Bár a szerb gazdaság ellenállóképességet mutat, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Igazgatótanácsa fokozott kockázatokra figyelmeztet, amelyek veszélyeztethetik az ország fiskális stabilitását, különösen a közvállalatok és az energiaszektor felől érkező nyomás fényében. A Politikai Koordinációs Eszköz (PCI) harmadik felülvizsgálatáról szóló legújabb jelentésében az IMF kiemeli, hogy Szerbiában megemelkedtek a fiskális kockázatok.
Az Alap hangsúlyozza, hogy a költségvetési hiány GDP 3 százalékos határán belül tartása vészhelyzeti tervek végrehajtását teheti szükségessé, beleértve a folyó kiadások racionalizálását és a beruházási projektek szigorú priorizálását. Külön figyelmet szentelnek a Szerbia Útjai belső adósságainak, amelyeket a kiadások szigorúbb ellenőrzésével tartósan rendezni kell, valamint Belgrád város pénzügyi helyzetének sürgős értékelésére.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Energiaszektor és az EPS sorsa
Az energiaszektor fenntartható reformja egyre fontosabbá válik az energiabiztonsági kockázatok és a magas energiaárak miatt. Az IMF ragaszkodik az állami energetikai vállalatok pénzügyi helyzetének megerősítéséhez, hogy teret teremtsenek a szükséges beruházásoknak és csökkentsék a fiskális kockázatokat.
A Szerbiai Villanygazdaság (EPS) esetében az Alap úgy fogalmaz, hogy fel kell gyorsítani a szerkezetátalakítási erőfeszítéseket, ami a munkaerő időben történő racionalizálását és a hatékonyabb irányítás kialakítását jelenti a tervezett nagyszabású beruházások előtt. További problémát jelent az energiaszámlák krónikus nemfizetése, különösen a többi állami vállalat és a helyi önkormányzatok részéről, amit határozottan kezelni kell a szektor pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása érdekében.
Monetáris politika és torzulások a bankszektorban
A monetáris politika terén az IMF támogatja a szigorú irányvonal fenntartását, hogy az inflációt – amely áprilisban 3,3 százalékos volt – a célsávon belül tartsák. Bár a bankszektort egészségesnek és likvidnek tekintik, az Alap figyelmeztet a lakossági hitelek kétjegyű növekedéséből adódó kockázatokra.
Különös aggodalomra ad okot a fiatal, első lakásvásárlók lakáshitel-garancia programja. Az IMF szerint ezt a rendszert nem szabad tovább bővíteni, mivel „egyre nagyobb torzító hatást gyakorol a jelzálogpiacra”. Az illetékes hatóságokat arra szólították fel, hogy szorosan kövessék figyelemmel a hitelezés alakulását, és álljanak készen további makroprudenciális intézkedések bevezetésére, amennyiben a rendszerszintű kockázatok továbbra is növekednek.
Bár a szerb gazdaság ellenállóképességről tett tanúbizonyságot a 2026-ra tervezett mintegy 2,8 százalékos, 2027-re pedig akár 4 százalékos növekedéssel, a középtávú költségvetési fegyelem fenntartása elengedhetetlen a szociális kiadásokra nehezedő nyomás és a nagy volumenű állami beruházások igényeinek összehangolásához.
Fotó: Nova Ekonomija
