A munkavégzés alapján járó megfelelő bérezés alapvető jog, amely a foglalkoztatottak legnagyobb hányada számára a munkaviszonyból származó legfontosabb jognak számít. A dolgozó alapvető érdeke, hogy időben megkapja a fizetését. De mit lehet tenni, ha ez nem történik meg, ha a munkáltató késik a kifizetéssel? Erre próbált választ adni az Infostud számára Milan Predojević jogász.
A dolgozóknak joguk van a megfelelő bérezéshez, amelyet a törvényekkel összhangban kell megállapítani. A dolgozóknak szavatolni kell az ugyanazon elvégzett munkáért az azonos fizetéseket, illetve azt, hogy az azonos értékű munkáért azonos bérezés járjon. Amennyiben a munkáltató másként állapodik meg a dolgozóval, a megállapodás érvénytelennek számít, az ilyen munkáltató esetében egy feljelentést követően a bíróság megállapíthatja a diszkriminációt és a munkaviszonyra vonatkozó megállapodás jogtalan voltát.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Minden munkaügyi szerződésnek tartalmaznia kell a bruttó alapbér összegét, amely tartalmazza a nettó bér összegét az adókkal és illetékekkel egyetemben. A munkaügyi szerződés más elemeket is tartalmaz, mint amilyen az elvégzendő munkák összegzése, a dolgozó más bevételei, illetve annak a határideje, hogy a dolgozónak járó juttatásokat mely időpontig kell kifizetni. Ha a munkaügyi szerződés nem tartalmazza a kifizetés határidejét, mert azt például törvény rögzíti, akkor abban az esetben a munkaügyi szerződésnek tartalmaznia kell azon jogszabályt, amely meghatározza ezeket a részleteket.
A béreket havonta legalább egy alkalommal köteles kifizetni a munkáltató. Ennél gyakrabban lehet, ritkábban azonban nem, ezt törvény tiltja. Ugyancsak a törvény szabályozza, hogy a fizetést a folyó hónap végéig ki kell fizetni az előző hónapra vonatkozóan. Ha ez nem történik meg, a munkáltató késéséről beszélhetünk, amihez a munkáltatónak nincs joga.
Azonban még ha a munkáltató késik is a bérfizetéssel, kötelessége kiadni az előző havi munkavégzés után járó elszámolást a folyó hó végéig. Ez azért jelentős kitétel, mert a fizetéselszámolás az a dokumentum, amely alapján elindítható a kényszermegfizettetés. Ez segíti a dolgozót, mert nem kell bíróság előtt bizonygatnia, hogy mennyivel tartozik neki a munkáltató, hanem a fizetési papír alapján indíthatja meg az eljárást.
Amennyiben a munkáltató nem adja ki az elszámolást határidőn belül, a dolgozó a munkaügyi felügyelőséghez fordulhat. Ezt megteheti személyesen vagy írásos formában is, utóbbi esetben akár névtelenül is. A felügyelőségnek ezt követően meg kell állapítania a valós helyzetet és intézkednie kell.
A felügyelőség kötelezheti a munkáltatót a fizetési elszámolás kiadására és szabálysértési eljárást indíthat ellene.
A ki nem fizetett bérek megfizettetését három évig lehet behajtani. A kényszermegfizettetés esetében a dolgozónak joga van a büntetőkamatot is megfizettetni.
