Még ha az Egyesült Államok és Irán közötti megállapodást alá is írják és ratifikálják, a szerbiai végfelhasználók ezt nem fogják olyan gyorsan megérezni – véli Milorad Filipović, a Közgazdaságtudományi Kar nyugalmazott professzora.

Milorad Filipović az N1-nek nyilatkozva rámutatott, hogy a tervezett amerikai–iráni megállapodással kapcsolatban aggodalomra ad okot, hogy Izrael nem nyilatkozott a megállapodásról, miközben Irán ragaszkodik ahhoz, hogy az kiterjedjen Dél-Libanonra is.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal

„Amennyiben a megállapodást valóban ratifikálják, és az pozitívnak, valamint a gyakorlatban alkalmazhatónak bizonyul, biztosan csökkenni fog a kőolaj világpiaci ára, mivel helyreállnak a világpiac ellátásának szabályos és normális csatornái. A Hormuzi-szoroson keresztül halad a Kínába irányuló kőolaj legnagyobb része, márpedig Kína a világgazdaság fő motorja. Ezért arra számítok, hogy ez valóban bekövetkezik” – mondta, de hozzátette, hogy a következmények várhatóan tovább tartanak majd, mint maga a fegyveres konfliktus.

Meggyőződése, hogy ez a konfliktus egyes világgazdaságok számára recessziót fog eredményezni.

Az üzemanyagárakkal kapcsolatban elmondta, a szerb kormánynak valamilyen módon pótolnia kell azt a hiányt, amely az elmúlt hónapokban a jövedéki adók csökkentése miatt keletkezett. A jövedéki adók és az egyéb adóbevételek a szerb költségvetés két kulcsfontosságú bevételi forrását jelentik, amelyek a bevételek mintegy 60 százalékát, vagy akár még többet is kitesznek.

„Ha e két fő forrás egyikét 40-ről 20 százalékra csökkentik, ahogy az a jövedéki adók esetében történt, akkor ezt a kiesést valahogyan pótolni kell – különösen annak fényében, hogy fennáll a veszélye annak is, hogy egyelőre ideiglenesen felfüggesztették az Európai Unió növekedési programjából érkező pénzek folyósítását. Mindezt valamilyen módon kompenzálni kell, miközben rendkívül nagy igény mutatkozik az állami beruházások finanszírozására, elsősorban az EXPO 2027 projekt keretében megkezdett beruházások befejezése miatt. Ezért nem vagyok biztos benne, hogy a kőolaj ára – legalábbis a benzinkutakon – olyan gyorsan és könnyen visszatér a korábbi szintre” – mondta.

A NIS-szel kapcsolatban azonban bizakodóbb.

Mint mondta, most mindenki a Szerbia–MOL vagy MOL–Oroszország kapcsolatról beszél, de körülbelül hét hónappal ezelőtt a finomító úgynevezett hideg üzemmódban működött, vagyis a finomító teljesen leállt, ami hatalmas veszteségeket jelentett, és ezeket nem lehet néhány nap alatt pótolni, hiszen egy finomító újraindítása több hónapos előkészítést és munkát igényel. Ez az orosz félnek sem éri meg. Úgy vélte, nyolc-kilenc hónap után végleges megállapodás születhet.

„Nem hiszem, hogy az orosz fél akadályozná a tárgyalásokat, mivel nagyon sokat veszítene egy olyan helyzetben, amikor nem mondhat le könnyedén milliárd dollárokról. Szerbia számára fontos eredmény, hogy sikerült biztosítani a finomító zavartalan működésének folytatását, mivel ez kulcsfontosságú kérdés. Lehetséges, hogy itt részben a felvásárlási ár növeléséről van szó. Ami minket illet, viszonylag passzív pozícióban vagyunk, és arra várunk, hogy megszerezzük azt a további öt százaléknyi részvénycsomagot, amellyel növelhetjük részesedésünket a jövőbeli tulajdonosi szerkezetben” – fogalmazott.

Filipović szerint a politika és a gazdaság szorosan összefonódik, és ez jelentős hatással van az ilyen jellegű megállapodásokra.

„Más egy barátok közötti megállapodás, és más az, amikor két fél kizárólag a saját érdekeit nézi. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy Magyar Péter nem olyan ember, aki saját magának ártana. A MOL rendkívül fontos vállalat Magyarország számára” – értékelte.

Véleménye szerint a MOL számára a tranzakció piaci terjeszkedést jelentene, és a vállalat a régió legerősebb energetikai szereplőjévé válhatna.

A benzinkutakon az árak nem fognak olyan gyorsan és könnyen visszatérni a korábbi szintre