A Delez vállalat nemzetközi választottbírósági eljárást kezdeményezett a haszonkulcsokat korlátozó rendelet miatt, Miša Brkić újságíró pedig az N1-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a szerb kormány intézkedése „piaci szentségtörés”, és a vállalatra kiszabott büntetést végső soron az állampolgárok fogják megfizetni – ugyanazok, akik a korlátozott árréseken spóroltak.
Az Ahold Delhaize vállalat választottbírósági eljárást indított a Nemzetközi Beruházási Viták Rendezésének Központjánál (ICSID) a szerb kormány által 2025 szeptemberében bevezetett szabályozási intézkedések miatt.
„Szerbiának általában rossz tapasztalatai vannak a választottbírósági eljárásokkal, és többnyire mindet elveszíti, így nagy a valószínűsége annak, hogy ezzel az eljárással sem járunk majd jól” – mondja Brkić.
Szerinte a kormány populista eszközökhöz nyúlt, amikor rendelettel korlátozta a haszonkulcsokat.
„A piacgazdaságokban nem rendeletekkel kormányoznak – ott törvény és alkotmány van. A Delhaize éppen erre hivatkozik a nemzetközi választottbíróság előtt: bepereli a szerb kormányt saját törvényeinek megsértése miatt, és azt állítja, hogy ebből kára származott. Valószínűleg a kormány ügyvédei felhozzák majd az állam érveit, de nem vagyok biztos benne, hogy a nemzetközi választottbíróság megértést tanúsít majd az ilyen típusú populizmus iránt” – hangsúlyozza.
A kormány intézkedése leginkább a Delhaize-t sújtotta, de még rosszabb lenne, ha a keresethez más, Szerbiában működő kereskedelmi láncok is csatlakoznának – teszi hozzá.
„Bárki, aki Szerbiába jön befektetni, szem előtt fogja tartani a kormány döntését a haszonkulcsok korlátozásáról. Vagyis: a kormány akadályoz engem mint nagy befektetőt abban, hogy amikor legálisan beléptem a piacra és működöm, megkeressem a saját nyereségemet. Ez piaci szentségtörés, ez elképzelhetetlen megoldás – kivéve, ha valamilyen nagy katasztrófa történt, egészségügyi, természeti vagy háborús, amikor a kormány rendkívüli állapotban rendeletekkel korlátozza a kereskedelmi profitot” – magyarázza az újságíró.
Brkić szerint a washingtoni választottbíróság „több tízmillió eurós büntetést is kiróhat”.
„Ezt az állampolgárok fogják megfizetni – azok az állampolgárok, akik spóroltak a haszonkulcsokon. Mindazt, ami a zsebükben maradt, elviszi a kormány, hogy kifizesse a Delhaize vállalatnak a büntetést” – mondja Brkić.
Az Efektiva fogyasztóvédelmi szervezet bojkottra szólított fel a Delhaize kereskedelmi lánccal szemben, miután kiderült, hogy a cég beperelte az államot. Brkić szerint azonban semmilyen civil szervezet nem döntheti el, hogy egy vállalatnak mekkora profitja lehet.
„A vállalatok azért léteznek, hogy profitot termeljenek. Amikor megláttam az Efektiva közleményét, azt hittem, a miniszter írta alá – ez a nagyvállalatokkal szembeni ellenszenv megnyilvánulása. Az Efektiva azt mondja: ez nem erkölcsös. Idézem Đinđićet: ha erkölcs kell, menjenek templomba. A Delhaize nem azért van itt, hogy erkölcsösen működjön, hanem hogy profitot termeljen. Ha nem tetszik a Delez, menjenek más boltba” – mondja Brkić, hozzátéve, hogy az állami terhek jelentős része magyarázza, miért drágább Szerbiában az élelmiszer, mint a környező országokban vagy az EU-ban.
Fotó: Wikipedia
