2024. november 1., péntek, mindenszentek ünnepe. A terv az volt, hogy mindenki lazábbra veszi a napot, nem kell a home office alatt pólót cserélnie a honlap frissítése során, úgy osztjuk szét a munkát, hogy mindenki eljusson a temetőbe. És aztán fél egykor elkezdett pittyegni a telefon, érkeztek a hírordalak értesítései. Az első információk még arról szóltak, hogy a vasútállomáson leszakadt egy terasz, és talán halott is van. Aztán a teraszból tető, majd előtető lett, és közülünk senki nem jutott ki a temetőbe, mindenki a gép előtt ült.

A rengeteg mentő- és tűzoltóautó semmi jót nem sejtetett, és az sem, hogy a belügyminiszter időről időre közölte, mindig eggyel vagy kettővel nőtt a halottak száma. Amikor hivatalosan öt áldozatról szóltak a hírek, akkor érkezett egy megbízható információ, a Sürgősségi Központban dolgozótól, hogy a baj sokkal nagyobb, legalább tizenhárom személy hunyt el az előtető leomlásának következtében. És hiába a megbízható forrás, aki a saját szemével látta az elhunytakat, meg kellett várnunk a hivatalos bejelentést, ami úgy hangzott: tizennégyen hunytak el.

Vagyis a hatalom részéről a hazudozás már aznap megkezdődött, s azóta sem maradt abba, miközben az áldozatok száma még tavaly novemberben tizenötre, idén márciusban pedig tizenhatra nőtt.

Hogy ebben az egy évben mi mindent láttunk és hallottunk? Szinte nem volt olyan hét, amikor ne történt volna olyan esemény, ami kapcsolatban volt az előtető leomlásával. Ki tudja hányszor hallottuk, hogy most aztán tényleg minden dokumentációt átadtak az illetékesek, aztán pár nappal később kiderült, hogy valami mégis lemaradt vagy hiányoznak iratok. Zajlottak az egyetemista tüntetések, a hatalom folyamatosan hamisította a résztvevők számát, még mindig nem tudjuk, milyen hangfegyvert vetett be az állam a saját polgárai ellen március 15-én. Közben azok, akik embereket vertek és gázoltak el, elnöki kegyelmet kaptak. Lemondott a miniszterelnök és csapata (valamint az újvidéki polgármester is), de az új kormány felállása csak egy rosszul sikerült színjáték volt, amely semmilyen érdemi változást nem hozott. A hatalom tovább építette a párhuzamos valóságát az egyetemisták 2.0-val, akiknek még egy sátortábort is felállított a képviselőház közelében, a propagandát terjesztő újságírókból megalakított egy új újságíró-szervezetet, tervben van egy, a hatalmat támogató ügyvédekből álló kamara létrehozása…

És aki még mindig felteszi a kérdést, hogy miért sétálnak és tiltakoznak az egyetemisták és a polgárok, annak javaslom, hogy tekintse át, mi történt 2025. október 31-én nem egész tizenkét óra alatt. Ez volt az a nap, amikor a hatalom – ki tudja már hányadszor – úgy döntött, ezúttal is igyekszik megakadályozni, hogy az emberek eljussanak a tüntetés helyszínére, és ismét eljátszotta, hogy a vonatok nem közlekednek bombariadó miatt, és a buszok sem járnak. Ez volt a bemelegítés, hiszen utána az államelnök bocsánatot kért minden egyetemistától, tiltakozótól, azoktól, akiket nemrég még külföldi bérencnek, az általa már legyőzött színes forradalom képviselőinek nevezett, s azoknak, akik megverték, elütötték a tiltakozókat, elnöki kegyelmet adott. És ezt a hatalom késő délután még megfejelte azzal, hogy kivárva az utolsó utáni pillanatot, gyásznappá nyilvánította 2025. november elsejét.

És mindezek után valaki tényleg azt hiszi és képes kijelenteni, hogy amit ez a hatalom képvisel az a normalitás, és hogy ehhez kell mielőbb visszatérni?! Pont emiatt sétálnak az egyetemisták, mert ezekből a módszerekből van elegük, és mert nem szeretnének egy olyan országban élni, ahol ez számít normalitásnak. És olyanban sem, ahol az ember minden előtető alá félve lép be, mert nem tudja, hogy a túlárazott közbeszerzés során mennyi anyagot spóroltak ki és a mérnök, aki aláírta a használatbavételi engedélyt, az rendelkezett-e megfelelő tudással, vagy csak egy magánegyetemen szerzett oklevélnek köszönhetően volt aláírási joga, és nem mellékesen felsőbb utasításra adta meg az engedélyt…

Az uralkodáshoz, a közpénzek szétosztásához görcsösen ragaszkodók az elmúlt hónapokban többször is bizonyították, a normalitás alatt a hatalmon maradást értik, és az sem érdekli őket, ha ez emberéleteket követel. Hogy a többség másként gondolja-e, az a jövőre esedékes választásokon derül ki.

Hol a helye a vajdasági magyarnak a jelenlegi politikai helyzetben?

________________________________________________________________

Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

  • a felugró reklámok,
  • az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
  • a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!

Címkék: előtető normalitás Újvidék