A mai nappal kezdve hivatalosan is elindult magyarországi parlamenti választás kampányidőszaka, ezzel együtt életbe léptek a kampányra vonatkozó szabályok. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) már közzé is tette az időszakra vonatkozó legfontosabb tudnivalókat.

A választók két héten át ajánlhatnak egyéni választókerületi képviselőjelölteket az országgyűlési választásra. A képviselőjelöltek legkorábban szombaton vehetik át az ajánlóíveket a választókerületi választási irodáktól, és kizárólag ezeken az íveken gyűjthetik csak a választópolgárok ajánlásait. Egy választópolgár több jelöltet is támogathat. Hivatalos jelölt, akinek április 12-én felkerül a neve a szavazólapra, akkor az esetben lesz csak valakiből, ha az elkövetkező két hét alatt sikerül összegyűjtenie 500 érvényes ajánlást, és az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság nyilvántartásba is veszi, olvasható a 24.hu összefoglalójában.

Az ajánlások érvényességét (azaz hogy a választópolgár adatai megegyeznek a szavazóköri névjegyzékben szereplő adatokkal, illetve hogy a választópolgár a lakóhelye szerinti választókerületben ajánlott-e jelöltet) a választókerületi választási iroda ellenőrzi.

A jelöltek március 6-án 16 óráig gyűjthetik az ajánlásokat. A jelölteknek, jelölőszervezeteknek a gyűjtés befejezésekor az összes átvett ívet vissza kell juttatniuk a választási irodába. Aki ezt elmulasztja, annak ívenként ezer forint bírságot kell fizetnie.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a kampány a választást megelőző ötvenedik napon indul, és egészen a választás napján történő voksolás befejezéséig tart.

Az NVB és a Kúria gyakorlata szerint csak a hivatalos kampányidőszakban végzett politikai tevékenység számít kampányolásnak, ezekkel kapcsolatban lehet a választási szervekhez fordulni. A kampányidőszakon kívüli szórólapozás, plakátolás, a választók közvetlen megkeresése nem tekinthető kampánytevékenységnek.

A törvény szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, és kampányeszköz például a plakát, a választók közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés.

A választási kampányidőszak végéig a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot, de a plakátokon és a szórólapokon is fel kell tüntetni a kiadóra vonatkozó legfontosabb adatokat: a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét is, természetes személy kiadó esetén csak a kiadó nevének feltüntetése várható el a plakáton. A Kúria joggyakorlata szerint az a plakát felel meg a választás tisztaságára és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveknek, amelyből egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, hogy kinek a támogatására ösztönöz.

Kampányidőszakban a választási eljárási törvény szerint korlátozás nélkül lehet plakátokat elhelyezni, a jogszabály ugyanakkor előírja, hogy plakátot elhelyezni magántulajdonú ingatlanon, építményen, oszlopon kizárólag a tulajdonos vagy a bérlő, állami vagy önkormányzati tulajdonún pedig csak a vagyonkezelői jog gyakorlójának előzetes, írásbeli hozzájárulásával lehet.

Tilos plakátolni továbbá védett műemléken, építészeti örökségen, védett természeti területen, de állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül is.

A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatására ösztönző, sajtótermékben (továbbá természetese az interneten, de akár moziban is) közzétett tartalmat.

A kampányban csak azok a sajtótermékek közölhetnek politikai hirdetést, amelyek február 11-ig jelezték ezt a szándékukat az Állami Számvevőszéknek, és a számvevőszék nyilvántartásba is vette a sajtóorgánum hirdetési árjegyzékét.

Jelöltet, jelölteket népszerűsítő politikai reklámot televízióban, rádióban lehet közzétenni, amiért a médiaszolgáltató nem kérhet ellenszolgáltatást.

Az országos közszolgálati médiaszolgáltatók kötelesek politikai reklámot közzétenni, míg a kereskedelmi műsorszolgáltatóknak szombaton 16 óráig kell jelezniük az NVB-nél, hogy a kampányban politikai reklámot kívánnak közzétenni.

A műsorszolgáltatók a jelölőszervezetek politikai reklámjait azonos feltételek mellett tehetik közzé, ahhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. A szavazás napján politikai reklámot nem lehet közzétenni.

A korábbi szabályozástól eltérően a kampányfinanszírozási törvény nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy a jelöltek, illetve a jelölő szervezetek mekkora összeget fordíthatnak a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadásaikra.

Az egyéni jelölteket a központi költségvetésből származó mintegy 1 millió 724 ezer forintos támogatás illeti meg a kampánytevékenységük támogatására.

Ezt az állami pénzt a jelöltek felajánlhatják a pártjuknak. Ugyanakkor természetesen a pártlistát állító pártok is jogosultak a központi költségvetésből támogatásra, a támogatás mértéke attól függ, hány jelöltet állítottak. Az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok is jogosultak állami támogatásra.

Választási gyűlések szabadon szervezhetők, azonban a közterületen tartandó választási gyűléseket a rendőrségnek be kell jelenteni. A rend fenntartásáról a szervezőnek gondoskodnia kell. Ez nem jelenti azt, hogy a szervezőnek más engedélyeket ne kellene beszereznie: a közterület-foglalást az önkormányzattal kell egyeztetnie, a rendezvény közúton történő megtartásához pedig a közút kezelőjének hozzájárulására van szükség.