A tavasz vége felé, a nyár kezdete előtt az úgynevezett nátha és megfázás gyakori jelenség. Néha azonban nehéz különbséget tenni az erőteljes megfázásos reakció és a jelenleg terjedő rinovírus között.

A rhinovírus a felső légúti fertőzések egyik leggyakoribb okozója, és fő oka annak, hogy az emberek az év során orrdugulással, torokfájással, gyengeséggel és köhögéssel küzdenek. Bár sokan a tüneteket allergiának tulajdonítják, az orvosok szerint gyakran vírusfertőzés áll a háttérben, amely könnyen terjed és gyorsan továbbadódik, különösen azokban az időszakokban, amikor az emberek több időt töltenek zárt térben.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal

A rhinovírusok az enterovírusok csoportjába tartoznak, és a közönséges megfázás leggyakoribb okozóinak számítanak. A tudósok eddig több mint 100 különböző rhinovírustípust azonosítottak.

Mikor fordul elő leggyakrabban a rhinovírus?

Bár sokan úgy gondolják, hogy a megfázás kizárólag télen jelentkezik, a rinovírus terjedési mintázata kissé eltérő. A legtöbb fertőzést kora ősszel és tavasszal regisztrálják, bár a vírus az év bármely időszakában megjelenhet.

A szakértők szerint a vírus könnyebben terjed, amikor az emberek több időt töltenek zárt helyeken, például iskolákban, irodákban és tömegközlekedési eszközökön. További problémát jelent, hogy a rhinovírusok hosszú ideig életben maradhatnak olyan felületeken, mint a kilincsek, telefonok vagy asztalok, így a fertőzés érintéssel is könnyen átadható.

A rhinovírusok felelősek a felnőttek és gyermekek megfázásos eseteinek többségéért. A felnőttek átlagosan évente két-három alkalommal betegednek meg, míg a gyermekek akár nyolc fertőzésen is áteshetnek évente.

Hogyan terjed a rhinovírus?

A vírus leggyakrabban cseppekkel terjed, amelyeket a fertőzött személy tüsszentés, köhögés vagy akár hétköznapi beszéd során bocsát ki. Fertőzött felületeken keresztül is terjedhet, majd a kézről az orrba, a szembe vagy a szájba jut.

A rhinovírus különösen fertőző a tünetek első néhány napjában. Az orvosok figyelmeztetnek, hogy valaki már azelőtt is terjesztheti a vírust, hogy felismerné, hogy beteg.

Tünetek, amelyek gyakran allergiára hasonlítanak

A rhinovírus tünetei általában a vírussal való érintkezés után egy-három nappal jelentkeznek. Leggyakrabban orrdugulás vagy orrfolyás, tüsszögés, kaparó érzés és fájdalom a torokban, köhögés, fejfájás, gyengeség, izom- és ízületi fájdalmak, fáradtságérzet, különösen gyermekeknél enyhén emelkedett testhőmérséklet fordulnak elő.

Sok embernél a tünetek nagyon hasonlíthatnak az allergiára, főként a tavaszi hónapokban. Az allergiával ellentétben azonban a rhinovírus gyakran erős kimerültséget, testfájdalmat és általános rossz közérzetet okoz.

Az orrváladék színe az átlátszótól a sárgáig vagy zöldig változhat, de ez nem jelent automatikusan bakteriális fertőzést vagy antibiotikum szükségességét.

Kik vannak a legnagyobb veszélyben?

A legtöbb embernél a rhinovírus komolyabb szövődmények nélkül lezajlik, de bizonyos csoportoknál, kisgyermekeknél, időseknél, asztmás betegeknél, legyengült immunitású embereknél és krónikus betegeknél súlyosabb lefolyású lehet.

A fertőző betegségek megelőzésével foglalkozó központ figyelmeztet arra, hogy a rhinovírus súlyosbíthatja az asztmát és más légzőszervi betegségeket.

Hogyan kezelik a rhinovírust?

Nincs olyan specifikus gyógyszer, amely elpusztítaná a rhinovírust. A kezelés főként a tünetek enyhítésére irányul, amíg a szervezet maga le nem győzi a fertőzést. Az orvosok a leggyakoribb kezelési módokat javasolják, így a pihenést, bőséges folyadékbevitelt, lázcsillapítást, az orr átöblítését fiziológiás sóoldattal, fájdalom- és lázcsillapítók alkalmazását és a helyiségek párásítását.

A szakértők külön hangsúlyozzák, hogy az antibiotikumok nem hatnak a rhinovírusra, mivel vírusos, nem pedig bakteriális fertőzésről van szó. Az antibiotikumok felesleges használata hozzájárulhat a baktériumok antibiotikum-rezisztenciájának kialakulásához és további egészségügyi problémákhoz.

A tünetek a legtöbb embernél hét-tíz napig tartanak, bár a köhögés és a fáradtság ennél tovább is fennmaradhat.

Fotó: pexels