Zoran Pašalić, Szerbia ombudsmanja azt javasolja, hogy ne szüntessék meg a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásához kapcsolódó adókedvezményeket előzetes elemzések és konzultációk nélkül, számolt be róla a Nova.
Zoran Pašalić észrevételeket, javaslatokat és ajánlásokat küldött a Pénzügyminisztériumnak a kötelező társadalombiztosítási járulékokról szóló törvény módosításának tervezetével, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításának tervezetével kapcsolatban. Rámutatott arra, hogy nem ismert, a javasolt változtatások után biztosítanak-e hatékony intézkedéseket a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásának ösztönzésére.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az ombudsman azt javasolta, hogy a jelenlegi törvények azon rendelkezései, amelyek mentesítik a munkáltatókat bizonyos adók és járulékok megfizetése alól a fogyatékossággal élő személyek alkalmazásakor, maradjanak hatályban mindaddig, amíg nem készül átfogó elemzés ezek hatásairól, nem folytatnak konzultációkat a fogyatékossággal élő személyek szervezeteivel, és nem mutatják be egyértelműen az intézkedések megszüntetésének okait, valamint az alternatív foglalkoztatást támogató mechanizmusokat.
A törvénytervezetek előirányozzák azoknak a rendelkezéseknek a törlését, amelyek lehetővé teszik, hogy a munkáltatók a fogyatékossággal élő személyek határozatlan idejű alkalmazása esetén három éven keresztül mentesüljenek bizonyos adók és járulékok fizetése alól. Ezeket az intézkedéseket évek óta alkalmazzák annak érdekében, hogy elősegítsék a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatását, társadalmi befogadását és egyenlőbb munkaerőpiaci helyzetét.
A javasolt törvénymódosításokat nem indokolták
Az ombudsman rámutatott, hogy a javasolt módosításokhoz nem mellékeltek külön indoklást arról, miért szüntetik meg a jelenlegi ösztönzőket, és nem áll rendelkezésre olyan elemzés sem, amely bemutatná az intézkedések eddigi hatásait, illetve azt, hogy azok megszüntetése milyen következményekkel járhat a fogyatékossággal élő személyek helyzetére nézve.
Tekintettel arra, hogy ez a társadalmi csoport továbbra is számos akadállyal szembesül a munkavállalás során, és fokozottan ki van téve a társadalmi kirekesztődés kockázatának, az ombudsman szerint elengedhetetlen lett volna a javasolt módosítások hatásainak átfogó vizsgálata még azok törvényhozási eljárásba történő benyújtása előtt.
Külön hangsúlyozta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló United Nations-egyezmény 4. cikkének 3. bekezdésében foglalt kötelezettséget, amely előírja, hogy az államoknak a fogyatékossággal élő személyeket érintő jogszabályok és politikák kidolgozása, illetve végrehajtása során konzultálniuk kell velük, és aktívan be kell vonniuk az őket képviselő szervezeteket.
Az ombudsman kiemelte, hogy jelentős jogszabályi változtatások elfogadásakor biztosítani kell minden kapcsolódó dokumentum nyilvános hozzáférhetőségét, beleértve az indoklásokat és a hatásvizsgálatokat is, valamint a nyilvánosság teljes körű részvételét kerekasztal-beszélgetések, fórumok és más konzultációs formák révén.
A Pénzügyminisztérium jelenleg nyilvános vitát folytat a szóban forgó törvénytervezetekről, az ombudsman pedig alkotmányos és törvényi hatásköreinek keretében nyújtotta be észrevételeit és javaslatait a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatását támogató jelenlegi szint megőrzése és jogaik védelme érdekében.
Ha megszűnik a foglalkozutatási támogatás, súlyosbodik a társadalmi kirekesztettségük
