Az elnöki palotában tartott politikai konzultációk új kérdést vetettek fel – nemcsak azt, hogy mikor tartanak választásokat Szerbiában, hanem azt is, hogy egyáltalán lehetséges-e párbeszéd egy olyan légkörben, amely egyre inkább egy elhúzódó kampányra emlékeztet. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a szavazás időpontjánál fontosabb az a politikai klíma, amely kísérni fogja azt.
Aleksandar Vučić újabb tárgyalási fordulója a politikai pártok képviselőivel nem hozott álláspont-közeledést, inkább újabb megosztottságot eredményezett. A Szerb Megújhodási Mozgalom és a Szerb Radikális Párt delegációival folytatott találkozók után éles reakciók és együttműködési megszakítások következtek az ellenzéki térfélen.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az ilyen kimenetel tovább erősítette azt a dilemmát, hogy a választások előkészületeinek időszakában van-e tér érdemi politikai párbeszédre, vagy a politikai színtér már belépett a választási polarizáció szakaszába, állapítja meg a Szerbiai Rádió és Televízió.
Nyári vagy őszi forgatókönyv
A Faktor plus ügynökség programigazgatója, Predrag Lacmanović úgy véli, továbbra is több lehetőség van „az asztalon”, de a jelek a politikai aktivitás erősödésére utalnak.
„Lehet, hogy maguk sem biztosak még, de nem akarnak felkészületlenek lenni egy ilyen forgatókönyvre” – mondta Lacmanović, rámutatva, hogy a nagygyűlések és a fokozódó politikai dinamika a választások előjelei lehetnek.
Hozzátette, hogy továbbra is reális, hogy a döntés a következő hetekben születik meg:
„A következő tíz–tizenöt napban várhatóan kiderül, lesznek-e választások vagy sem” – véli Lacmanović.
Bár szerinte a választások „természetesebb” időpontja az ősz vagy a tavasz, nem zárja ki a nyári szavazás lehetőségét sem, különösen, ha a kampány a nagy politikai rendezvények körül éri el a csúcspontját.
A légkör fontosabb, mint az időpont
Vladimir Vuletić professzor hangsúlyozza, hogy a kulcskérdés nem az, mikor tartják meg a választásokat.
„Fontosabb annál, hogy mikor lesznek a választások, az a légkör, amely a kampány és a szavazás idején uralkodni fog” – emelte ki Vuletić.
Szavai szerint a jelenlegi politikai színtér nem mutatja a feszültségek csillapodásának jeleit, sem a szereplők egyértelmű párbeszédkészségét.
„A kulcskérdés az, hogy ezek a választások hozzájárulnak-e a feszült politikai légkör enyhítéséhez” – mondta Vuletić, hozzátéve, hogy a polgárok „belefáradtak a választásokba és a bizonytalanságba”.
Vuletić szerint a politikai küzdelem egyre inkább egyetlen központi szereplőhöz való viszonyra szűkül:
„Ismét egyfajta referendumhangulat alakul ki – az a kérdés, hogy valaki Aleksandar Vučić mellett vagy ellene vagyunk-e” – fogalmazott.
A döntést befolyásoló tényezők és politikai trendek
A választások időpontjáról szóló döntést a belpolitikai viszonyokon túl nemzetközi körülmények is befolyásolják majd, mindenekelőtt a globális válságok és az Európai Unió lépései.
Vuletić figyelmeztetett, hogy esetleges külpolitikai feszültségek elhalaszthatják a választásokat.
„Ha komoly zavarok lépnének fel, a választások kiírása nem lenne helyénvaló” – véli a professzor.
Másfelől a közvélemény-kutatások – ahogy azt Lacmanović jelzi – jelenleg a kormányzó koalíció előnyét mutatják.
„Ha a kutatásokat nézzük, a hatalom teljesen legitim módon írhat ki választásokat” – mondta Lacmanović, megjegyezve, hogy az új politikai mozgalmak támogatottsága csökkenőben van az előző időszakhoz képest.
Az időpont körüli bizonytalanság ellenére a megszólalók egy dologban egyetértenek: a választásoknak csak akkor lesz értelmük, ha hozzájárulnak a politikai stabilizációhoz. Ellenkező esetben Szerbia egy valódi politikai megoldás nélküli, ördögi kampánykörben rekedhet.
