Ha jövő héten tartanának népszavazást Szerbia európai uniós tagságáról, szoros eredménnyel a csatlakozást támogató opció győzne – mutatja a közvélemény-kutatás, amelyet ebben a hónapban végeztek. Ugyanakkor folytatódik az EU támogatottságának hosszú évek óta tartó csökkenő trendje Szerbiában, derül ki a Savremena politika portál kutatásából.
Az Európai Unióhoz való csatlakozásra a megkérdezettek 35,8 százaléka szavazna, míg 33 százalék ellenezné azt. A válaszadók több mint egyötöde, 22,4 százalék jelenleg nem tudja, hogyan döntene, 8,8 százalék pedig azt mondta, hogy nem venne részt a szavazáson.
Az adatok elemzése generációs különbségeket is feltár: a fiatalabb válaszadók, aza az 50 év alattiak inkább támogatnák az EU-tagságot, míg az idősebbek körében az ellenzés van többségben. A legkisebb arányú ellenzés – 18,7 százalék – a legfiatalabb, 18–29 éves korosztályban tapasztalható. Ezzel szemben a legalacsonyabb támogatottság – 20,5 százalék – a 70 év felettiek körében jelentkezik. A legfiatalabb válaszadók között egyben a legnagyobb azok aránya is, akik nem tudják, hogyan szavaznának – közel egyharmaduk bizonytalan. Ebben a korcsoportban az EU-tagság támogatottsága 41,9 százalék.
Ez az eredmény illeszkedik ahhoz a trendhez, amely az EU-tagság támogatásának látványos csökkenését mutatja az elmúlt években Szerbiában. Az Európai Integrációk Minisztériumának honlapján elérhető, 2022-ig közzétett közvélemény-kutatások szerint 15 évvel ezelőtt a népszavazási kérdésre adott pozitív válaszok aránya közel 70 százalék volt, majd hosszú éveken át rendszeresen 50 százalék felett mozgott.
A kutatást telefonos módszerrel végezték 2025. december 3. és 11. között, 1 000 fős, reprezentatív mintán. A felmérés keretében a Vezérkari épület projektjével kapcsolatos lakossági véleményeket is vizsgálták.
Az eredményeket kommentálva Bojana Selaković, az EU Nemzeti Konventjének (NKEU) koordinátora hangsúlyozta, hogy az adatok egyértelműen cáfolják azt a tézist, miszerint a szerbiai fiatalok EU-ellenesek lennének.
„Amit gyakran EU-ellenes hozzáállásként értelmeznek, az valójában ebben a korosztályban a bizonytalanok magas aránya. A fiatalok Szerbiában nem absztrakt civilizációs mítoszként tekintenek az EU-ra, hanem életlehetőségek eszközeként: mobilitásként, határok nélküli térként, oktatási és munkapiaci lehetőségekként, jogbiztonságként” – mondta Selaković.
Kiemelte, hogy a bizalom valódi törése nem a fiataloknál, hanem az 50–60 éves korosztálynál figyelhető meg.
„Ez az a generáció, amely október 5. után a legnagyobb reményeket fűzte Szerbia európai integrációjához. Az ezt követő 25 évben ez a remény fokozatosan elhasználódott. Szkepticizmusuk nem ideológiai, hanem tapasztalati alapú” – fogalmazott. Hozzátette, fontos, hogy ez a szkepticizmus nem öröklődött át a gyerekekre, és a fiatalabb generációk továbbra is nyitottak az EU felé. Ugyanakkor, mivel a lakosság egyötödének nincs álláspontja az EU-csatlakozásról, az mély zavarra és információs vákuumra utal.
Srđan Majstorović, az Európai Politikai Központ (CEP) igazgatótanácsának elnöke szintén biztatónak tartja a fiatalok körében mért támogatottsági adatokat.
„Ez fontos mutatója ennek a társadalmi csoportnak a hangulatának, különösen azért, mert összhangban van azokkal a követelésekkel, amelyekért a fiatalok már több mint egy éve küzdenek az államban és a társadalomban. Normális körülmények között ez nem lenne meglepő, de mivel a rezsim jelentős erőforrásokat mozgósított – különösen külföldön – annak érdekében, hogy a tiltakozó fiatalokat és polgárokat az európai integráció ellenfeleiként tüntesse fel, fontos ezeket az eredményeket empirikus érvként bemutatni, amely cáfolja a hatalom állításait” – mondta Majstorović.
A különböző közvélemény-kutatások évek óta ugyanazt a tendenciát mutatják: csökken a szerbiai polgárok támogatása az EU-csatlakozás iránt, sőt az európai integráció támogatottsága Szerbiában a legalacsonyabb a régióban.
Srđan Majstorović szerint a jelenlegi hatalom alatt nehezen fordítható meg ez a trend, mert mint fogalmazott, a rezsim évek óta szisztematikusan rombolja az EU imázsát, miközben ugyanattól az Uniótól évente több mint 200 millió euró vissza nem térítendő támogatást kap.
„Ennek oka az érdektelenség, illetve a politikai akarat hiánya arra, hogy a csatlakozási feltételek teljesítésével veszélybe kerüljenek azoknak az egyéneknek és csoportoknak az érdekei, akik a status quo fenntartásából profitálnak” – mondta, hozzátéve, hogy a rezsim a médiatér ellenőrzésével és a félelemre, bizalmatlanságra épülő narratívák kialakításával aktívan hozzájárult az Európával és a Nyugattal szembeni szkepticizmushoz, de maga az EU, illetve egyes kulcsfontosságú tagállamai, politikai csoportjai és magas rangú képviselői is részben felelősek az Unió hitelességének romlásáért a szerbiai polgárok szemében.
Szerinte ehhez hozzájárult az EU hibás, a szerbiai rezsimmel szemben túl engedékeny politikája is, valamint az, hogy a szerbiai tiltakozások kirobbanása után az EU nem tudott világos álláspontot megfogalmazni a polgárok demokratikus mozgalmával kapcsolatban.
Az EU-tagság támogatottsága évek óta csökken Szerbiában (Fotó: freepik)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
