A svédországi Göteborgi Egyetem Politikatudományi Tanszékén működő V-Dem Intézet legújabb demokrácia jelentésének a listáján Szerbia egyet előre lépett ugyan, de ezzel is csak a 112. helyet foglalja el a 179-ből, amivel továbbra is a „választási autokráciák” között szerepel – írja az Insajder. Szerbia ebben a kategóriában van immár több mint 10 éve, a 100. és a 115. hely között mozog.
A V-Dem szerint ezekben az autokráciákban formálisan vannak választások különböző politikai szereplőkkel, de nincsenek meg az alapvető előfeltételei a szabad és tisztességes választásoknak. Szerbia előtt szerepel ezen a listán Irak, mögötte pedig az a Madagaszkár áll, ahol alig fél évvel ezelőtt katonai puccsot hajtottak végre.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A V-dem listáját a liberális demokráciák vezetik, majd a választási demokráciák következnek. A következő csoport a „szürke zóna”, azaz azon országok sora, amelyek nem demokráciák, de nem is autokráciák. Ezeket követik a választási autokráciák, ahová Szerbiát is sorolták, végül pedig a zárt autokráciák jönnek, ahol még csak formális választások sincsenek.
A jelentés szerint Szerbia a kilencvenes évek java részében ugyanebben a helyzetben volt, mint most, majd 2000. október 5. után öt évig választási demokráciaként lett besorolva. 2006 és 2012 között a V-dem Szerbiát liberális demokráciaként tartotta számon, de 2013-ban a választási demokráciák, 2014-ben pedig a választási autokráciák közé csúszott vissza.
Nebojša Vladisavljević, a Politikatudományi Kar professzora szerint Szerbia polgárai nem tettek le a demokráciáról, de egy ponton elvesztették az érdeklődésüket iránta.
„Végső soron a 2012-es választások demokratikusak voltak, de egy globális gazdasági válság után került rájuk sor, amivel elindult egy tekintélyuralmi trend. Azok, akik akkor hatalomra kerültek, a rendszert rövid idő alatt visszavitték a kilencvenes évekbe. Ez nem is annyira meglepő, hiszen Vučićnak és Dačićnak is kiemelt szerepe volt abban a garnitúrában” – mondta Vladisavljević.
Régiós viszonylatban Szerbia nem tér el sokban a többi országtól: Kelet-Európában, ahova Szerbiát is sorolta a jelentés, csupán a lakosság 29 százaléka él demokráciában, ebből 5 százalék (Csehország és a balti államok polgárai) liberális demokráciában, 24 százalékuk (pl. Bulgária, Lengyelország) választási demokráciában él.
„Nagy többségük (65%) olyan választási autokráciában él, mint pl. Magyarország, Oroszország vagy Szerbia. Fehéroroszország zárt autokrácia. A maradék – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Moldova és Észak-Macedónia – a szürke zónába tartozik” – áll a jelentésben.
Fotó: Freepik
