A Facebookon közzétett posztban elemzi a magyarországi választásokba való potenciális orosz beavatkozást Alkonyi Zalán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának Oroszország-szakértője, olvasható a 24.hu összefoglalójában.
„Az orosz beavatkozás a magyar választásokba kiterjedésében, módszereiben és kifinomultságában példa nélküli az Európai Unióban” – emeli ki.
A kutató szerint Moszkva kiterjedt és több szinten zajló művelettel próbálhat befolyásolni, a választások kimenetele azonban végső soron a választók döntése. Ezért a külföldi beavatkozás jelentőségét nem szabad túlbecsülni – de alábecsülni, illetve politikai „szalmabábként” használni sem.
Mint ismeretes, egyre több az arra vonatkozó bizonyíték, hogy a Kreml a választások manipulálásával próbálja bebiztosítani a Moszkva számára kedvező eredményt – Orbán Viktor hatalomban tartását. Alkonyi Zalán úgy véli, Oroszország számára nem feltétlenül az lenne a győzelem, ha az általa támogatott politikai erők nyernének, hanem inkább az, ha egy szoros választási eredmény nyomán a társadalom megkérdőjelezné a választások tisztaságát.
A szakértő szerint az Európai Unióban eddig példa nélküli kiterjedtségű művelet zajlik, amelynek több eleme is ismert.
Diplomáciai nyomásgyakorlás: Vlagyimir Putyin burkoltan az energiaellátás megvonásával fenyegette meg Magyarországot arra az esetre, ha számára kedvezőtlen kormány kerülne hatalomra.
Hírszerzési kommunikáció: az orosz Külső Hírszerző Szolgálat nyílt levélben, bizonyítékok nélkül azt állította, hogy a Tisza Pártot Brüsszel finanszírozza.
Feltételezett hírszerzői jelenlét: parlamenti forrásokra hivatkozva felmerült, hogy orosz katonai hírszerzők is részt vehetnek a befolyásolási műveletben, bár jelenlétük nincs megerősítve.
Kibertámadások és megfélemlítés: ellenzéki aktivisták személyes adatait és lakcímeit hozták nyilvánosságra. Ide sorolja a szerző az iskolák elleni tömeges bombafenyegetéseket és a magyar külügyminisztérium korábbi kibertámadását is.
Orosz sajtótartalmak átvétele: bizonyos magyar médiaplatformok Alkonyi Zalán szerint szinte szó szerint vették át az orosz sajtó anyagait.
Mesterséges intelligencia és botok: a szerző szerint az orosz információs műveletekben mesterséges intelligenciát és automatizált fiókhálózatokat is használhatnak.
Közösségi médiás kommunikáció: az orosz nagykövetség nyilvános online üzenetváltásokba bocsátkozott ellenzéki szereplőkkel.
Influenszerek használata: felmerült a fizetett influenszerek alkalmazása is, amelyre a szerző nemzetközi példaként Lauren Chen hálózatát említi.
Alkonyi Zalán szerint ezek az elemek egymást erősítik, és központi koordinációra utalhatnak. Egyes információk alapján a műveletet a Szociális Tervezési Ügynökség nevű szervezet hangolhatja össze.
A szerző hangsúlyozza: az ilyen tevékenységeket nem egyszerű propagandaként, hanem információs és pszichológiai műveletekként kell értelmezni. Ezek célja szerinte nem feltétlenül egy konkrét választási eredmény elérése, hanem a politikai rendszerbe vetett bizalom megingatása.
Alkonyi Zalán úgy látja, hogy Magyarország az orosz–ukrán háború egyik mellékhadszínterévé vált az információs térben. Szerinte Oroszország érdekelt abban, hogy fennmaradjon az a politikai helyzet, amely – állítása szerint – az elmúlt években kedvezett az orosz stratégiai céloknak.
A szerző ugyanakkor úgy véli, a legextrémebb forgatókönyvek – például merényletek vagy drónincidensek – nem valószínűek. Posztja végén kiemeli: sem propaganda, sem megfélemlítés, sem katonai erő nem képes megtörni egy olyan társadalmat, amely szolidáris és elszánt. Szerinte a hibrid hadviselés végső célja az európai kollektív védelmi rendszer hitelének aláásása, ezért kulcsfontosságú az európai országok egységes fellépése.
