A levélszavazással összefüggő ügyekben külföldön is vizsgálódhat a Nemzeti Választási Bizottság vagy a Kúria Levélszavazás – gesztus a határon túliak felé, vagy a csalás melegágya?

Április 12-én országgyűlési választásokat tartanak Magyarországon. A Szerbiai Postával 2022-ben kötött megállapodással összhangban, március 25-én, a CMH aktivistái, akik megbízólevéllel és igazolvánnyal rendelkeznek, megkezdték a levélcsomagok kézbesítését – olvasható a  Concordia Minoritatis Hungaricae közleményében, amely arra is kitér, hogy „aki igényli, az aktivistáink a terepen segítenek az azonosító nyilatkozat kitöltésében, hogy minél több szavazat érvényes legyen. Felajánlják a közreműködésüket a lezárt válaszborítékok célba juttatásában is, hogy minden szavazat a törvényes határidőben visszaérkezzen a Nemzeti Választási Irodához.”

Vagyis a levélszavazati csomagok megérkeztek Vajdaságba, és már csak az a kérdés, ugyanúgy – egyesek szerint törvényellenes módon – történik-e a kézbesítésük, mint négy évvel ezelőtt.

2022 márciusában Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség azóta elhunyt elnöke még harmadlagos kérdésnek nevezte azt, hogy ki viszi a borítékokat, és tagadta, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tagjai viszik házhoz a levélszavazati csomagokat.

„Nem tudom, hogy honnan veszi ezt, vagy honnan veszik azok, akik azt állítják, hogy a VMSZ aktivistái hordozgatják a borítékokat. Ez félreértés. Ami a VMSZ szerepvállalását illeti ebben a folyamatban, az ugyanolyan, mint a korábbi magyarországi választások alkalmával is volt” – mondta Pásztor István, aki szerint az aktivisták abban segítenek az embereknek, hogy kitöltsék a szavazatot érvényessé tevő ívet, és ha valaki igényt tart rá, akkor eljuttatják a levélszavazatot a Főkonzulátusra.

Aztán kiderült, annak ellenére, hogy a Magyar Posta 2020-ban szerződést kötött a Szerb Postával, utóbbi humán erőforrás hiányára panaszkodva a levélszavazati csomagok kézbesítésével a szabadkai székhelyű Concordia Minoritatis Hungaricae (CMH) irodát bízta meg, amely erősen kötődik a VMSZ-hez, elég csak Bús Ottó koordinátor vagy Dudás Károly elnök nevét említeni.

VMDK: A levélszavazás alkalmas lehet a választók listázásának lehetőségére

Problémák tömkelege

– Azzal, hogy a szavazólapot nem egy szavazóhelyiségben töltik ki, számos visszaélésre nyílik tér, melyet sokan rosszhiszeműen kihasználnak: így sérül a titkosság vagy akár a részvétel önkéntessége is – mondja Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértője. 

A titkosság Döbrentey szerint azért sérül, mert a választópolgáron kívül más is megismerheti a leadott szavazat irányát akár úgy, hogy előtte töltik ki, akár úgy, hogy kézbesítés során felbontja a borítékot.

– Súlyos probléma, hogy a szavazási levélcsomagot bárki továbbíthatja, így ugyanis nincs garancia arra, hogy valamennyi levélcsomag célba ér. Ahogy az is, hogy a levélszavazási regisztráció tíz évig érvényes, mely minden alkalommal, amikor a választópolgár visszaküldi a szavazatát, újabb tíz évvel meghosszabbodik – így akár az is előfordulhat, hogy időközben elhunyt személy számára kézbesítik a levélcsomagot, mellyel mások visszaélhetnek – nyilatkozta Döbrentey, aki hozzátette, az is sebezhetővé teszi a rendszert, hogy nem csak hivatalos borítékban küldhető vissza a szavazat. – Így a továbbítást végző akár fel is bonthatja a borítékot, és ellenőrzést követően, amennyiben számára szimpatikus szavazatot talált, átteheti egy másik borítékba, így továbbítva azt. Minden hasonló cselekmény sérti a választási eljárás alapelveit: a választások tisztasága megőrzésének alapelvét, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, valamint az önkéntes részvétel elvét, továbbá a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét.

A Demokratikus Koalíció indítványozta a levélszavazási rendszer megszüntetését

Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese február elején a Nemzeti Választási Iroda vezetőinél tájékozódott a határon túli magyar állampolgárok levélszavazásának gyakorlatáról. A találkozót követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a jelenlegi rendszer súlyos demokratikus és választásbiztonsági kockázatokat hordoz, ezért annak megszüntetésére van szükség.

Arató ugyanarra hívta fel a figyelmet, amire Döbrentey is: a névjegyzékbe egyszer bekerülők akár tíz évig is automatikusan benne maradnak a rendszerben érdemi ellenőrzés nélkül.

– Nincs automatikus adatátadás az elhalálozások esetén, így nem lehet tudni, hány olyan személy szerepel ma is a névjegyzékben, aki már nem él. Emellett a levélszavazók bármilyen címre kérhetik a szavazási csomagot – akár szervezetekhez vagy magyarországi címekre is – anélkül, hogy biztosított lenne: valóban a jogosult veszi át és adja le a szavazatot.

A Demokratikus Koalíció szerint különösen aggályos, hogy csökkentették az adategyeztetési lap adattartalmát, így már kevesebb adat szükséges a regisztrációhoz és az ellenőrzéshez. Ez megkönnyíti, hogy mások nevében történjen regisztráció és szavazás, ami a választási csalás melegágya.

A Demokratikus Koalíció kezdeményezte a parlament rendkívüli ülésének összehívását, és követelte a határon túli levélszavazás megszüntetését, azonban a kezdeményezést egyetlen parlamenti frakció sem írta alá, vagyis sem a Momentum Mozgalom, sem az MSZP, sem a Jobbik, sem a Párbeszéd nem volt hajlandó támogatni a DK kezdeményezését.

Nagy Attila: Aki ezzel visszaél, bűncselekményt követ el

A 2022-ben a 456 ezer jogosultból 318 ezren szavaztak levélben határidőre, amiből 268 ezer volt érvényes.

– Mintegy 904 ezer olyan magyar választópolgár van, aki nem rendelkezik magyarországi lakcímmel. Közülük ez idáig közel 460 ezren regisztráltak a levélben szavazók névjegyzékébe, amit külön kell kérniük. Hasonló számot láthattunk 2022-ben is, akkor 456 ezren szerepeltek a levélben szavazók névjegyzékében, tehát nem mindenki él a szavazás lehetőségével – mondta az Indexnek Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.

A Döbrentey és Arató által is kifogásolt elemre, vagyis, hogy a névjegyzékbe egyszer bekerülők akár tíz évig is automatikusan benne maradnak, Nagy közölte, közel 40 ezer nevet töröltek a névjegyzékből, ők ugyanis nem mutattak semmiféle aktivitást az elmúlt tíz esztendőben. További több ezer választópolgár nevét azért törölték, mert a hozzátartozó jelentette a halálát.

Nagy szerint, ahogy külföldön, úgy Magyarországon is megfelelő garanciákkal körülbástyázott jogintézményként működik a levélszavazás.

– Amikor a levélcsomagot visszaküldik, ki kell tölteniük egy azonosító nyilatkozatot érvényes magyar okmány számával, és alá is kell írni. Aki ezzel visszaél, bűncselekményt követ el – nyilatkozta Nagy, aki hozzátette, fontos, hogy a Nemzeti Választási Bizottság ilyen esetben már el tud járni. A 2022-es választást követően megfogalmazott javaslataink alapján az Országgyűlés úgy módosította a választási eljárási törvény területi hatályát, hogy a levélszavazással összefüggő ügyekben Magyarország területén kívül is vizsgálódhat a Nemzeti Választási Bizottság vagy a Kúria.

Döbrentey Dániel, a TASZ szakértője szerint 2022-ben azt a teljesen tarthatatlan álláspontot foglalta el a levélszavazásos visszaélések ügyében mind a Nemzeti Választási Bizottság, mind a Kúria, hogy azért nem járhatnak el az ügyben, mert az állított visszaélések Magyarország határain kívül történtek.

– Ez azért elfogadtatatlan érv, mert ha így lenne, akkor a Magyarország határain kívül zajló választási eljárási cselekmények felett semmilyen kontroll nem lenne, holott azok részei az egész eljárásnak, és a végeredményt befolyásolják. Amit az NVI elnöke mondott, helytálló: a Büntető Törvénykönyvben szerint az ilyen típusú visszaélés a 350. § (1) bekezdés c) pontja szerint büntetendő cselekmény (ez a más nevében szavazás esete, de más elkövetési magatartások is megvalósulhatnak a levélcsomaggal visszaélés során, például más szavazásra kényszerítése, attól való távoltartása, a szavazás titkosságának megsértése). Továbbá az is igaz, hogy 2022-ben a jogalkotó módosította a választási eljárásról szóló törvényt, ami most már explicit módon kimondja, hogy az Magyarország határain kívül is alkalmazandó.

2022-ben Csantavéren a VMSZ aktivistái és a posta munkatársai sem vitték ki a levélszavazati csomagokat, hanem egy irodába hívták az embereket szavazni, és az is megesett, hogy elsőre nem is akarták engedni, hogy a szavazópolgár magával vigye a levélszavazati csomagját, hanem azt kérték tőle, hogy ott helyben, azonnal töltse ki, és adja át.

2018-ban 378 449-en regisztráltak a magyar országgyűlési választásra, négy évvel később pedig jóval többen, egészen pontosan 456 129-en.

Kiderült, hol vette át a CMH a szavazási levélcsomagokat

A Tisza Párt egységesítené, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt egyszerűsítené

A magyarországi Népszava napilap a Fidesz sajtóosztályánál érdeklődött arról: amennyiben megnyernék a választást, terveznek-e bármit változtatni a határon túli voksolás procedúráján. Választ nem kaptak, ahogy a Mi Hazánk sem reagált a megkeresésükre.

Az ellenzéki pártok közül a Tisza Párt azt írta:

„A határon túl élő, kettős állampolgársággal rendelkező magyar honfitársaink szavazati jogát megtartjuk. Egyben vállaljuk azt, hogy egységesítjük a külhoni magyarok és a diaszpórában élők szavazati jogát és a szavazás módját.”

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt úgy fogalmazott:

„Arra van szükség, hogy minél több ember minél egyszerűbben szavazhasson határon innen és túl, a határ felett és alatt egyaránt. Ez legalább levélben, de simán online is megvalósulhatna, a lényeg, hogy mindenki azonos feltételekkel voksolhasson.”