Szerbiában az év eleje óta fokozatosan vezetik be a Pénzügyminisztérium által működtetett központosított pénzügyi rendszert (SPIRI), amelynek keretében az állami felsőoktatási intézmények eddigi bankszámláit megszüntetik, és helyettük új, állami kezelésű számlákat nyitnak. A folyamat újabb állomásaként csütörtök reggel a Belgrádi Közgazdasági Kar 15 számláját zárták be – értesült a Nova.rs a Szerb Nemzeti Bank adatai alapján.
A döntés annak ellenére született meg, hogy az akadémiai közösség jelentős része korábban a rendszer bevezetésének elhalasztását kérte. Az egyetemek és karok attól tartanak, hogy az új modell komoly működési zavarokat okozhat, különösen a pénzügyi tervezés, a projektek kezelése és a hallgatói befizetések területén. A minisztérium azonban nem engedett, és az év elejétől megkezdődött a korábbi számlák megszüntetése, párhuzamosan az új, állami számlák megnyitásával.
Dr. Žaklina Stojanović, a Belgrádi Közgazdasági Kar dékánja elmondta, a karnak korábban egy fő számlája volt, valamint több alszámlája, amelyeket különböző célokra, például tandíjak, projektek, kutatási források vagy gazdasági együttműködések kezelésére használtak. Ezeket most az új rendszerben úgynevezett „nyilvántartási számlák” váltják fel, amelyekből egy kar akár több tucatot is nyithat, miközben egyetlen dinár alapú fő számla marad.
A dékán hangsúlyozta: a karok korábban is a Kincstári Igazgatóságon keresztül működtették számláikat, így önmagában nem az állami kontroll jelent újdonságot. Komoly problémát okozhat viszont, hogy az Európai Unió által finanszírozott projektek esetében eddig kötelező volt az elkülönített számlakezelés. Az új rendszerben ez már nem lehetséges, mivel csak egy devizaszámla áll rendelkezésre, ahonnan a pénzt át kell vezetni a dinárszámlára. Nem világos, hogy ezt az EU hogyan fogja elfogadni, ami bizonytalanságot teremt a nemzetközi projektek lebonyolításában.
Bár a SPIRI rendszer előnye lehet a nagyobb átláthatóság és az adatokhoz való gyorsabb hozzáférés, az egyetemek vezetői szerint a legnagyobb gondot a tervezhetőség hiánya jelenti. A felsőoktatási intézmények működése számos, előre nem kiszámítható tényezőtől függ, például pályázati forrásoktól. Egy új projekt elnyerése esetén a pénzügyi tervek módosítása hosszadalmas belső és minisztériumi eljárást igényelhet, ami késleltetheti a projektek elindítását és a források felhasználását.
A rendszer különösen nagy kihívást jelenthet azoknak a karoknak, amelyek közvetlen lakossági szolgáltatásokat is nyújtanak, például az orvosi egyetemeknek és klinikáknak, ahol az egészségbiztosítóval való elszámolás is része a napi működésnek. A dékán szerint a SPIRI bevezetése nem egy egyszerű adminisztratív változtatás, hanem egy rendkívül összetett rendszerátalakítás, amely alapos előkészítést igényelt volna.
További problémát jelent a megfelelő informatikai háttér és a dolgozók képzése. A karok adminisztratív apparátusa gyakran alulfinanszírozott és létszámhiányos, így nehezen tud egyik napról a másikra alkalmazkodni az új rendszerhez. A Közgazdasági Karon mindössze három ember látja el az adminisztratív feladatokat, miközben már az első SPIRI-n belüli tranzakció során fennakadások jelentkeztek, különösen a hallgatói befizetések kezelésében. Ha a befizetések nem jelennek meg időben a rendszerben, a hallgatók nem tudnak vizsgára jelentkezni, ami közvetlenül akadályozza a tanulmányi folyamatokat.
A kar vezetése arra figyelmeztet: ha a rendszer nem működik megfelelően, az egyetemek komoly működési nehézségekkel szembesülhetnek. A felsőoktatási intézmények nem a pénzügyi átláthatóság ellen tiltakoznak, hanem több időt és alaposabb felkészítést kértek volna a bevezetéshez – ez azonban végül nem valósult meg.
Ha a rendszer nem működik megfelelően, komoly működési nehézségekkel szembesülhetnek (Fotó: Danas.rs)
