Világszerte emberek milliói számára a futball sokkal több egyszerű játéknál. Rituálé, identitás, a személyes történetük része. Ezért nem meglepő, hogy még azok is, akik otthonról nézik a mérkőzéseket, egy fontos meccs után gyakran kimerültnek, idegesnek vagy éppen euforikusnak érzik magukat, mintha maguk is a pályán lettek volna. Amit sokáig csupán szubjektív benyomásnak tartottak, azt a tudósok most laboratóriumi körülmények között is igazolták.
Az Oxfordi Egyetem kutatói kimutatták, hogy a legelkötelezettebb szurkolók szervezete a mérkőzések alatt erőteljes stresszreakciót mutat. Nagy mennyiségű kortizolt termelnek, amely az úgynevezett „harcolj vagy menekülj” reakció egyik kulcshormonja. A szervezet ezt veszélyhelyzetekben vagy intenzív érzelmi feszültség esetén aktiválja.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az eredményeket a Stress and Health című szaklapban tették közzé, és azok azt mutatják, hogy a csapathoz való érzelmi kötődés nagyon is kézzelfogható hatással lehet a szervezetre.
Amikor a csapat az identitás részévé válik
A kutatás szerint a döntő tényező nem az volt, hogy valaki mennyire szereti a futballt, hanem az, hogy mennyire azonosul a kedvenc csapatával.
„Azok a szurkolók, akik úgy érzik, hogy egyek a csapatukkal, mutatják a legerősebb élettani stresszreakciót a mérkőzések alatt” – magyarázta Martha Newson, az Oxfordi Egyetem Társadalmi Kohézió Kutatóközpontjának munkatársa.
Más szóval: minél erősebb az összetartozás érzése, annál intenzívebb a szervezet reakciója. Azok, akik lazábban követik a meccseket, szintén átélnek feszültséget, de jóval kisebb mértékben.
A világbajnokság mint érzelmi laboratórium
A kutatást a 2014-es brazíliai 2014 FIFA World Cup idején végezték, egy olyan országban, ahol a futball szinte a nemzeti identitás része.
A tudósok a mérkőzések előtt, alatt és után nyálmintákat gyűjtöttek a szurkolóktól, hogy nyomon kövessék a kortizolszint változását. Különösen nagy figyelmet fordítottak arra az elődöntőre, amely a brazil sport egyik legnagyobb traumájaként vonult be a történelembe: amikor Brazil nemzeti labdarúgó-válogatott 1–7-re kikapott a német válogatott csapatától.
Az eredmények egyértelműek voltak. Azoknál a szurkolóknál, akik a legerősebben kötődtek a válogatotthoz, a kortizolszint jelentősen megemelkedett a mérkőzések alatt, különösen vereség esetén.
„A kortizolszint szó szerint kilőtt az élő közvetítések során azoknál a szurkolóknál, akik a legerősebben azonosultak a csapattal” – mondta Newson.
A nők ugyanolyan érzelmileg érintettek, mint a férfiak
A kutatás egyik érdekes megállapítása a nemek közötti különbségekre vonatkozott.
Az elterjedt sztereotípiákkal ellentétben a kutatók nem találtak jelentős különbséget a férfiak és a nők stresszreakciói között.
A vizsgálatban részt vevő nők ráadásul valamivel erősebb kötődést mutattak a nemzeti válogatotthoz, mint a férfiak.
Ez arra utal, hogy a szurkolói érzelmek intenzitása nem a nemtől, hanem elsősorban a csoporthoz tartozás érzésétől függ.
Miért dobog hevesebben a szívünk egy tizenegyesnél?
A kortizol önmagában nem káros hormon. Éppen ellenkezőleg: nélkülözhetetlen a szervezet megfelelő működéséhez, és segít reagálni a stresszes helyzetekre.
A probléma akkor jelentkezik, ha a stressz túl erős vagy túl hosszú ideig fennáll.
A tartósan magas kortizolszint összefüggésbe hozható az immunrendszer gyengülésével, gyakoribb fertőzésekkel, testsúlynövekedéssel, magas vérnyomással, valamint a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával.
Korábbi kutatások már kimutatták, hogy fontos mérkőzések idején emelkedik a szívrohamok száma a szurkolók körében. Az oxfordi kutatócsoport szerint eredményeik segíthetnek pontosabban azonosítani azokat, akik a leginkább veszélyeztetettek.
A lelátói énekléstől a szurkolói dühig
A kutatás magyarázatot adhat olyan jelenségekre is, amelyek gyakran megfigyelhetők a stadionokban.
A közös éneklés, a rigmusok skandálása, a közös rituálék, sőt akár a vereség utáni agresszív reakciók is részben azokkal az intenzív hormonális változásokkal függhetnek össze, amelyek a mérkőzés során zajlanak le a szervezetben.
„Most már sokkal világosabban értjük, honnan erednek ezek az intenzív reakciók” – mondta Newson.
Véleménye szerint azok a módszerek, amelyek segítenének csökkenteni a stresszt egy különösen feszült mérkőzés után, akár a szurkolói erőszak és a huliganizmus visszaszorításához is hozzájárulhatnának.
A futball mint valódi testi élmény
A kutatás talán legérdekesebb következtetése, hogy a szervezet nem tesz nagy különbséget a velünk ténylegesen megtörténő események és azok között, amelyeket érzelmileg sajátunkként élünk meg.
Amikor kedvenc csapatunk az utolsó percben támad, amikor a bíró tizenegyest ítél, vagy amikor a labda a kapufát találja el, a test úgy reagál, mintha maga is részese lenne az eseménynek.
Ezért érzik sokan magukat teljesen kimerültnek egy mérkőzés után, noha egyetlen métert sem futottak. Miközben a kanapén vagy a lelátón ülnek, szervezetük valójában egy nagyon is valóságos mérkőzést játszik végig.
(Fotó: freepik)
