Nyelv, irodalom, identitás Megjelent a Hungarológiai Közlemények 2025. évi 3. és 4. száma

A Hungarológiai Közlemények 2025. évi 3. száma a frazeológia, a nyelvi tájkép és a nyelvjáráskutatás aktuális kérdéseit járja körül, különös tekintettel a kétnyelvűség, az oktatás és a nyelvi attitűdök vizsgálatára.

Forgács Tamás Frazémák azonosítása történeti szövegekben című tanulmányában a régi szövegekben előforduló frazémák azonosításának módszertani kérdéseit tekinti át.

Andrić Edit Tulajdonnévi komponenseket tartalmazó frazeológiai egységek megfeleltethetősége a szerbben című írása a magyar–szerb frazémaszótár készítése során felmerülő fordítási nehézségeket összegzi.

Rosenberg Mátyás A hindi és a szanszkrit eredetű romani kölcsönzések vizsgálatának elméleti aspektusai című tanulmánya a romani nyelv lexikai bővítésének stratégiáit vizsgálja, rámutatva, hogy a hindista–szanszkritista nyelvújítás mesterséges beavatkozásai inkább gátolják, mintsem elősegítik a nyelv természetes fejlődését és közösségi fenntarthatóságát.

Magyari Sára Temesvár multikulturalitása a kulturális főváros tükrében online megjelenítésben című tanulmánya nyelvi tájképkutatás módszerével vizsgálja, hogyan jelenik meg a multikulturalitás a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa-projekt rendezvényeiben és online felületein.

Huber Máté és Zentainé Kollár Andrea Nyelv és tér egy budapesti olasz két tanítási nyelvű gimnáziumban: egy vegyes módszerű vizsgálat továbbvezető eredményei című közös tanulmányában az iskolai nyelvi tájkép sajátosságait elemzi interjúk és fényképes terepmunka alapján, rávilágítva arra, hogy az iskolai terek nyelvi megjelenítése hogyan tükrözi a tanári attitűdöket és a nyelvpedagógiai szemléletet.

Sinkovics Balázs A nyelvjárási beszédről és beszélőről alkotott elképzelések a dél-alföldi régióban című tanulmánya perceptuális dialektológiai vizsgálat eredményeit mutatja be, feltárva, hogyan vélekednek Szeged és környéke lakosai a nyelvjárások használatáról, társadalmi megítéléséről és generációs különbségeiről.

Németh Miklós Dél-alföldi tanítók metanyelvi nézetei a nyelvjárási beszédről című esettanulmánya a Szeged környéki Balástyán tanító pedagógusok attitűdjeit vizsgálja. Kutatásában azt összegzi, miként vélekednek a nyelvjárás tanórai használhatóságáról és annak korlátairól.

Schirm Anita Nyelvi ideológiák működés közben című tanulmánya szegedi pedagógusokkal készült interjúk elemzésén keresztül mutatja be, hogyan jelennek meg a nyelvi ideológiák a mindennapi kommunikációban, és miként ütközik a tájszólás értékként való elismerése a nyelvi standardizmus elvárásaival.

Berente Anikó Nyolcadik osztályos tanulók nyelvi vélekedései Szegeden és környékén című írása a dél-alföldi diákok nyelvjáráshoz való viszonyát tárja fel, bemutatva, hogyan ítélik meg az ö-ző nyelvjárás elfogadhatóságát, társadalmi értékét és jövőbeli fennmaradásának esélyeit.

Dobó Mónika A szegedi nyelvjárás vizsgálata egy családon belül című tanulmánya kvalitatív interjúk alapján elemzi az ö-ző nyelvjárás használatát és megítélését, rávilágítva arra, hogyan különböznek a nyelvi attitűdök generációk és iskolai tapasztalatok szerint, s miként hat a közoktatás a nyelvjárási jegyek megőrzésére.

Vukov Raffai Éva A magyar és szerb oktatási terminusok megfeleltetésének nyelvi és társadalmi vonatkozásai című tanulmányában a magyar–szerb oktatásterminológiai kifejezések fordításának problémáit vizsgálja. A nehézségek között szerepelnek a nyelvi eltérések, valamint azok a terminusok, amelyek jelentése a társadalmi térben nehezen azonosítható.

Nagy György Virág A közmondások ismerete a vajdasági magyar tannyelvű középiskolások körében című írása kérdőíves kutatás alapján vizsgálja a harmadik évfolyamos diákok közmondásismeretét, azok jelentésének értelmezését és a közmondásokhoz kapcsolódó attitűdjét.

* * *

A Hungarológiai Közlemények 2025. évi 4. száma olyan tanulmányokat közöl, amelyek az irodalom, a nyelv és a kultúra metszéspontján vizsgálják a tér, az emlékezet és az identitás különféle reprezentációit a disztópiától és a transzkulturalitástól a nyelvi-szemiotikai „tájak” elemzéséig.

Bence Erika tanulmányában Iulian Ciocan És reggel jönnek az oroszok című regényét elemzi: bemutatja, hogyan rajzolódik ki a kettős narratívában egy jellegzetesen (közép-)kelet-európai disztópikus létérzés, és miként kapcsolódik a mű az európai disztópiák irodalmi hagyományához, illetve a kortárs magyar regényekhez.

Toldi Éva A transzkulturalitás mint poétikai rendezőelv című tanulmánya Marica Bodrožić Cseresznyefa asztal című regényét vizsgálja, rámutatva, hogy a műben transzkulturalitás nem csupán tematika, hanem a nyelv, az emlékezet és az identitás összefonódására épülő szövegépítési elv.

Torda Dorina írása Tolnai Ottó Rovarház című regényét biopoétikai nézőpontból értelmezi, a növények, állatok és az emberi test irodalmi megjelenítésére összpontosítva, és megkérdőjelezi az ember és környezete közötti hagyományos határvonalakat.

Gelencsér Gábor Kentaurok: a BBS-kísérleti filmek nyelvi és politikai radikalizmusa I. című tanulmánya bemutatja, miként vált a Balázs Béla Stúdió az 1970-es években a kísérleti filmezés műhelyévé, és hogyan különültek el benne a médium nyelvét kutató, illetve a társadalmi-politikai kontextusokra reflektáló irányok.

Pásztor-Kicsi Mária Tér szavunk eredete, jelentése és származékai című írása kognitív szemantikai megközelítésben vizsgálja a „tér” szó eredetét, jelentésrétegeit és származékait, feltárva a névszói és igei jelentések történeti alakulását és kapcsolatrendszerét.

Szabó Laki Boglárka Emlék(tér)(kép) – a beszélt nyelvi élettörténetek térszerkezete című tanulmányában az emlékezéssel összefüggésben elemzi a vajdasági magyar nők elbeszélt élettörténeteinek térszerkezetét.

Kobetits Dénes A disznó a magyar, a szerb és a német frazeológiában című tanulmánya kontrasztív vizsgálatban elemzi a „disznó” vezérszavú frazémák jelentését és használatát, bemutatva, milyen mértékben találhatók hozzájuk szerb és német ekvivalensek.

Czégé Réka A nagyszalontai temető sírfeliratai című munkája szemiotikai és nyelvészeti megközelítésben vizsgálja a sírköveken megjelenő írásokat, azt kutatva, hogy milyen etnikai és vallási jelölők jelennek meg rajtuk, hogyan tükröződnek ezek a romániai népszámlálás eredményein, miként szerveződik a temetőkép a szakrális és profán jeleknek, valamint a temetőbeli hatalmi játszmáknak a viszonylatában.

Tóth-Glemba Klára Közép-Bánát szabadtéri szakrális kisemlékei dedikációs szövegeinek vizsgálata című tanulmánya a térség különböző felekezetekhez és népekhez kötődő szakrális kisemlékeit és felirataikat elemzi, bemutatva, hogyan jelenik meg bennük a régió többnyelvű, többnemzetiségű vallási kultúrája.

A Hungarológiai Közleményeket Toldi Éva főszerkesztő jegyzi. A lap megjelenését a Bethlen Gábor Alap és a Szerb Köztársaság Tudományügyi Minisztériuma támogatta. A szerbiai tudományos folyóiratlistán kiemelt nemzeti jelentőségű folyóiratként tartják nyilván. Jegyzik a nemzetközi Erih Plus listán is. Elektronikus változata a folyóirat honlapján, valamint a nemzetközi CEEOL adatbázisban is olvasható.

Nagy György Virág

---

Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

• a felugró reklámok,
• az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
• a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!