Az első málnaszemek tíz napon belül érkeznek, és az időjárási viszonyok ebben a szezonban kedvezőbbek, mint tavaly. Míg egyesek jó termést jósolnak, mások arra figyelmeztetnek, hogy az ültetvények nagy része még nem állt helyre, ezért a reményeket a jobb felvásárlási árba vetik – akár 550 dinárba kilogrammonként.
A mezőgazdasági szakértők szerint a síkvidéki területeken az első málnatermés már körülbelül tíz nap múlva várható, és jó minőségű termés körvonalazódik, mivel a tél és a tavasz többnyire kedvezett a málnaültetvényeknek.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Várható terméshozam: 7–10 tonna hektáronként
„Elegendő csapadék volt, miközben nem okozott károkat sem a fagy, sem a hó. A tavalyi aszály ugyan négy-öt termőágnyi rövidebb hajtásokat eredményezett, ezt azonban az idei tavasz kompenzálta, így átlagosan 7–10 tonnás hektáronkénti hozamra számítunk” – mondta a Blicnek Jovan Milinković, a Valjevói Mezőgazdasági Szaktanácsadó Szolgálat munkatársa.
A síkvidéki területeken az első málnát körülbelül tíz napon belül kell leszüretelni.
Elmondása szerint annak, hogy Nyugat-Szerbia ezen részén a málnaültetvények jobban néznek ki, mint tavaly, kulcsszerepe volt annak, hogy az előző néhány szezonnal ellentétben idén elkerülte őket az áprilisi fagy és havazás, amely jelentős károkat tud okozni a termőágakban.
Másrészt – tette hozzá – kedvező volt az is, hogy a csapadék egyenletesen és folyamatosan érkezett.
„Jó minőségű málnára számítok, de sajnos nincs elegendő terület e stratégiai jelentőségű gyümölcs termesztése alatt. A málnaültetvények évek óta zsugorodnak, aminek fő oka a vidéki munkaerőhiány. A gazdaságok tulajdonosai egyre idősebbek, akik még maradtak, annyit tartanak fenn, amennyit tudnak, de az ültetvények folyamatosan csökkennek, és ez jellemzi Szerbia málnaágazatának nagy részét – mondta Milinković.
Másfelől Dobrivoje Radović, a Málnatermesztők Szövetségének elnöke szerint a helyzet a málnaültetvényeken mégsem túl jó, különösen a hegyvidéki térségekben, ahol a legnagyobb ültetvények találhatók. Mint elmagyarázta, nappal ugyan meleg van, de az esték és az éjszakák továbbra is hidegek, különösen a Moravica völgyben, amely a hazai málna legnagyobb részét adja.
„Emellett az előző évi időjárási körülmények is hozzájárultak ahhoz, hogy jelenleg a málnaültetvények 30 százaléka van jó állapotban, míg 70 százalékuk jelentősen rosszabb helyzetben van. Rövid hajtások maradtak, és a terméshozam az átlag alatt lesz” – figyelmeztetett Radović a TV Požega műsorában.
A szerb málnatermesztők „szerencséjére” – mondta – azokban az országokban, amelyek Szerbia legnagyobb versenytársai a málnatermesztésben, például Lengyelországban, a fagy még nagyobb károkat okozott a termésben. Emiatt a termelők idén jobb felvásárlási árat várnak a „piros aranyért”.
– Emlékeztetek arra, hogy tavaly 20.000 tonna málnát termeltünk, miközben a konkurencia is jelentős terméskiesést szenvedett el, ezért a kereslet és kínálat törvénye alapján 550 dináros előzetes felvásárlási árra számítunk kilogrammonként, további emelkedési tendenciával – üzente a Málnatermesztők Szövetségének elnöke.
A szerb málna legnagyobb problémája, hogy csökkentek a termőterületek és a hozamok. A hazai málnaágazat legnagyobb problémája a stratégiai jelentőségű gyümölcs termőterületeinek drasztikus csökkenése, vagyis a korábbi több mint 24.000 hektárról mára körülbelül 8.000 hektárra csökkentek ezek a területek. Emiatt pedig bár a szerb málna minősége a világpiacon továbbra sem kérdéses, és még mindig a legjobbak között van, a probléma azonban az alacsony mennyiség, ami rontja a versenyképességet. A korábbi évi 80.000 tonnás termés ugyanis a tavalyi évre 20.000 tonnára esett vissza.
Maguk a termelők ugyanakkor arra mutattak rá, hogy az évek óta alacsony felvásárlási árak miatt nem láttak sem érdeket, sem gazdasági megtérülést ebben az ágazatban, ezért nem ruháztak be az ültetvényekbe, nem alkalmaztak agrotechnikai intézkedéseket, hanem inkább csökkentették az ültetvények méretét.
550 dináros előzetes felvásárlási árra számítanak kilogrammonként, de ez még lehet több is
