A miniszter, aki megtáncoltatta az országot (II. rész) A közélet és a zene összefüggéseiről – közvetett módon (Daloskönyv 5.0)

„Nem egyszerű kifizetőhely lesz, hanem értékalapú biztosító” – írta hivatalos politikusi Facebook-oldalán Hegedűs Zsolt, Magyarország egészségügyi minisztere tegnap, május 21-én este, mintegy a nap eredményeit összegezve. Mint megjegyezte, folyamatban van az egészségügyi háttérintézmények átadása-átvétele, ezért járt csütörtökön Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél (NEAK), amelyik a továbbiakban – kisebb átszervezést követően – ismét a régi nevén, Országos Egészségbiztosítási Pénztárként (OEP) működik majd tovább. Hegedűs Zsolt az a miniszter, akinek a választások estéjén, április 12-én, a Tisza Párt eredményvárójának végén, Magyar Péter győzelmi beszéde után – akkor még csak az egészségügyi tárca várományosaként – a Batthyány téren bemutatott önfeledt, felszabadult tánca bejárta a világsajtót, s elterjedt az internet legtávolabbi, legeldugottabb bugyraiban is. Az akkor készült felvétel hihetetlenül népszerűvé vált, és ismét ráirányította a figyelmet egy néhány évvel ezelőtt keletkezett dalra, HOSH és 1979 közösen jegyzett munkájára, amelyet Jalja, az ismert brit énekesnő adott elő. A zeneszám keletkezéséről és a belőle készült különböző változatokról, remixekről írtunk sorozatunk előző részében, amit ITT érhetnek el olvasóink. A történetnek azonban ezzel még távolról sincs vége, hiszen a dalnak irodalmi és filmes alapjai is vannak, amelyek bőven adnak nyílt utat… illetőleg témát és lehetőséget arra, hogy továbbmeséljük mindezek históriáját.

Suzanne Collins Az éhezők viadala című regényéből, valamint az ennek alapján készült filmadaptációkból ismert Bitódal (The Hanging Tree) – ahogyan már a címe is utal erre – Arlo Chance kivégzésének történetét meséli el a szemtanú visszaemlékezésének hitelességével, ugyanis az irodalmi alap cselekménye és annak belső földrajza szerinti 12. körzetből származó Lucy Gray Baird jelen volt, amikor a két békeőr (peacekeepers) és a bányafőnök meggyilkolásával vádolt bányászt nyilvánosan felakasztották. Erre utal a Bitódal szövegében a „Strung up a man they say murdered three”, vagyis „Ahol felkötötték a hármuk gyilkosát” sor.

Arlo a vád szerint felrobbantott egy bányát, ami három halálos áldozattal járt, ez volt a bűne. A teljhatalmú Kapitólium (The Capitol) elrendelte a nyilvános akasztást, és a bányákat aznapra bezárta, elrettentési célzattal pedig minden bányásznak kötelezővé tette, hogy végignézze a büntetés végrehajtását.

A dal magyar változatát Katniss Everdeen – vagyis inkább Jennifer Lawrence – filmbeli magyar hangja, Földes Eszter énekli. Bár van ebben is egy furcsa csavar, ugyanis a nemzetközi stúdiók bevett gyakorlata szerint az olyan kulcsfontosságú, a zenei toplistákra – és azoknak is az élére, élvonalába – szánt betétdalokat, mint a The Hanging Tree, a forgalmazó Lionsgate kérésére világszerte tilos volt lefordítani vagy újrahangszerelni. Ezért több országban – mint például a filmek szinkronizálásának hagyományáról ugyancsak ismert Németországban is – az átdolgozott változatban is meghagyták Jennifer Lawrence eredeti angol énekhangját. Így a német mozikban és a későbbi kiadásokon is azt a megoldást alkalmazták, hogy Katniss a szinkronos változatban végig németül beszél ugyan, de amint elkezd énekelni a folyóparton, zökkenőmentesen átvált az eredeti angol hangsávra. A Lionsgate azonban több piacon – köztük a magyaron, a francián és az olaszon is – engedélyezte a dal teljes helyi lefordítását és feléneklését, hogy a mozinézők számára még átélhetőbb legyen a lázadás himnusza. Az engedély megszerzéséhez, illetve megadásához pedig a Lionsgate zenei részlege és producerei személyesen hallgatták meg és hagyták jóvá Földes Eszter verzióját, mielőtt a film a magyar mozikba kerülhetett volna. A tiltás persze részben ezzel együtt is fennmaradt: a külföldi forgalmazók a dal hivatalos rádiós zenei kislemez-változatát (a Rebel Remixet) nem szinkronizálhatták. A slágerlistákra és a hivatalos filmzenei albumra kizárólag a Jennifer Lawrence-féle angol verzió kerülhetett fel. A filmben azonban teljes mértékben legálisan és hivatalosan szólal meg magyarul a dal. Az éhezők viadala magyar rajongói oldala tett közzé egy, állítólag moziban rögzített felvételt Katniss dalából, s itt bizony (mindnyájunk okulására…) anyanyelvünkön hangzik el a szöveg – persze további kérdéseket vet fel, hogy ez mennyire legális, de én nem ítélkezem, nekem ez így tökéletesen megfelel, s a felvétel egyelőre még elérhető a YouTube-on:

Sorfal a bitófa körül

A Bitódal magyar szövege:

Jöjj hát, jöjj hát, majd ott várok rád,
ahol felkötötték a hármuk gyilkosát.
Láttak itt sok csodát és nem lenne furább,
ha az éj sötétje ott találna ránk.

Jöjj hát, jöjj hát, a fánál várok rád,
hol a gyilkos kérte kedvese irgalmát.
Láttak itt sok csodát és nem lenne furább,
ha az éj sötétje ott találna ránk.

Jöjj hát, jöjj hát, a fánál várok rád,
hol azt mondtam fussunk és miénk a világ.
Láttak itt sok csodát és nem lenne furább,
ha az éj sötétje ott találna ránk.

Jöjj hát, jöjj hát, a fánál várok rád,
Kössük nyakunkra a remény [halál] nyakláncát.
Láttak itt sok csodát és nem lenne furább,
ha az éj sötétje ott találna ránk.

Arlo Chance-t nyilvánosan akasztották fel a 12. körzet hírhedt bitófáján (Hanging Tree), amely egy hatalmas, öreg fa volt a körzet szélén lévő réten. A békeőrök – köztük az akkor ott állomásozó fiatal Coriolanus Snow (a későbbi diktátor…) és Sejanus Plinth (Az énekesmadarak és kígyók balladája című előzménykötet egyik legfontosabb kulcsfigurája…) – sorfalat álltak a fa körül.

„Run, Forrest, run”

Arlo nyugodtan állt a bitón – egy ideiglenes faállványon a fa alatt –, egészen addig, amíg meg nem látta a tömegben a szerelmét, egy Lil nevű lányt. Amikor a nő megpróbált felé rohanni, a férfi kétségbeesetten azt ordította neki: „Fuss!” Ebben a pillanatban nyitották ki alatta a csapóajtót, és a kötél azonnal kioltotta az életét. Az erdő szélén lévő fecsegőposzáták (jabberjays) és lajhármányok (mockingjays) elkapták Arlo utolsó, félbeszakadt kiáltását, és még percekig azt harsogták a kivégzés után, hogy „Fuss! Fuss! Fuss! Fuss! Fuss! Fuss!”

Kell ehhez ide még egy kis madártani útmutató:

Fecsegőposzáta = Jabberjay (a Kapitólium által tenyésztett, emberi szavakat kémkedésre használó mutáns)

Lajhármány = Mockingjay (a vadonban született keverék madár, Katniss és a lázadás szimbóluma)

A dal narratívájában ezek a madarak ott hasognak, ahol:

Az angol eredetiben: „Where the dead man called out for his love to flee”.

A magyar fordításban: „Hol a gyilkos kérte kedvese irgalmát”.

Lucy Gray Baird ezt a tragédiát írta meg dalában, de átalakította: a szövegben a szerelmesek már titkos éjféli találkozót beszélnek meg a bitófánál, hogy együtt szökjenek el a szabadságba.

A dal rendkívül sötét és lázadó tónusa köszön vissza a „Kössük nyakunkra a kötél-nyakláncot” („Wear a necklace of rope”) sorban is, ami a hivatalos dalfordításban így hangzik magyarul: „Kössük nyakunkra a remény [halál] nyakláncát”, ez pedig egyértelműen arra utal, hogy a halál és a bitófa is jobb és kívánatosabb (kegyesebb…) sors, mint a Kapitólium elnyomása alatt, rabságban és kínzások közt élni. Mivel a dal így már nyíltan rendszerellenes üzenetet hordozott, a regény cselekménye szerint a Kapitólium szigorúan betiltotta azt.

A nyakláncok közötti különbség

Évtizedekkel Arlo Chance kivégzése után a 12. körzetben a dalt már csak titokban, szájról szájra terjedt, illetve szállt át nemzedékről nemzedékre. Katniss Everdeennek még az édesapja tanította meg kiskorában, de az édesanyja neki is megtiltotta, hogy otthon vagy nyilvánosan elénekelje, mert rettegett a megtorlástól.

Amikor Katniss a forradalom idején – A kiválasztott című részben – végül mégis elénekli a szerzeményt a mezőn, a lázadók propagandafőnöke, Plutarch Heavensbee, akinek szerepét Philip Seymour Hoffman (1967–2014) tolmácsolta a filmváltozatban, rögzíti azt. A dal szövegét minimálisan módosítják – ekkor kerül bele a kötél helyett a „remény nyaklánca”; innentől éneklik így: „Kössük nyakunkra a remény nyakláncát” – a mozgósításhoz, és hamarosan már ez az ének válik a Kapitólium elleni fegyveres felkelés és a menetelő tömegek hivatalos himnuszává.

A The Hanging Tree című dalból a film bemutatója óta készült számtalan, az alapműhöz vagy teljesen, vagy csak részben, vagy egyáltalán nem kötődő feldolgozások sokaságából kedvencem a Dán Nemzeti Szimfonikus Zenekar felvétele, amelyen a szólót az etióp származású Andrea Lykke Oehlenschlæger énekli. Közreműködik: Diluckshan Jeyaratnam. A dán szimfonikusok 2022-ben tartottak egy nagyszabású filmzenei koncertet Ludwig Wicki vezényletével, amit a DR Koncerthuset rögzített, a felvétel pedig a YouTube-on is elérhető.

És lesz még ebből szomorúfűz…

A The Hanging Tree regényekből és filmekből ismert szövege azonban jelentősen módosult, mire a londoni énekesnő, Jalja – polgári nevén: Georgina Revell – került a stúdiómikrofon elé. A változtatások pedig egyaránt érintették a zenei hangulatot és a szöveg konkrét tartalmát is. Az eredeti könyves és mozis verzió egy sötét, fojtogató attitűdű dal egy kivégzésről, akasztófáról és a halálos menekülésről – vagy a menekülésről a halálba. Jalja változatából teljesen kihagyták a halálra és erőszakra utaló sorokat, ezzel együtt pedig eltűnt az akasztófa is. Az eredeti „hanging tree” (bitófa) kifejezést „willow tree”-re (szomorúfűzre) cserélték. De kimaradt az a versszak is, amely arról szól, hogy felakasztottak egy embert, aki a „pletykák” – vagyis a hatalom hivatalos narratívája – szerint megölt három másikat. Az eredeti verzió legsötétebb sora, a Kössük nyakunkra a kötél-nyakláncot, szintén teljesen hiányzik a popverzióból.

A zeneszám Jalja tolmácsolásában egy szabadságvágyról és menekülésről szóló, romantikusabb hangvételű dalfeldolgozássá vált, amelyben a hangsúly az immár viszonylag leegyszerűsített „fussunk, hogy szabadok legyünk” („run by my side so we can be free”) sorokra helyeződött át. Mindennek fényében pedig annak sem a kell a meglepetés erejével hatnia ránk, hogy a teljes dalszöveg is mindössze egy versszaknyira szűkült:

Are you, are you,
Coming here with me
To run by my side
So we can be free
Strange things do happen here
It’s the time to leave
If we met at midnight at the willow tree

A The Hanging Tree másik közismert szimfonikus felvétele a szentpétervári Imperial Orchestra ugyancsak 2022-es változata. Ők is egy nagyzenekari filmzenei koncert keretében adták elő ennek a feldolgozását Lev Dunajev zenekarvezető vezényletével. Szólista: Nagyezsda Ovcsaruk.

Disztópiából a népünnepélybe

Jennifer Lawrence előadásában – tehát Suzanne Collins regényeinek filmadaptációjában – ez a dal egy kíséret nélküli, lassú, komor és hátborzongató népdalként – afféle közszájon forgó balladaként – kezdődik, és fokozatosan vált át egy menetelős, harci, forradalmi himnuszba. Indulóba. A Jalja-féle feldolgozás ezzel szemben egy pörgős, dallamos és sodró lendületű deep house, elektronikus dance sláger. A sötét politikai dráma helyett a zene klubhangulatot kapott, amelyre – ahogy a magyar közéletben is láthatóvá vált – kiválóan lehet táncolni. A dalnak ez a fülbemászó, elektronikus lüktetése segített abban, hogy a popzenében és a közösségi médiában is önálló életre keljen, háttérbe szorítva Az éhezők viadala eredeti, nyomasztó, disztópikus világát.

HOSH és 1979 Midnight-verziójának sikere nyomán egy hivatalos remixcsomag is megjelent a Spotifyon és az Apple Musicon. A különböző elektronikus zenei producerek teljesen eltérő hangulatot adtak a dalnak. A legsikeresebb és legismertebb hivatalos változatok egyike pedig mindenképp MK remixe, amelyik már szerepelt összeállításunk előző részében. Marc Kinchen ugyanis egy klasszikus, feszes lüktetésű, klubokba szánt house tracket csinált a dalból, amely pörgősebb zongorafutamokat kapott. Magyarországon is ez a verzió futott be igazán a médiában, és vélhetően ezért került a dj műsorára is április 12-én éjszaka, a Tisza Párt Batthyány téri rendezvényén.

Az pedig már hab a tortán, hogy alig néhány héttel később az énekesnőt meghívták a május 9-i Rendszerváltó Népünnepélyre, hogy személyesen adja elő a dalát, élőben a Kossuth téren. Ez egy kiváló alkalom volt arra is, hogy Hegedűs Zsolt, akkor még mindig „csak” az egészségügyi tárca várományosaként, megismételje az addigra már elhíresült táncát. Tőkés Lászlónak pedig ezúton innen is üdvözletünket küldjük!

Amikor az elmúlt hetekben összeállítottuk A NER legszebb dalainak jegyzékét (amelynek egyes epizódjait ITT és ITT és ITT érhetik el olvasóink…), először még úgy terveztük, hogy Jalja dalának eredetijét hagyjuk annak a végére, afféle konklúzióként, hiszen a magyar történelemben ma már ez a zeneszám jelöli egy korszak végét és egy másik, egy új kezdetét. Ez lett volna a bonus track az eredeti elképzeléseink alapján. Akkor hangzott fel ugyanis, amikor az Orbán-kormány megbukott, az ünneplő közönség előtt, majd pedig akkor szólalt meg ismét, élőben, amikor az utána következő új magyar Országgyűlés megalakult. Ez a dal tehát számunkra immár eltörölhetetlenül is egy korszakhatár. Egy határkő. Egy fordulópont élménye. Ezért terveztük úgy, hogy ezzel zárjuk zenei kalandozásunkat. Csak az okozott gondot – a bőség zavara –, hogy a rengeteg létező és elérhető változat közül (mint már láthattuk is az eddigiekben…) melyiket válasszuk. Ezért döntöttünk végül is aztán úgy, hogy külön összegezzük ennek a népi éneknek, filmes betétdalnak, zeneszámnak, remixnek a históriáját, hogy méltó módon megemlékezhessünk róla, és feljegyezhessük, hogy mi mindent is jelent különféle változataiban.

S bár Hegedűs Zsolt előzőleg még arról beszélt, hogy az április 12-i tánc egyszeri alkalom volt, a parlament megalakuló ülése után mégis újra nagyot táncolt, amihez hamarosan a Tisza-frakció tagjai is csatlakoztak Jalja élőben előadott számára. A táncról készült videó pedig ismét bejárta a világsajtót.

„Nehéz megtalálnom a megfelelő szavakat, amelyekkel összefoglalhatnám mindazt az érzelmet, amit az elmúlt hetek eseményei váltottak ki belőlem” – írta később Instagram-oldalán az énekesnő, miután élőben adta elő a Kossuth téren a Midnight című dalát. „Igazi kiváltság, hogy egy kis szerepet játszhattam egy történelmi pillanatban, amelyet még emlékezetesebbé tettek az egészségügyi miniszterük felejthetetlen táncmozdulatai” – tette hozzá Jalja, aki szerint Hegedűs valóban a fittség és az egészség példaképe. A Londonból érkezett vendég is úgy látta, hogy az egészségügyi tárca várományosa egész éjjel táncolt és mozgásban volt – derült ki a Telex összegzéséből.

Jalja megköszönte a lehetőséget Magyarországnak, a Tiszának és Hegedűs Zsoltnak: „Egész életemben emlékezni fogok erre a napra, gyönyörű volt, energizáló volt, forradalom volt. Szeretlek titeket” – üzente a magyaroknak. (Szántó-Nagy Bálint: Egész életemben emlékezni fogok – üzente a brit énekesnő, aki élőben adta elő a Hegedűst táncra perdítő dalát, Telex, 2026. május 11.)

„A meghívott előadó, Jalja a saját coverjét énekelte, amit a győzelmi beszéd után lejátszottak (kommentelt is alája, hogy megtiszteltetés).
Az áthallás brutális, mivel ezzel a dallal meneteltek az »éhezők« a rezsim ellen” – írta Facebook-bejegyzésében Varga Endre.

És akkor így lett végre tánc!

Mert valójában így nőtte ki magát egy spontán választási éjszakai buli tudatos, országimázst építő kulturális és politikai eseménnyé, amelyben a brit popszakma és a magyar egészségügyi reformok is teljesen egybefonódtak…