Állatok mellettünk, velünk, és a hasznunkra. A társállatokra, terápiás állatokra is emlékezünk ma, de azokra is, akik életüket adják értünk. Nemcsak kísérleti állatokként, a hadászatban, gyógyászatban, kozmetikában, hanem élelmet biztosítva naponta, a vágóhidakon is.
Az állatok világnapját Assisi Szent Ferenc, az állatok és a természet védőszentje emlékére tartják meg október 4-én. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet az állatvédelem fontosságára, az élőhelyek megőrzésére és arra, hogy minden élőlénynek joga van a tisztelethez és a méltó élethez.
Az állatok olyannak fogadnak el minket, amilyenek vagyunk. Egy társállatot, terápiás állatot nem érdekel, hogy hány évesek vagyunk, hogy nézünk ki, divatosan öltözünk-e vagy sem, alacsonyak, magasak, ducik vagy véznák vagyunk. Feltétel nélküli a szeretetük.
A vakvezető kutyák a legjobb példák arra, hogyan szenteli egy jószág egész életét a szolgálatnak, de a picike méheket és beporzókat is említhetjük: úgy teszik a dolgukat, hogy közben az emberi élelmiszerek előállításának 80 százaléka tőlük függ.
A kísérleti állatoknak külön világnapjuk van áprilisban. Leginkább a gyógyszer- és kozmetikai iparra gondolunk, ahol áldozatként végzik az állatok, pedig a hadiipar is felhasználja őket mérgező anyagok, fegyverek hatásainak kutatásában és számos titkosított tevékenységben.
Az EU-ban már nincs kozmetikai célú állatkísérlet, viszont a világ nagy részén nem szabályozzák ezt a kérdést.
A világ sok országában még mindig kulcsfontossággal bír a munkaállatok szerepe: nélkülözhetetlenek a közlekedésben, szállításban vagy a mezőgazdaságban.
Terápiás állat lehet akár házi kedvencünk is, de a legismertebb lovas- és delfinterápiát is megemlíthetjük, ahol különböző sérüléseken, betegségeken átesett emberek gyógyulnak.
A terápiás állatok gyógyítanak pl sérüléseket, betegségeket, (Fotó: Pixabay)
Fel kell hívni a figyelmet az állattenyésztésre, főleg az intenzív állattenyésztésre. A pazarló és egyáltalán nem kívánatos, túlzó húsfogyasztás mellett a tej, tojás, bőr és egyéb állati termékeknél is gondolhatunk a névtelen állatokra.
Ő már feldolgozásra került, (Fotó: Pixabay)
A húsfogyasztással kapcsolatban csak egyetlen érdekességet említünk: ha a héten csak egyetlen napon nem ennénk húst, nemcsak állatokat kímélnénk, de az üvegházhatású gázok kibocsátását vagy a vízfogyasztást is látványosan csökkentenénk.
Végül de nem utolsósorban a kihalt állatfajokról is kell szólni. A környezetromboló emberi tevékenységnek köszönhetően ma már egymillió állat- és növényfaj van kipusztulóban. Csak a múlt században kihalt állatok között – melyeknek szerepe volt, lenne a továbbiakban – soroljuk a tasmániai tigrist, szicíliai farkast, a karolinai papagájt, japán oroszlánfókát, vagy az „utolsó galambot”.
Régebbi kihalt fajok közül vajon ki emlékszik még a Dodo madárra?
A mai nap így egyszerre ünnep és figyelmeztetés: közös felelősségünk, hogy gyermekeink is olyan világban nőhessenek fel, ahol az állatvilág sokszínűsége nem csupán könyvek lapjain vagy képernyőkön él tovább.
Dr. Jane Goodall, a híres főemlőskutató 2019-ben (Fotó: National Geographic)
Jane Goodall, a héten elhunyt híres tudós, kutató, antropológus, etológus egyik idézetével kezdtük írásunkat, most vele is búcsúzunk:
„Magunk mögött kell hagyni azt az arroganciát, hogy csak azért, mert olyan aggyal rendelkezünk, amellyel képesek vagyunk a Marsra utazó rakétákat tervezni, több jogunk van ezen a bolygón élni, mint egy polipnak. Fel kell ismernünk, hogy ennek a természeti világnak a részei vagyunk, és az életünk függ tőle”.
„Világok találkozása” (Fotó: Pixabay)
