Milica Đurđević Stamenkovski munkaügyi, foglalkoztatási, harcosügyi és szociális miniszter bejelentette, hogy az általa vezetett minisztérium finanszírozza egy 13,86 méter magas kereszt felépítését a Prokuplje melletti Pločniknál. A keresztet azon a helyen tervezik felállítani, ahol a szerb sereg 1386-ban – amely évszám szimbolikusan az emlékmű magasságát is adja – legyőzte a török erőket.

A miniszter szavai szerint a keresztet a főút és a leendő autópálya közé helyezik el, hogy mindenki számára látható legyen, mint az emlékezés, az összefogás és az ősök iránti tisztelet szimbóluma. Kiemelte: Prokuplje, a hősies Toplica és Pločnik megérdemelnek egy ilyen mementót, amely hozzájárul az emlékezetkultúra ápolásához, és fontos találkozóhellyé teszi a vidéket a szerb történelmet és hagyományokat tisztelők számára – írja a NIN.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal

Bár furcsának tűnhet, a Munkaügyi, Foglalkoztatási, Harcosügyi és Szociális Minisztériumnak valójában van jogalapja egy ilyen emlékmű finanszírozására. Annak ellenére van ez így, hogy sokan inkább a Kulturális vagy akár a Védelmi Minisztérium feladatkörébe utalnák az ügyet.

A minisztériumokról szóló törvény 19. cikke szerint ugyanis a Đurđević Stamenkovski által vezetett tárca feladatai közé tartozik többek között a Szerbia felszabadító háborúi hagyományainak ápolása. A törvény szövege szerint a minisztérium végzi a felszabadító háborúk emlékműveinek, katonasírjainak és temetőinek védelmét is. Bár az emlékműépítés kifejezés nem szerepel benne explicit módon, a hagyományápolás tág fogalma alá az ilyen beruházások is beszoríthatók.

Szakértői vélemény: Politikai giccs

Đokica Jovanović szociológus, nyugalmazott egyetemi tanár a NIN-nek nyilatkozva elmondta: a politikus feladata a lakosság igényeinek követése lenne. Ha az ott élők azt mondták volna, hogy a kereszt fontosabb számukra bármi másnál, akkor meg kellene építeni.

„Attól tartok, nem erről van szó. A hatalom ezzel azt sugallja, hogy ők tudják, mit akar a nép. Kérdezzenek meg egy átlagembert, név nélkül: mi a fontosabb számára, az egészségügyi ellátás és a család élelmezése, vagy egy vallási jelkép? Természetesen a vallási jelképeket senki nem kérdőjelezi meg – mutat rá Jovanović.

A szociológus szerint ez nem más, mint a párt önreklámja és egy unalomig ismert minta ismétlése. Arra a kérdésre, hogy miért kell ekkora magasság, így felelt:

A grandománia azokat jellemzi, akiknek minimális van a fejükben. Ezt politikai giccsnek hívják, semmi másnak. A vallási könyvek, mint a Biblia vagy a Korán, léteznek zsebkiadásban is. Ez azt jelentené, hogy kevesebbet érnek? A grandománia az ízléstelenséget, a tudatlanságot és az ürességet mutatja.

Jovanović azzal az analógiával zárta: nem az a fontos, melyik városban van a legmagasabb épület, hanem az, hogyan élnek az emberek abban az épületben.