint ellenőrizte volna a munkákat, valamint azok pénzügyi és technikai dokumentációját.
„Ennek következtében a kivitelező 418.597 dollár vagyoni előnyhöz jutott jogosulatlanul elismert indirekt költségek formájában. Az alvállalkozók pedig irreálisan magas árakon számlázhattak, sőt egyes hazai cégek a valós költségekhez képest akár 500 százalékos nyereséget is realizáltak.”
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
