Az Európa-párti ellenzék képviselői a parlamenti ülésen nem támogatták az úgynevezett „európai törvényeket”.
„Nem szavaztak sem az emberkereskedelem megelőzéséről és visszaszorításáról szóló törvényre, sem az Európai Polgári Légiközlekedési Konferencia Irodájáról szóló egyezmény megerősítésére, sem pedig az EU és Szerbia közötti, az EU for Health programhoz való csatlakozásról szóló megállapodás ratifikálására” – írják a kormányközeli médiumok az ellenzék szavazásáról.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Vladimir Pajić, a Szabad Polgárok Mozgalmának képviselőke a Danasnak elmondta, hogy a napirenden szereplő törvények közül sok alapvetően jó, azonban az ellenzéki módosító indítványok elutasítása miatt nem „eléggé jók”, ezért szerinte vissza kell őket küldeni átdolgozásra és javításra.
A Danasnak nyilatkozó források szerint a törvények elfogadásának folyamata átláthatatlan, felgyorsított és nem őszinte, és inkább a reformok látszatának fenntartását szolgálja, miközben a rendszer alapjai valójában nem változnak.
„A Szabad Polgárok Mozgalma az EU melletti valódi elköteleződésért és a felgyorsított reformokért áll ki, mert számunkra az EU nem formalitás, hanem a polgárok életének közvetlen javulását jelenti. Emellett fontos, hogy Szerbia mielőbb az unió tagja legyen, hogy kihasználjuk az utolsó adódó lehetőséget” – tette hozzá a nyilatkozó.
A Szerbia Központ parlamenti képviselője, Stefan Janjić elmagyarázta, hogy a proeurópai ellenzék azért nem szavazta meg az úgynevezett európai törvényeket, mert az európai normák nem formai, hanem tartalmi kérdések.
„Nem lehet európai törvényekről beszélni egy olyan országban, ahol a választási folyamat nem szabad, ahol az intézmények nem működnek függetlenül, és ahol a törvényeket valódi nyilvános vita nélkül, a szabályok rendszerszintű megsértésével fogadják el” – mondta a Danasnak.
Szavai szerint az, amit a hatalom tesz, valójában az európai integráció jogi szimulációja: normák elfogadása anélkül, hogy azokat ténylegesen alkalmazni akarnák. Ez a megközelítés – mint mondta – nem viszi közelebb Szerbiát az Európai Unióhoz, hanem kizárólag politikai marketingként szolgál a nemzetközi közvélemény felé.
„Az európai út a jogállamiságot, a szabad választásokat és a független intézményeket jelenti, nem pedig kirakat-törvényeket, amelyek mögött ugyanaz a nem demokratikus rendszer marad” – tette hozzá Janjić.
Branko Miljuš, a Szabadságé és Igazságosság Párt képviselője az „európai törvények” elfogadásáról szólva kijelentette:
„Mindannyian tudjuk, hogy a törvények nem kötelezik a haladókat. Ezeket most azzal a céllal terjesztik elő, hogy megtévesszék Brüsszelt és pénzhez jussanak, miközben az európai intézményekből egyértelmű üzenetek érkeznek: a törvényeket alkalmazni kell – ami a haladók esetében nem történt meg, és nem is fog. Ezeknek a törvényeknek az előterjesztése, amelyek közül néhány már régóta készen van, sürgősségi eljárásban, sértés mindazok számára, akik a szülő–gondozó törvényre várnak, amelyet a haladók ismételt javaslataink ellenére is makacsul és arrogánsan nem hajlandók napirendre tűzni.”
Hozzátette, hogy az aktuális rezsim EU-hoz való közeledés iránti érdeklődését jól mutatja, hogy Szerbia „14 évnyi külön törvények, jogi és fizikai erőszak után” az európai integráció élmezőnyéből a sereghajtók közé került.
Szerinte Szerbia ma elismert nemzetközi szervezetek jelentései alapján a Balkán legkorruptabb és leginkább kriminalizált országa, valamint a médiaszabadság szintje alapján is a legrosszabb értékelést kapja azóta, hogy ezt az indexet mérik.
