A bérek emelését fogja követelni a Szerbiai Független Szakszervezetek Szövetsége (SSSS) 2026-ban annak érdekében, hogy biztosítható legyen a méltó megélhetés, mivel a polgárok többsége minimálbérből él, amelyből nem lehet biztosítani az átlagos fogyasztói kosarat – jelentette ki pénteken Duško Vuković, a szakszervezet nemzetközi osztályának projektvezetője.
Probléma, hogy a hatalom folyamatosan az átlagbérről szóló adatokkal „árasztja el” a nyilvánosságot, miközben a polgárok többsége minimál- vagy mediánbérből él, amelyek értékükben közel állnak a minimálbérhez.
„A minimál- és mediánbérek ma nem fedezik az átlagos fogyasztói kosarat, és ennek a szociális párbeszéd központi témájává kell válnia” – mondta Vuković a Beta hírügynökségnek adott interjújában.
„A munkavállalókat megzsarolják”
Arra a kérdésre, hogy a szerbiai munkavállalók érdektelenek-e a sztrájkok és a magasabb bérekért folytatott küzdelem iránt, Vuković azt válaszolta: nem érdektelenek, hanem gyakran gazdasági zsarolásnak vannak kitéve, és félnek attól, hogy elveszítik munkahelyüket.
„Gyenge jogi védelem mellett a sztrájk nagy kockázattal jár. A szakszervezetek a munkavállalók hangját jelentik, de aktív támogatásuk nélkül nincs valódi változás. A méltó bérért folytatott küzdelemnek közösnek kell lennie” – hangsúlyozta.
Az adóék (az összes adó és járulék aránya a teljes munkaerőköltséghez viszonyítva) Szerbiában – szavai szerint – szinte megegyezik az európai átlaggal.
„Ezek az Eurostat adatai, amelyeket saját módszertanuk alapján az OECD, a Világbank és más intézmények is használnak. Szerbiánál magasabb teljes béradó-terhelés jellemzi az Európai Unió fejlett országait – Franciaországot, Belgiumot, Olaszországot, Németországot, Ausztriát, Hollandiát –, valamint a skandináv országokat is: Svédországot, Norvégiát, Dániát és Finnországot. Ezekben az államokban a teljes bérterhelés gyakran meghaladja a 40 százalékot, egyes esetekben pedig a 45 százalékot is” – mondta Vuković.
Rámutatott arra, hogy bár az adóteher Szerbiában nem magas, maga az adórendszer mégis antiszociális.
“A rendszer azért antiszociális, mert a terhek túlnyomó részét a munkavállalók viselik, miközben a munkáltatók kisebb mértékben járulnak hozzá a szociális biztonság finanszírozásához. További gond, hogy Szerbiában ‘egykulcsos’ a béradózás: ugyanazt az adókulcsot fizetik a minimálbérből élők és azok is, akik az átlagbér többszörösét keresik” – magyarázta.
Hozzátette: ez a rendszer nem veszi figyelembe az egyének gazdasági erejét, ezért mélyíti az egyenlőtlenségeket; a probléma tehát nem csupán a munkavállaló–munkáltató viszonyban rejlik, hanem abban is, hogy az adórendszer nem progresszív.
Vuković hangsúlyozta: a „normális” európai rendszerekben a munkáltató azonos vagy nagyobb arányban viseli a járulékterheket.
„A szerbiai törvények szerint a munkavállaló összesen 19,9 százalékot fizet szociális járulékként: ebből 14 százalék a nyugdíj- és rokkantsági biztosításra, 5,15 százalék az egészségbiztosításra, 0,75 százalék pedig a munkanélküliségi biztosításra megy. Emellett a munkavállalót 10 százalékos személyi jövedelemadó is terheli, ami a nettó összeggel együtt alkotja a bruttó bért” – sorolta.
A munkáltató – tette hozzá – összesen 15,15 százalék járulékot fizet: 11 százalékot a nyugdíj- és rokkantsági biztosításra, 5,15 százalékot az egészségbiztosításra, munkanélküliségi járulékot viszont nem fizet, így egyértelmű, hogy a béradó és a járulékok nagyobb részét a munkavállaló viseli.
Az adórendszer a gazdagoknak kedvez
A 2025. novemberi minimál nettó bér, amely 53 920 dinár volt, után a munkavállaló – Vuković szerint – 10 százalékos béradót fizetett (4 444 dinárt az adómentes rész figyelembevételével), 14 százalékos nyugdíjjárulékot (10 201 dinár), 5,15 százalékos egészségbiztosítási járulékot (3 752 dinár) és 0,75 százalékos munkanélküliségi járulékot (546 dinár), összesen 18 943 dinárt.
Ez azt jelenti – emelte ki –, hogy a bruttó bér 72 863 dinár volt.
Ehhez a munkáltató további 11 038 dinárt fizetett: 7 286 dinárt nyugdíjjárulékként és 3 752 dinárt egészségbiztosításra, így a teljes munkaerőköltség 83 901 dinárra rúgott.
A munkavállalót és a munkáltatót terhelő adók és járulékok összértéke 29 981 dinár, ami a teljes munkaerőköltséghez viszonyítva 36 százalékos adóéket jelent.
Ez az arány – mondta Vuković – 2025 minden hónapjában szinte azonos, függetlenül a ledolgozott órák számától.
Szerinte a szerbiai adórendszer a gazdagoknak kedvez, mivel a bérek növekedésével csökken az adóék: az átlagbér ötszörösének megfelelő, 4 500 eurós fizetés esetén az adóék megegyezik a minimálbér adóékével, vagyis 36 százalék.
