Miközben Vajdaság-szerte a gazdálkodók évről évre egyre gyakoribb aszályokkal, erős szelekkel és a termőtalaj pusztulásával szembesülnek, a hivatalos dokumentumok azt mutatják, hogy az illetékes intézmények közel másfél évtizeden át elhanyagolták a szántóföldek védelmének egyik kulcsfontosságú eszközét: a szélfogó erdősávok telepítését.
Mint a volimzrenjanin.com portál megírta, ezekre az adatokra a nagybecskereki Rosvita Pakoci bukkant, aki közérdekű adatigényléssel fordult a Vajdasági Mezőgazdasági, Vízgazdálkodási és Erdészeti Titkársághoz.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A titkárság válasza aggasztó tényt tár fel: 2011 óta Vajdaság területén nem finanszíroztak szélfogó erdősávok telepítésére irányuló munkálatokat.
Az ok? A hivatalos válasz szerint: „2011 óta nem finanszírozták a szélfogó erdősávok telepítését, mert nem volt érdeklődő fél a rendelkezésre álló források felhasználására.”
Tizenöt év beruházások nélkül
A dokumentum szerint a szélfogó erdősávok telepítésére 2010-ig az Erdészeti Költségvetési Alapból biztosítottak támogatást, ezt követően azonban nem érkezett be egyetlen projektjavaslat sem.
Lehetséges okként a bonyolult eljárásokat, a földterületek erdőterületté történő átminősítésének szükségességét, valamint a különböző intézmények jóváhagyásainak beszerzését említik. Más szóval: az adminisztratív akadályok erősebbnek bizonyultak annál az igénynél, hogy megvédjék Vajdaság legértékesebb erőforrását – a termőföldet.
Ezzel párhuzamosan a klímaváltozás hatásai egyre erőteljesebbek, a szakértők pedig évek óta figyelmeztetnek arra, hogy a fasorok és szélfogó sávok eltűnése felgyorsítja a talajeróziót, csökkenti a nedvesség megtartását és növeli az aszály okozta károkat.
Miért fontosak a szélfogó erdősávok?
A szélfogó erdősávok nem pusztán környezetvédelmi díszítőelemek a földek szélén. Szerepük sokrétű:
- csökkentik a szél sebességét és megakadályozzák a termőréteg elsodródását;
- megőrzik a talaj nedvességtartalmát;
- mérséklik az aszály következményeit;
- védik a növénykultúrákat a szélsőséges időjárási viszonyoktól;
- növelik a biológiai sokféleséget;
- csökkentik a homokviharok kialakulásának veszélyét;
- hozzájárulnak a magasabb és stabilabb terméshozamokhoz.
Adminisztráció vagy kifogás?
A titkárság válaszából az derül ki, hogy nem a pénz hiányzott ezekre a célokra, hanem a helyi önkormányzatok és más lehetséges kedvezményezettek kezdeményezőkészsége. Ez felveti a felelősség kérdését.
Ha az eljárások túl bonyolultak voltak, miért nem egyszerűsítették őket? Ha a helyi önkormányzatok nem mutattak érdeklődést, miért nem indított a tartomány összehangolt akciót? Ha a szélfogó erdősávok stratégiai jelentőségűek a mezőgazdaság számára, hogyan lehetséges, hogy tizenöt éven át egyetlen, tartományi forrásból finanszírozott új projekt sem valósult meg?
Vajdaság Európa egyik legjobb minőségű mezőgazdasági földterületével rendelkezik. A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a védősávok hosszú éveken át tartó elhanyagolása azonban komoly veszélyt jelent erre a potenciálra.
A kérdés már nem az, hogy kell-e fákat ültetni. A kérdés az, mennyi időnk maradt még arra, hogy megállítsuk a termékeny síkság eltűnését.
Fotó: Facebook
