Újabb magyar került a Nobel-díjasok közé, miután október 9-én bejelentették, hogy 2025-ben Krasznahorkai László érdemelte ki az irodalmi Nobel-díjat. Eddig egyszer kapta meg magyar író az irodalmi Nobelt: Kertész Imrének 2002-ben ítélték oda a díjat életművéért.
Hány magyar Nobel-díjas van? – tette fel a kérdést a 24.hu, de erre nem egyszerű válaszolni, Krasznahorkaival együtt ugyanis eddig csupán három alkalommal került a Nobel-díj Magyarországra.
Ezek közül az első Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus fiziológiai és orvostudományi Nobel-díja, amit 1937-ben „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért” ítéltek oda. Bár Szent-Györgyi a Nobel-díj átvételekor még Magyarországon lakott, a politikai változások miatt 1947-ben elhagyta az országot, 1955-ben pedig amerikai állampolgárságot kapott.
A második Kertész Imre volt, aki Magyarországon élt 2016. március 31-én bekövetkezett haláláig.
A Nobel-békedíjat 2007-ben az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottsága, az IPCC kapta, az elismerésben részesülő tanulmány elkészítésében több magyar szakember is nagyobb részt vállalt: Jászay Tamás, Nováky Béla, Somogyi Zoltán, Tóth Ferenc és Ürge-Vorsatz Diána.
Külföldre vándoroltak
Kilenc díjazott Magyarországon született, a szüleik is magyarok, az anyanyelvük is az, ám eredményeiket külföldön érték el. Közéjük tartozik Karikó Katalin is, aki az Egyesült Államokban végzett kutatásaival érdemelte ki az elismerést, valamint Krausz Ferenc is, aki több mint 20 éve él Németországban. Ebbe a sorba tartozott Lénárd Fülöp (Philipp Eduard Anton von Lenard) osztrák–magyar fizikus, aki 1882-ben 20 évesen hagyta el Magyarországot és német állampolgár lett. 1905-ben kapott fizikai Nobel-díjat. Hevesy György vegyész 1943-ban Svédországba költözött, ugyanebben az évben kiérdemelte a kémiai Nobel-díjat a Freiburgi Egyetemen végzett kutatásaiért, de a díj odaítélésekor még magyar állampolgár volt.
Békésy György (Georg von Békésy) biofizikusnak fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat ítéltek oda 1961-ben. Kutatásait még Magyarországon kezdte, de 1946-ban az Egyesült Államokba költözött, amerikai állampolgár lett. Wigner Jenő (Eugene Paul „E. P.” Wigner), akinek még az első atombomba létrehozásához is volt köze, 1933-ban emigrált az Egyesült Államokba. 1963-ban kapta meg a fizikai Nobel-díjat.
Gábor Dénes (Dennis Gabor), szintén fizikai Nobel-díjban részesült 1971-ben. 1934-ben telepedett le Nagy-Britanniában. Harsányi János (John Harsanyi) 1950-ben hagyta el Magyarországot, 1994-ben pedig megszerezte a közgazdasági Nobel-emlékdíjat.
Oláh György (George Andrew Olah) 1956-ban emigrált az Egyesült Államokba, kémiai Nobel-díját 1994-ben vehette kézbe. Herskó Ferenc (Avram Hershko) 1950-ben távozott Magyarországról, Izraeli állampolgár lett. A kémiai Nobel-díjat 2004-ben kapta meg.
Magyar kötődésű díjazottak
Hét olyan díjazott is van, akiknek édesapja és/vagy édesanyja Magyarország szülötte, de ők maguk már nem ott jöttek világra. Ilyen például Bárány Róbert (Robert Bárány), akinek apja magyar zsidó származású volt, ő azonban Bécsben született és osztrák állampolgár volt. Bárány fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat érdemelt ki 1915-ben.
Zsigmondy Richárd (Richard Adolf Zsigmondy) szülei szintén magyar származásúak, ő is Bécsben született osztrák állampolgár volt. Kémiai Nobel-díjat kapott 1925-ben. Bárány és Zsigmondy születésekor (1876 és 1865) Ausztria és Magyarország közös államot alkotott.
Milton Friedman magyar szülei még születése előtt kivándoroltak az Egyesült Államokba, így ő már ott született 1912-ben. 1976-ban ítélték oda neki a közgazdasági Nobel-emlékdíjat. Daniel Carleton Gajdusek szintén az Egyesült Államokban született, neki édesanyja magyar, édesapja szlovák származású volt. Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díját 1976-ban kapta.
Listánkon az egyetlen Nobel-békedíjas Elie Wiesel, aki Máramarosszigeten született zsidó szülők gyermekeként. Wiesel beszélt magyarul, Észak-Erdély Magyarországához csatolásával pedig maga is magyarországi lakos lett, de a holokauszt után Franciaországba emigrált, majd az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Elismerését 1986-ban vehette át „a Hitler haláltáboraiban történt teljes megalázottság megtapasztalásának és az emberiesség semmibe vételének feldolgozására irányuló küzdelmei, valamint a béke érdekében végzett gyakorlati munkája eredményeként”.
A Berlinben született Polányi Jánosnak (John Charles Polányi) mindkét szülője magyar volt, 1986-ban kapott kémiai Nobel-díjat. A 2020-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Louise Elisabeth Glücknek apai nagyszülei voltak magyarok, akik 1900-ban érkeztek New Yorkba.
Ha a felsoroltak mindegyikét magyar Nobel-díjasnak számítjuk, akkor Magyarország Krasznahorkai Lászlóval együtt összesen 20 (az IPCC-jelentés szerzőivel plusz öt) kitüntetettel büszkélkedhet.
Fotó: Pixabay
–––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
